T–60

szovjet könnyű felderítő harckocsi (1941-1942)

A T–60 egy szovjet könnyű felderítő harckocsi, melyet 1941-1942-ig gyártottak, több mint 6292 db példányban. A típus a T–38 kétéltű felderítő harckocsit váltotta fel.

T–60
T–60 harckocsi a kubinkai Harckocsimúzeumban.
T–60 harckocsi a kubinkai Harckocsimúzeumban.

Típuskönnyű felderítő harckocsi
Fejlesztő ország Szovjetunió
Harctéri alkalmazás
GyártóGorkiji Autógyár
Gyártási időszak1941-1942
Gyártási darabszám6292 db
Háborús részvételMásodik világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet2 fő
Hosszúság4,1 m
Szélesség2,3 m
Magasság1,75 m
Tömeg5,8 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat7–20 mm
Elsődleges fegyverzet20 mm TNS ágyú
Másodlagos fegyverzet7,62mm DT géppuska
Műszaki adatok
Motor2 db GAZ–202 benzinmotor
Teljesítmény2×52 kW (2×70 LE)
Felfüggesztéstorziós rugó
Sebesség44 km/h
Fajlagos teljesítmény17,9 kW/t
Hatótávolság450 km
A Wikimédia Commons tartalmaz T–60 témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A moszkvai 37. Gyár tervezőmérnökének, Nyikolaj Asztrov tervezőnek csapatát bízták meg szárazföldi és kétéltű felderítő harckocsik tervezésével 1938-ban. Ők készítették a T–30A és a T–30B prototípusokat, valamint a T–40 kétéltű harckocsit 1940-től. Ez vezetett a T–40SZ (szuhoputnij, szárazföldi) változathoz, egy nehezebb harckocsi prototípushoz, amit a gyártáshoz túl bonyolultnak találtak. A T–30B prototípust T–40 alvázzal, de egyszerűsített szerkezettel és nehezebb páncélzattal, T–60 felderítő harckocsi néven fogadták el. 1941 júliusában, a Barbarossa hadművelet után elkezdték a sorozatgyártását.

Először 12,7 mm-es géppuskával tervezték, mint a T–40-et, de később a fegyverzetét egy 20 mm-es TNSh lövegre cserélték. Így már képes volt 500 m-ről átütni egy 15 mm vastag páncélt merőleges irányból, azonban még ez is elégtelennek bizonyult az újabb német harckocsik páncélzata ellen. Kísérletek folytak a 37 mm-es ZIS–19-es ágyúval felfegyverzésre, de felhagytak vele az elegendő szovjet 37 mm-es lőszer híján.

A T–60 harckocsit a T–90 légvédelmi harckocsi tervezésénél is felhasználták, Ezt majd T–70-e könnyű harckocsi alvázára váltottak, végül azonban törölték sorozatgyártás nélkül.

Sikló harckocsi szerkesztés

 
A–40

Egy T–60-at alakítottak át 1942-ben vitorlázó kivitelűre. Úgy tervezték, hogy egy Pe–8 vagy TB–3 nehézbombázóval vontatható könnyű páncélosa legyen a partizán erőknek. Egy könnyített harckocsit használtak lőszer és fegyverzet nélkül, nagyon kevés üzemanyaggal. A módosítások ellenére a TB–3 bombázó hagyta a sikló harckocsit a gyenge aerodinamikája miatt kényszer leszállni, csak hogy a törést elkerülje. A T–60 a tervek szerint egy reptér melletti mezőn landolt és a szárnyak és a farok ledobása után visszatért a bázisára. A vontatáshoz elég erős repülőgépek hiányában a projektet törölték és soha nem folytatták.

Román TACAM T–60 szerkesztés

A románok 34 elfoglalt T–60 harckocsit 1943-ban átalakítottak TACAM T–60 harckocsi-elhárítóra. A többségét a szovjetek elkobozták, miután Románia átállt a szövetségesekhez 1944 augusztusában.

Galéria szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a T-60 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz T–60 témájú médiaállományokat.