Takács Károly

(1910–1976) kétszeres olimpiai bajnok sportlövő, edző

Takács Károly (Budapest, 1910. január 21. – Budapest, 1976. január 5.) kétszeres olimpiai bajnok sportlövő, edző, alezredes.

Takács Károly
Takács 1961-ben versenyzés közben
Takács 1961-ben versenyzés közben
Született1910. január 21.
Budapest
Elhunyt1976. január 5. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
SírhelyeÚj köztemető
Sportlövőpályafutása
Versenyszámpisztoly
KlubHonvéd Tiszti SE
Bp. Partizán SK
Bp. Honvéd
EdzőkéntBp. Honvéd
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
Sportlövészet
Olimpiai játékok
arany
1948, London
gyorstüzelő pisztoly
arany
1952, Helsinki
gyorstüzelő pisztoly
Világbajnokság
arany
1939, Luzern
gyorstüzelő pisztoly csapat
bronz
1958, Moszkva
hadipisztoly egyéni
bronz
1958, Moszkva
hadipisztoly csapat
Európa-bajnokság
bronz
1955, Bukarest
sportpisztoly csapat

Életpályája szerkesztés

Fiatalon katonai pályára lépett, őrmesterként szolgált. A Honvéd Tiszti Sportegylet versenyzőjeként kezdte a sportlövészetet. Élete nagy fordulatot vett, amikor 1938-ban egy gránátbaleset során elvesztette jobb kézfejét, emiatt megtanult bal kézzel írni és lőni. Az 1939-es luzerni világbajnokságon már az ötalakos gyorspisztoly csapat (Badinszky László, Börzsönyi Lajos, Dombi Ede, Takács Károly, Vadnay László) győztes tagja volt. Egyéniben negyedik lett. 1940-ben a kisöbű sportpisztolyos versenyszámban magyar bajnok lett.

A második világháború alatt fronttisztként szolgált. A világháború után a budapesti Partizán Sport Klub, majd a Budapesti Honvéd versenyzőjeként az önműködő sportpisztollyal ötszörös, a kisöbű sportpisztollyal egyszeres és a nagyöbű sportpisztollyal négyszeres országos bajnok lett.

Az olimpiákon szerkesztés

 
Takács Károly sírja Budapesten. Új köztemető: 75/2-1-35.

Az 1948-as londoni olimpián ötalakos gyorstüzelő pisztolyban ötvenkilenc induló közül 580 körrel, világcsúccsal (tíz körös céltáblán hatvan lövésből elért eredmény) megszerezte az olimpiai bajnoki címet. Négy évvel később, az 1952-es helsinki olimpiai játékokon szintén az ötalakos gyorstüzelő pisztollyal 53 indulóból 579 körrel megvédte olimpiai bajnoki címét. Mögötte ezüstérmes saját tanítványa, Kun Szilárd lett. Az 1956-os melbourne-i olimpián csak a nyolcadik helyet tudta megszerezni.

Az 1955-ös bukaresti Európa-bajnokságon, illetve az 1958-as moszkvai világbajnokságon egyéniben hadipisztollyal és csapatban ötalakos sportpisztollyal bronzérmet szerzett. Pályafutása során huszonöt alkalommal volt a válogatott tagja.

Már aktív sportolóként is vállalt edzésvezetést a Budapesti Honvéd együttesében. Tanítványai között volt Kun Szilárd és Hammerl László is. Visszavonulása után haláláig a Honvéd edzője és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia sportlövő tanára volt.

Ismert volt kitartásáról, kemény idegzetéről és precizitásáról. Edzéseken többször térdig állt a töltényhüvelyekben. Hivatásos katonaként tovább lépett előre a ranglétrán, alezredessé léptették elő.

Rekordjai szerkesztés

Gyorstüzelő pisztoly, 60 lövés szerkesztés

  • 574 kör (1948. április 3., Budapest) országos csúcs
  • 578 kör (1948. április 11., Budapest) országos csúcs
  • 580 kör (1948. augusztus 5., London) világ- és olimpiai csúcs
  • 583 kör (1951. május 2., Budapest) országos csúcs
  • 589 kör (1953. március 22., Budapest) országos csúcs

Gyorstüzelő pisztoly, 30 lövés szerkesztés

  • 574 kör (1948. október 13., Budapest) országos csúcs

Hadi pisztoly, 25 méter, 60 lövés szerkesztés

  • 562 kör (1952. március 18., Budapest) országos csúcs
  • 572 kör (1952. december 6., Pécs) országos csúcs

Hadi pisztoly, 25 méter, 30 lövés szerkesztés

  • 285 kör (1951. február 25., Budapest) országos csúcs
  • 288 kör (1951. szeptember 27., Budapest) országos csúcs

Hadi pisztoly, 50 méter, 60 lövés szerkesztés

  • 438 kör (1951. május 6., Budapest) országos csúcs
  • 485 kör (1953. augusztus 2., Budapest) országos csúcs
  • 490 kör (1953. november 15., Budapest) országos csúcs

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951)[1]
  • A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[2]
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[3]
  • Mesteredző (1962)
  • Az évszázad magyar sportlövője (2000)

Emlékezete szerkesztés

  • Takács Károly vándorkupa
  • Takács Károly terem (Csanádi Árpád Általános Iskola) (1991)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
  2. Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
  3. Eddig hetvenen kapták meg "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. január 10.)

Források szerkesztés