Tűzoltó utca 25.
A Tűzoltó utca 25. színes, 98 perces, 1972 –1973-ban készült magyar játékfilm. Alcíme: Álmok a házból.[1] Rendezője és forgatókönyvének írója Szabó István.
| Tűzoltó utca 25. | |
| 1973-as magyar film | |
| Rendező | Szabó István |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Szabó István |
| Dramaturg | Karall Luca |
| Főszerepben | Zelk Zoltán |
| Zene | Tamássy Zdenko |
| Operatőr | Sára Sándor |
| Vágó | Rózsa János |
| Hangmérnök | Pintér György, Kovács György |
| Jelmeztervező | Mialkovszky Erzsébet |
| Díszlettervező | Romvári József |
| Gyártásvezető | Dimény Tibor |
| Gyártás | |
| Gyártó | Budapest Játékfilmstúdió Vállalat |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 98 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  1973. szeptember 27. 1974. október (Chicago Nemzetközi Film Fesztivál) 1975. április 7. (TV premier) 1982. március 9. (New York City, New York) 2005. április 1. (Febio Film Fesztivál) |
| Korhatár | .svg){kind=icon} IV. kategória (NFT/25877/2021) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1971-ben Szabó István vállalati megrendelésre kisfilm-sorozatot készített, melynek első darabja, a 12 perces Álom a házról előtanulmánynak is bizonyult következő játékfilmjéhez.
A Tűzoltó utca 25. szürrealista stílusban előadott, álmokba és víziókba sűrített, nemzedékeket átfogó családtörténet. A sok-szereplős film – Sára Sándor operatőri munkája – helyszíne egy áporodott levegőjű, kopottas pesti bérház, hősei a ház lakói. „Házunk a múlt egy darabja – írja Szabó István a film mottójában –, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak.”[2]
A film képi világa többnyire nem valóságos eseményeket ábrázol, hanem a hősök érzelmi, tudati vagy tudatalatti világát jeleníti meg. A történések az álmok, képzettársítások „logikája” szerint, időn és téren átlépve kapcsolódnak egymáshoz, egységes látomást alkotnak.
Szereplők szerkesztés
- Lucyna Winnicka (Mária)
- Makay Margit (Mária anyja)
- Kovács Károly (Mária apja)
- Bálint András (Andris)
- Pásztor Erzsi (Erzsi)
- Békés Rita (Gaskóyné)
- Csomák Ervin (Gaskóy)
- Lenkey Edit (Baba)
- Jani János (Baba férje)
- Zelk Zoltán (Hackl)
- Margitai Ági (Eta)
- Andai Kati (Bözsi)
- Szemes Mari (Julika)
- Mándy Iván (Pista)
- Müller Péter (János)
- Zákonyi Sándor (Bandi)
- Darvas Magda (Bandi felesége)
- Emil Geschonnek (Szentiványi)[3]
- Temessy Hédi (Szentiványiné)
- Bódis Irén (Rózsika)
Díjak szerkesztés
- 1974: Magyar Filmkritikusok Díja: operatőri díj; a legjobb női alakítás díja Békés Ritának
- 1974: Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál – Arany Leopárd-nagydíj; az egyházak zsűrijének elismerő oklevele
- 1974: Atlanta – a legjobb külföldi film díja
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 191-198, 407. o. (2002). ISBN 963-9192-46-2
- Tűzoltó utca 25. az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Halász Tamás: Az illusztrációtól a nagytotálig – Szabó István filmjeinek zsidó motívumai. szombat.org, 2001. március 1. (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.) „Az Álmok a házból alcímet viselő alkotás kezdőpillanataiban a film helyszínéül szolgáló, lebontásra ítélt bérház sorstársainak pusztulását látni...”
- ↑ Idézi: Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 192. o. (2002). ISBN 963-9192-46-2
- ↑ [1]
