Főmenü megnyitása

Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. július 17. – Nagyvárad, 1958. január 6.) romániai magyar író, újságíró.

Tabéry Géza
Élete
Született 1890. július 17.
Nagyvárad
Elhunyt 1958. január 6. (67 évesen)
Nagyvárad
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, színmű

Tartalomjegyzék

PályájaSzerkesztés

Jogi tanulmányait Nagyváradon, Genfben végezte és Kolozsvárott fejezte be, majd itthon a közigazgatásban helyezkedett el. 1909-től A Hét című lap munkatársa volt. 1914-ben a fronton megsebesült. A Tanácsköztársaság idején is hivatalt vállalt Nagyváradon, a bukás után börtönbe is került. Később a Tavasz és a Magyar Szó című lapok szerkesztőjeként, valamint több lap, köztük a Szemle munkatársaként is tevékenykedett. Baloldali irányzatú közírói tevékenységével az erdélyi magyarság önvédelmi szerveződését támogatta. Ady Endre örökségének következetes őrzője, az általa megszervezett és 1955-ben megnyílt nagyváradi Ady-múzeum igazgatója volt.

Az 1920-as évektől Erdély magyar irodalmi életében és sajtójában jelentős helyet töltött be. Az erdélyi színpadokon több színművét játszották (Helén vágyai, 1914; Mimikri, 1921; Álomhajó, 1922; Kolozsvári bál, 1923).

Legismertebb regényei az 1920-as években születtek. A Szarvasbika (1925) a két Bolyai, apa és fia ellentétének története. Pintér Jenő szerint a könyv „minden elbeszélő lendülete mellett is elbúsító példája a szellemében és stílusában beteg irodalomnak.” A Tűzmadár (1927) két költött nevű nép, a gitánok és a liburok ellenségeskedésének rajza, kísérlet a korabeli helyzet jelképes ábrázolására. A Vértorony (1929) Dózsa György parasztháborújának korát és eseményeit mutatja be; Pintér Jenő a középkori egyház elleni gyűlölködő vádiratnak, erotikus jeleneteit ízléstelennek tartja. A Fekete ablak (1936) kishivatalnok hősének sorsában a Királyhágón túli részek első világháborút követő szenvedését mutatja be. Az erdélyi magyarság kiszorul a városokból. Életben maradásához vissza kell térnie a faluba, egyetlen menedéke talán a föld lehet.

Utolsó éveiben átfogó önéletrajzi munkán dolgozott. A három kötetre tervezett műből csak az elsőt tudta befejezni, ez Két kor küszöbén címen 1970-ben jelent meg.

Tabéry Géza könyveinek egy része nyíltan vagy jelképesen liberális eszméket hirdet. „Történelmi regényei a társadalmi harcok mozgását, a világnézetek küzdelmét kívánják megvilágítani. (…) Regényei mégis egyenetlenek: hatalmasra formált hőseit sokszor romantikus jelmezbe öltözteti, egyébként szenvedélyes stílusereje gyakran téved nagyhangú szólamokba, a keresett archaizálás túlzásai közé.”[1]

MunkáiSzerkesztés

  • Néma harc (Regény. Békéscsaba, 1911)
  • Klematiszos udvar (Novellák. Békéscsaba, 1914)
  • Veszta flagelláns (Novellák. Békéscsaba, 1917)
  • Át a Golgotán (Regény. Békéscsaba, 1917)
  • Forradalmi versek (Békéscsaba, 1918)
  • Mimikri (Színmű. Kolozsvár, 1921)
  • Álomhajó (Színmű. Nagyvárad, 1922)
  • A kolozsvári bál (Színmű. Kolozsvár, 1923)
  • Szarvasbika (Regény. Kolozsvár, 1925)
  • Tűzmadár (Regény. Kolozsvár, 1926)
  • Vértorony I.–II. (Regény. Kolozsvár, 1929)
  • Emlékkönyv Az erdélyi irodalomról. (Kolozsvár, 1930)
  • Októberi emberek (Regény. Arad, 1934)
  • Fekete ablak (Regény. Budapest, 1936)
  • A csucsai kastély kisasszonya (Brassó, 1939)
  • A Frimont-palota (1941)
  • Cenci, a váradi lány (1943)
  • Medvetánc (Bukarest, 1958) Válogatás munkáiból.
  • Két kor küszöbén. Önéletírások; Kriterion, Bukarest, 1970
  • A halott liliom. Válogatott elbeszélések; vál. Réz Pál; Palatinus, Bp., 2000 (Várad, villanyváros)
  • Emlékkönyv; szöveggond. Tavaszi Hajnal, utószó Vallasek Júlia; Nagyváradi Ady Társaság, Nagyvárad, 2003 (NAT könyvek)

JegyzetekSzerkesztés

  1. In. A magyar irodalom története (1966), 6. kötet, 931.o.

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Analizálók, stilromantikusok c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
  • szerk.: Szabolcsi Miklós: 37. Magyar irodalom Romániában, A magyar irodalom története (6. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 930–931. o.. helytelen ISBN kód: 963 04 1645 4 6. kötet (1966). Hozzáférés ideje: 2012. október 23. 
  • Romániai magyar irodalmi lexikon. Kriterion Könyvkiadó. (Hozzáférés: 2012. október 23.)

További információkSzerkesztés

  • Babits Mihály (1931). Transsylvanizmus (Tabéry Géza: Emlékkönyv). Nyugat (21. szám). (Hozzáférés ideje: 2012. október 23.)   Babits Mihály méltatja Tabéry Géza Emlékkönyvét.
  • Robotos Imre: Eszmék ütközésben. Tabéry Géza pályaíve. Kismonográfia; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1979 (Kismonográfiák)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés