Főmenü megnyitása

Tadeusz Różewicz

Lengyel író, költő, a 20. századi lengyel irodalom egyik meghatározó alakja.

Tadeusz Różewicz (Radomsko, 1921. október 9.Wrocław, 2014. április 24.) lengyel író, költő, drámaíró, a 20. századi lengyel irodalom egyik meghatározó alakja. Nevéhez több magyar vonatkozású irodalmi alkotás és több magyar vers lengyel műfordítása fűződik.

Tadeusz Różewicz
Różewicz cropped.JPG
Született 1921. október 9.[1][2][3][4][5][6]
Radomsko[7][2]
Elhunyt 2014. április 24. (92 évesen)[1][3][4][5][6]
Wrocław[8]
Állampolgársága lengyel[9]
Házastársa Wiesława Różewicz
Foglalkozása
Iskolái Jagelló Egyetem
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Tadeusz Różewicz témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

A Łódźi vajdaságban fekvő Radomsko városában született 1921. október 9-én Władysław Różewicz bírósági tisztviselő és felesége Stefania Maria harmadik gyermekeként. Két bátyja Janusz és Stanisław voltak.

Tanulmányait a Feliksa Fabianiego középiskolában végezte, ám a második világháború kitörésével azok megszakadtak. 1939-ben kifutófiúként, raktárosként, asztalos tanoncként kezdett dolgozni egy helyi bútorgyárban. Ebben az időszakban kezdett írni, bátyja, Janusz hatására.

Miután átesett egy hat hónapos titkos katonai kiképzésen, Różewicz 1943. június 26-tól a titkos lengyel partizánszervezet, a Honi Hadsereg tagjaként aktívan harcolt a megszálló németek ellen. Ebben az időszakban jelent meg első kötete (Echa leśne). 1944 júliusában bátyját, Januszt a németek elfogták és augusztus 3-án kivégezték. Różewicz 1945-ben megkapta a Katonai Érem az 1939-1945-ös háborúért kitüntetést, majd 1974-ben a lengyel emigráns kormánytól a Honi Hadsereg érdemkeresztet. A háború után Częstochowában érettségizett le, majd a krakkói Jagelló Egyetemen hallgatott művészettörténetet, bár tanulmányait nem fejezte be.

1948 decemberében Lengyelország és Magyarország kulturális egyezményt kötött írók és költők kölcsönös fogadásáról, hogy ezzel elősegítsék műfordítások megszületését illetve a két szocialista ország kölcsönös megértetését a nagyközönséggel. Ennek keretében Różewicz 1950-ben, egy évet töltött Magyarországon ösztöndíjasként. Magyarul tanult, illetve kiküldetésének eredménye számos magyar vonatkozású vers, próza, irodalmi riport, amelyek Lengyelországban meg is jelentek.[11]

Hazatérése után Gliwicében telepedett le. Felesége Wiesława, 1950-ben adott életet első fiuknak, Kamilnak, majd 1953-ban megszületett második fiuk, Jan is. A család viszonylagos szegénységben élt.[12] Różewicz számára termékeny írói időszak következett. A szocialista irodalmi élettől és a diktatúra kötelező irodalmi trendjeitől távol tartotta magát, ezekben az években magányosan alkotott.[13] Ez a közélettől való távolságtartás további irodalmi pályájára is jellemző volt.[14] 1968-ban Wrocławba költözött.

92 éves korában hunyt el Wrocławban.

Irodalmi hatásaSzerkesztés

A világháború során szerzett személyes tapasztalatai és a holokauszt alapvetően meghatározták pályafutását. Ebben a tekintetben több elemzője Theodor Adornóhoz és annak híressé vált kijelentéséhez („Auschwitz után verset írni barbárság”) viszonyítja. Egyesek szerint Różewicz az irodalom ezzel szemben új értelmet keres a művészet számára, ami a háború tragédiájából eredő szükségszerű pusztulása után szükségszerűen újjá is kell hogy szülessen.[15]

Műveiben fontos témaként jelennek meg például az emberi értékek és azok relativitása, vagy maga a művészi alkotás. Irodalmi munkásságának kezdete az avantgárdhoz köthető, sok ponton kötődik a romanikához, drámái pedig a realizmushoz – de Różewicz jelentős újító volt, aki ily módon komoly hatást gyakorolt a lengyel irodalomra.[16][12]

Műveit számos (egyes források szerint 32[16], más források szerint 49[12]) nyelvre fordították le. Több alkotása magyarul is megjelent.

Magyarul megjelent műveiSzerkesztés

  • Różewicz, Tadeusz. A mi kis stabilizációnk (Nasza mała stabilizacja), Cservenits Jolán (fordító) , Kerényi Grácia (fordító), Budapest: Európa Könyvkiadó [1964] (1967) 
  • Różewicz, Tadeusz. A félbemaradt vizsga (Przerwany egzamin), Cservenits Jolán (fordító), Budapest: Európa Könyvkiadó [1960] (1968) 
  • Różewicz, Tadeusz. Halál régi díszletek között (Śmierć w starych dekoracjach), Lexa Klára (szerkesztő), Cservenits Jolán (fordító), Pákozdy Ferenc (szerkesztő), Kerényi Grácia (lektor), Budapest: Európa Könyvkiadó (1971) 
  • Megmenekült; vál., ford., utószó Fodor András; Európa, Bp., 1972
  • Kirándulás a múzeumba. Válogatott elbeszélések; vál. Cservenits Jolán, ford. Cservenits Jolán, Gimes Romána; Európa, Bp., 1982 (Európa zsebkönyvek)
  • Anya elmegy; ford. Keresztes Gáspár, előszóford. Körner Gábor; Ráday Könyvesház, Bp., 2004

Díjak és kitüntetésekSzerkesztés

  • 1948 - Katonai Érem az 1939-1945-ös háborúért,
  • 1974 - Honi Hadsereg érdemkereszt (London)
  • 1982 - Osztrák állami díj az európai irodalomért[17]
  • 2000 - NIKE Irodalmi Díj (Nagroda Literacka NIKE), a „Matka odchodzi” („Anya elmegy”) című alkotásáért[12]
  • 2007 - Európai díj az irodalomért[18]
  • 2010 - Kreator Kultury[19]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ружевич Тадеуш, 2015. szeptember 28.
  3. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. LIBRIS, 2014. november 28. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  10. német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
  11. Kowalczyk, 2009
  12. a b c d Culture.pl, 2005
  13. Lengyel Intézet, 2014
  14. HVG, 2014
  15. Új Ember, 2011
  16. a b Lengyel Intézet, Irodalom
  17. Österreich-Bibliotheken
  18. Prix Européen, 2007
  19. Kreator Kultury, 2010

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Tadeusz Różewicz témájú médiaállományokat.
  • Molnár, István (1976). „Tadeusz Różewicz magyar témái.”. Tiszatáj 12, 83–86. o.  
  • (1991. 09) „Różewicz 70”. Színház 24, 16–40. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0039-8136. (Hozzáférés ideje: 2014. április 26.)  
  • Elhunyt Tadeusz Różewicz. Szláv Textus blog, 2014. április 24. (Hozzáférés: 2014. április 26.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés