Főmenü megnyitása

Tallián család

magyar nemesi család
A vizeki Tallián család címere (a Siebmacher féle könyvből)

A báró és nemes vizeki Tallián család egy tehetős és tekintélyes dunántúli nemesi származású család. Az egyik tagja, vizeki Tallián Béla, országgyűlési képviselő, 1911-ben bárói címet szerzett.[1]

A család történeteSzerkesztés

A család eredetileg Somogy vármegyei származású; a nemesi előnevét, viszont a Sopron vármegyei Vizek után vették fel. A nemesi család régi oklevelei elpusztulása után, az akkori képviselője, Tallián János és gyermekei Miklós, Gergely, György, Marossy Mihályné Ilona, és János atyjának fivére és gyermekei Pál, Vitus János és sógoruk Mylosits gyermekei, 1610 január 1.-én II. Mátyás magyar királytól új címeres nemeslevelet szereztek a "vizeki" előnévvel. A nemesi levél szerző gyermekei közül Tallián Gergely és Tallián György vitték tovább a családot. Másrészt, Gergely és Ádám külön ágakat alapítottak meg.

Gergely ágaSzerkesztés

Vizeki Tallián Gergely, vizeki Tallián Gergely, soproni harmincados és első felesége, Thury Katalin fia volt.

Ádám ágaSzerkesztés

Vizeki Tallián Ádám, vizeki Tallián Gergely, soproni harmincados és második felesége, osztopáni Perneszy Anna Julianna fia volt. Ádám nagyanyja, a nagy múltra visszatekintő osztopáni Perneszy család sarja volt, osztopáni Perneszy István, zalalövői vár főkapitánya és nyéki Rauch Zsuzsanna lánya volt. Tallián Gergely, majd fia Tallián Ádám révén tudatos birtokszerzési politikát folytatott. Könnyen megszemlélhető ez a törekvés részükről, amikor már 1669-ben, Talliánné nagybátjyának, Perneszy Jánosnak az ádándi birtokrészeiből vásárolt. Többek között ezért a következetlen, a birtokaikat elherdáló birtokpolitikájuk miatt is jutottak János leszármazói a nincstelen (nemtelenek!) közé. Tallián Ádám, nagy karriert futott be: 1717 és 1719 között Zala vármegye alispánja, majd a királyi tanácsosi címet szerezte meg. Jó házasságot kötött, eörményesi Fiáth Borbála úrlelányt vette el, akinek a szülei eörményesi Fiáth János (1653-1727) királyi helytartósági tanácsos, Győr vármegye alispánja és abai Fördős Katalin voltak. Tallián Ádám és Fiáth Borbála frigyéből négy fiú- és négy leánygyermek született. Köztük: vizeki Tallián János (c. 1712 - † 1775) Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, aki szentgyörgyi Horváth Terézia Jozefa (1734-1757) kisasszonyt vette el; vizeki Tallián Ignác ezredes, tábornok, és vizeki Tallián Gábor voltak.

Tallián János vasi alispán és szentgyörgyi Horváth Terézia fia, vizeki Tallián Antal (1751-1820) császár és királyi kamarás, királyi tanácsos, táblabíró, aranysarkantyús vitéz volt.[2] 1778. szeptember 8.-án Dunaszekcsőn feleségül vette dunaszekcsői Bésán Júlianna (1760-1819) úrleányt.[3] Házasságukból két fiú és négy leány gyermek született. A legsikeresebb fia, vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) császári és királyi kamarás, Somogy vármegye alispánja volt.[4] Tallián Boldizsár felesége, zalabéri Horváth Ida (1798-1875) úrnő,[5] zalabéri Horváth Imre (1771-1820), császári és királyi kamarás, huszár főhadnagy és báró dévai Dévay Mária (1774-1830) lánya volt. Tallián Boldizsár és zalabéri Horváth Ida frigyéből született: vizeki Tallián Lajos (1817-1894), királyi kamarás;[6] vizeki Tallián Mária Anna Rozália (1823-1890), akinek a férje, gróf pribérdi és vuchini Jankovich László (1816-1895), főrendiház tagja, Somogy vármegye főispánja volt; és vizeki Tallián Matild (1821-1888), akinek a férje, pribérdi, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán József (1825-1914), öreglaki nagybirtokos lett.[7] Tallián Matild férje, pribéri és vuchini Jankovich Józsefként született; 1887. december 22.-én Ferenc József magyar király megengedte felvenni a neje apai nagyanyjának a vezetéknevét, azaz "Bésán"-t a sajátja mögé, valamint a "dunaszekcsői" nemesi előnevet adományozta neki.[8]

Vizeki Tallián Ádám alispán és eörményesi Fiáth Borbála másik fia, vizeki Tallián Ignác, huszárezredes, a Dessewffy-ezred parancsnoka, tábornok volt. Neje, zalabéri Horváth Teréz (1719-1773), akitől több gyermeke közül született fia, ifjabb vizeki Tallián Ignác (1745-1822) táblabíró. Ifjabb Ignác feleségül vette nádasi Tersztyánszky Zsófia (1758-1796) kisasszonyt, akinek a gyermeke vizeki Tallián József (1779-1862), Somogy vármegyei táblabíró, földbirtokos. Tallián József és nemes Stróbel Karolina (1781-1835) fia, vizeki Tallián Andor (1817-1873), földbirtokos,[9] aki házasságot kötött törökkanizsai Schulpe Vilma (1825-1899) úrleánnyal.[10] Gyermekük, báró vizeki Tallián Béla (1851-1921), politikus, valódi belső titkos tanácsos, Torontál vármegye alispánja, Somogy, Békés és Csongrád vármegyék főispánja, képviselőházi alelnök, mamgyar királyi földművelésügyi miniszter, a Magyar Királyi Szent István-rend vitéze volt. Tallián Béla 1911. december 13.-án Ferenc József magyar királytól bárói címet szerzett.[11] Báró Tallián Béla fivére, vizeki Tallián Emil (1859-1911) Torontál vármegye főszolgabírája, világutazó, északsarki utazó volt.

A család címereSzerkesztés

Címer: "kékben, zöld halmon, vörös ruhás mellvértes, sisakos vitéz, jobbjában vörös keresztes fehér zászlót tartva." Sisakdísz: "vörös keresztes fehér zászló." Takarók: "vörösezüst-kékarany."

A család kiemelkedőbb tagjaiSzerkesztés

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés

  1. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 458. oldal
  2. familysearch.org Tallián Antal gyászjelentése
  3. familysearch.org Tallián Antalné Bésán Julianna gyászjelentése
  4. familysearch.org Tallián Boldizsár gyászjelentése
  5. familysearch.org Tallián Boldizsárné Horváth Ida gyászjelentése
  6. familysearch.org Tallián Lajos gyászjelentése
  7. familysearch.org Jankovich-Bésán József gyászjelentése
  8. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 25. oldal
  9. familysearch.org Tallián Andor gyászjelentése
  10. familysearch.org Tallián Andorné Schulpe Vilma gyászjelentése
  11. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 458. oldal