Tűzmadár (balett)

A Tűzmadár (franciául: L'Oiseau de feu; oroszul: Жар-птица, Zsar-ptyica) egy balettelőadás, az orosz zeneszerző, Igor Stravinsky műve. Az 1910-es évadban, Szergej Gyagilev Párizsban működő Orosz Balett Társulata mutatta be Mihail Fokin koreográfiájával. A forgatókönyvet Alekszandr Benua írta. Mihail Fokin az orosz Tűzmadár mesét vette alapul, melyben a madár egyaránt jelenthet áldást, de átkot is tulajdonosának. Az 1910. június 25-én tartott bemutató Párizsban nagy sikert aratott mind a közönség, mind a kritikusok körében.

A balett történelmi jelentőséggel bír, nem csak Sztravinszkij úttörő darabjaként, de úgy is, mint a Gyagilev és a zeneszerző együttműködésének kezdete, amelyből később megszületett a Petruska, a Tavaszi áldozat, a Pulcinella és más művek.

Háttér

A zeneszerző apja Fjodor Sztravinszkij a Cári Opera igazgatója volt Szentpéterváron, anyja Anna Sztravinszkaja (született: Holodovszkaja), amatőr énekesnő és zongorista, régi orosz család sarja. Fjodor társulata sok vezető orosz zenésszel tartott kapcsolatot (köztük Rimszkij-Korszakov, Borogyin, Muszorgszkij). Ennek révén Igor zeneileg intenzív közegben nőtt fel. 1901-ben jogi tanulmányokat kezdett a Szentpétervári Egyetemen. Miután lenyűgözte Rimszkij-Korszakovot néhány korai kompozíciójával, az idős zeneszerző irányításával kezdett el dolgozni. Mentora halála után, 1907-ben több művet is szerzett, többek között az f-moll zongoraszonátát (op. 1), 1908-ban pedig a zenekarra írt Tűzijáték című darabját.

1909-ben mutatták be a Tűzijátékot, Szentpétervárott. A közönség soraiban ott volt a társulat vezetője, Szergej Gyagilev, aki akkoriban tervezte bemutatni az orosz zenét és művészetet a nyugati közönségnek. Eredetileg Gyagilev is jogot tanult, de érdekelte az újságírás és a színház világa is. 1907-ben kezdte színházi karrierjét öt koncertjének bemutatásával Párizsban; a következő évben bemutatta Muszorgszkij operáját, a Borisz Godunovot. 1909-ben, szintén Párizsban, ő alapította az Orosz Balett Társulatot, amely többek között az Igor herceget és a Seherezádét vitte színre. Ezekhez a művekhez Gyagilev Mihail Fokin koreográfust hívta meg, a díszlet- és ruhatervező Leon Bakszt volt, a táncosok egyike pedig Vaclav Fomics Nyizsinszkij. Gyagilev szándéka azonban az volt, hogy létrehozzon egy új, működőképes, jellegzetesen 20. századi társulatot, ehhez keresett friss, tehetséges zeneszerzőket.

Keletkezés és premier

Alekszandr Benua azt írta 1910-ben, hogy ő már két évvel korábban javasolta Gyagilevnek az orosz nemzeti balett fellendítését. Az ötlet annál is inkább vonzó volt, mivel a franciáknál ismét feléledt az érdeklődés az orosz táncok iránt, valamint az állami opera nagyon drágán működött. Az ötlet, hogy összekeverjék a mitikus Tűzmadarat a Halhatatlan Koscsej orosz népmesével, talán egy népszerű gyermekvers révén született meg. Jakov Polonszkij, Téli utazásában (1844) olvashatjuk:

És álmaimban láttam magamat egy farkas hátán

Ahogy megyek az erdő ösvényén

Hogy megütközzek a varázslócárral

Azon a földön, ahol a cárevna ül a zár és a kulcs alatt,

Felrakva egy tömör fal mögé.

Kertek veszik körül az üvegpalotát;

Tűzmadarak dalolnak éjszakánként

És arany gyümölcsből csipegetnek.