Tőry Emil

(1863–1928) építész, építészeti szakíró

Tőry Emil, születési nevén Tőry Emil Ágoston Rudolf (Pest, 1863. április 17.[4]Budapest, 1928. május 31.) építész, építészeti szakíró, Tőry Gusztáv (1857–1925) jogász, politikus testvére.

Tőry Emil
SzületettTőry Emil Ágoston Rudolf
1863. április 17.[1]
Pest[2]
Elhunyt1928. május 31. (65 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1887)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőry Emil témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Tőry Gusztáv Adolf (1823–1869) és Kunig Rozália (1830–1890)[5] fiaként született. A Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett oklevelet 1887-ben, ezután Berlinben és Párizsban tanult. Miután hazatért, építészeti irodát nyitott. 1897-től a budapesti Műegyetem magántanára, 1906-tól rendkívüli tanára volt. 1908-tól Budapesten Pogány Móriccal létesített társas viszonyt. Ennek a korszaknak a kiemelkedő alkotása volt a torinói világkiállítás magyar pavilonja, amely a Lechner Ödön által elindított magyaros stíluskeresés szép példája. A sátorarchitektúrát mint ősmagyarnak tartott építészeti formát alkalmazta. Az Adria Biztosító épületénél már modernebb szerkezetet használtak, Lajta Béla hatására.

Felesége óbecsei Kollerich Margit Emma (1869–1945) volt.

Gyermekei: Tőry Blanka (1893–1949) és Tőry Tibor (1893–1970) gépészmérnök.

Ismert épületei

szerkesztés

Elkészült épületei

szerkesztés
  • 1898: lakóház, 1021 Budapest, Budakeszi út 55.[6][7]
  • 1899: lakóház, 1056 Budapest, Belgrád rakpart 21.
  • 1902: Délvidéki Kaszinó, Temesvár[8]
  • 1903: Erzsébet királyné emlékmű talapzata (szobor: Telcs Ede), Cece[8]
  • 1905 k.: Fa- és Fémipari Szakiskola, Arad[8]
  • 1905–1906: Erzsébet Homeopata Kórház (később: Schöpf-Merei Kórház), Budapest, Knézich u. 14.[8][9] (a szomszédos, Bakáts tér 10. szám alatti kórházépület eredetileg magánszanatóriumként épült 1906-ban, és tervezője nem Tőry, hanem Márkus Géza volt)
  • 1910: Római katolikus templom, Százhalombatta[10]

Tervben maradt épületei

szerkesztés
  • 1900: római katolikus templom, Batta[8]
  • 1902 és 1903 (2 pályázat): Erzsébet királyné emlékművének pályaterve, Budapest – az egyik 10.000 koronás első díjat tervük Telcs szobrásszal együttesen nyerte el[11]
  • 1903: Örökimádás templom, Budapest[8] – az épület végül Aigner Sándor tervei szerint épült fel
  • 1905: Madarasi-Beck nyaraló, Budapest[8]
  • 1905: Sáros-fürdő, Budapest[8]
  • 1905: Rudas-fürdő, Budapest[8]
  • 1905: Békepalota, Hága[8]
  • 1905: Kultuszminisztérium, Budapest[8]
  • 1906: Szent Imre Kollégium, Budapest[8]
  • 1906: Fekete Sas-szálló, Nagyvárad[8]
  • 1907: Földművelésügyi Minisztérium homlokzat áttervezés, Budapest[8]
  • 1907: Városháza, Szentes[8]
  • 1910: Pest Vidéki Törvényszék, Budapest[12]

Pogány Móriccal közös tervei

szerkesztés

Főbb írásai

szerkesztés
  • Marcus Vitruvius Pollio theoriaja az antik szentélyekről (Budapest, 1896)
  • A görög építőművészet története az Ókorban (Budapest, 1904)
  • A római építőművészet szerkezet- és alaktana (Budapest, 1904)
  • Andrea Palladio szerepe az építőművészet történetében (Budapest, 1905)
  • Róma antik építőművészete (Budapest, 1905)
  • Újabb építkezések Németországban (Budapest, 1905)
  • Michelangelo mennyezetképe a római Sixtus kápolnában (Budapest, 1912)
  • Néhány szó a műegyetemi építészoktatás reformjához (Budapest, 1919)

Emlékezete

szerkesztés

A Magyar Művészet hasábjain Lyka Károly búcsúzott tőle 1928-ban.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés