Armen Tahtadzsján
Armen Tahtadzsján (örményül: Արմեն Թախտաջյան, oroszul: Армен Леонович Тахтаджян / Armen Leonovics Tahtadzsjan, a nemzetközi szakirodalomban: Armen Takhtajan, egyéb névváltozatok: Takhtadjan, Takhtadzhian; Oroszország, Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah, Şuşa, 1910. június 10. – Szentpétervár, 2009. november 13.) szovjet-örmény botanikus, a 20. századi növény-evolúciókutatás, növényrendszertan és növényföldrajz egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Érdeklődési területébe tartozik még a virágos növények morfológiája, a paleobotanika és a Kaukázus növényvilága. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Takht.”.
| Armen Tahtadzsján | |
 | |
| Született | 1910. május 28.[1][2][3] Şuşa[4][1][2][3] |
| Elhunyt | 2009. november 13. (99 évesen)[5][6][7] Szentpétervár |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Alisa Davtian Takhtajan (1947. december 25. – )[8][3] |
| Gyermekei | Leon Takhtajan |
| Szülei | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Smolensk Armenian cemetery |
 | |
| Armen Tahtadzsján aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Armen Tahtadzsján témájú médiaállományokat. | |
Tahtadzsján a leningrádi Komarov Botanikai Intézetben dolgozta ki 1940-ben zárvatermőkkel foglalkozó növényrendszertanát, ami elsősorban a növények közti filogenetikus kapcsolatok vizsgálta. Rendszere egészen az 1950-es évek végéig nem volt ismeretes a nyugati világban, ekkoriban kezdte levelezését és közös munkáját az amerikai botanikussal, Arthur Cronquisttel, akinek osztályozási rendszerében (Cronquist-rendszer) erősen kimutatható a Tahtadzsjánnal és más komarovi botanikusokkal váltott levelek hatása.
A Tahtadzsján-rendszer a zárvatermőket törzsként kezeli, ami két osztályt tartalmaz: a Magnoliopsida (kétszikűek) és a Liliopsida (egyszikűek) osztályokat. Ezeket alosztályokra, majd öregrendekre, rendekre, családokra bontja tovább. A rendszer hasonló a Cronquist-rendszerhez, ám inkább a magasabb rendszertani szinteken komplex, a rendekből és családokból pedig a kisebb méretet favorizálja, hogy a karakterisztikus és evolúciós kapcsolatok könnyebben megragadhatóak legyenek. Tahtadzsján rendszere a mai napig igen befolyásos rendszernek számít, ezt használja például a Montreali Botanikus Kert is.
Tahtadzsján szintén kidolgozta a növényföldrajzi régiók egy rendszerét.
Tahtadzsján az Orosz Tudományos Akadémia tagja, 1971-óta pedig az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja (foreign associate).
Válogatott munkái
szerkesztés- A. Takhtajan, Th.J. Crovello and A. Cronquist (1986). Floristic Regions of the World.
- A. Takhtajan (1991). Evolutionary Trends in Flowering Plants
- A. Takhtajan (1997) Diversity and Classification of Flowering Plants
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Örmény Enciklopédia
- ↑ a b Armenian Concise Encyclopedia
- ↑ a b c d e f g h i j Т. В. Вельгорская (2010). „Он неизменно служил идеалам науки: К столетию со дня рождения А.Л. Тахтаджяна (1910–2009)” (orosz nyelven). Studies in the history of biology 2 (3), 8-31. o.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Тахтаджян Армен Леонович, 2015. szeptember 28.
- ↑ http://www.portal.binran.ru/index.php
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Nagy Katalán Enciklopédia . Grup Enciclopèdia
- ↑ https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.1002/tax.613031. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
