Tamsweg osztrák mezőváros, Salzburg tartomány Tamswegi járásának székhelye. 2019 januárjában 5730 lakosa volt. Egyike annak a két ausztriai járási központnak (a másik a tiroli Reutte), amelyiknek nincs városi rangja.

Tamsweg
Tamsweg view remade.jpg
Tamsweg címere
Tamsweg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Salzburg
Járás Tamswegi járás
Irányítószám 5580
Körzethívószám 06474
Forgalmi rendszám TA
Népesség
Teljes népesség5717 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1022 m
Terület117,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tamsweg (Ausztria)
Tamsweg
Tamsweg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 07′, k. h. 13° 48′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 13° 48′
Tamsweg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tamsweg témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Tamsweg a Tamswegi járásban
 
A városháza
 
A Szt. Leonhard-kegytemplom
 
A seetali Keresztelő Szt. János-templom

Tamsweg Salzburg tartomány Lungau régiójában, a Lungaui-medencében fekszik, a 2740 m magas Preber tövében, a Mura mentén, ahol a Lungauer Taurach és a Leißnitzbach a folyóba ömlik. Északról az Alacsony-Tauern hegység övezi a medencét. Az önkormányzat 8 településrészt és falut egyesít: Haiden (244 lakos 2019-ben), Keusching (48), Lasaberg (169), Mörtelsdorf (979), Sauerfeld (432), Seetal (141), Tamsweg (3536) és Wölting (181).

A környező önkormányzatok: délre Ramingstein, délnyugatra Unternberg, nyugatra Mariapfarr, északnyugatra Sankt Andrä im Lungau, északra Lessach, északkeletre Krakau, keletre Ranten, délkeletre Sankt Georgen am Kreischberg és Stadl-Predlitz (utóbbi négy Stájerországban).

TörténeteSzerkesztés

A Lungau régióba i.sz. 600 körül szlávok, 700 után pedig bajorok települtek. Tamsweget (Taemswich formában) először 1156 környékén említik, amikor Eberhard von der Drau karintiai nemes egy itteni birtokot adományozott a salzburgi székesegyház káptalanjának. 1246-ban II. Eberhard salzburgi érsek megvásárolta a Pettau család lungaui birtokait és szintén a káptalannak adományozta őket. Tamsweg templomáról először 1231-ben tesznek említést, ekkor még a mariapfarri plábánia filiáléja volt.

1433-ra megépült Szt. Leonhard kegytemploma, a falutól délre eső dombon, amely messze földről, a határokon túlról is vonzotta ide a zarándokokat. 1490-ben Mátyás magyar király csapatai szállásolták be magukat az erődített kegytemplomba, míg III. Frigyes császár katonái kifosztották a települést. A zarándokok számában a reformáció is jelentős visszaesést hozott; azonban újabb jelentős fellendülés következett be amikor az ellenreformáció következtében rekatolizálták a lakosságot és 1644-ben a kapucinusok megtelepedtek Tamswegben. 1571-ben a Kuenburgok szerezték meg a mezővárost (a vásártartási privilégium legalább 1416-ig vezethető vissza), amelynek Georg von Kuenburg érsek 1587-ben címert adományozott.

1700 után a polgárság elsődleges jövedelemforrásává a vas és só kereskedelme vált. 1797-ben a Napóleon elleni első koalíciós háborúban francia csapatok szállták meg Tamsweget és 4518 guldennyi hadisarcot vetettek ki rá, ezenfelül 222 ökröt és nagyobb mennyiségű élelmiszert rekviráltak. A lunéville-i béke eredményeképpen a salzburgi érsekséget más veszteségeiért cserébe Ausztria kapta meg. A 19. században a régió gazdasági jelentősége csökkent, az elszegényedő lakosság egy része elvándorolt.

Újabb gazdasági fellendülésre a 19-20. század fordulóján került sor. 1894-ben megnyitották a Mura-völgyi vasutat, 1897-ben bevezették az elektromosságot és megépült a vízmű; 1908-ban pedig megnyílt Tamsweg kórháza.

1936-ban hat környező község Tamswegbe olvasztásával kialakult a mai önkormányzat.

LakosságSzerkesztés

A tamswegi önkormányzat területén 2019 januárjában 5730 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 2001-ben érte el 5936 fővel, azóta egy alacsonyabb szinten stabilizálódott. 2017-ben a helybeliek 90,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,5% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,1%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 3,4% mohamedánnak, 3,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 21 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (94,1%) mellett a horvátok alkották 1,8%-kal. A lakosság számának változása:

 

LátnivalókSzerkesztés

 
A klauseggi vár
 
A Szt. Jakab-plébániatemplom
  • Schlossberg várának romjai
  • Klausegg várának romjai
  • a Kuenburg-kastély
  • a 15. századi városháza (eredetileg fogadó)
  • a Szt. Leonhard-kegytemplom
  • a Szt. Jakab-plébániatemplom
  • a seetali Keresztelő Szt. János-templom
  • az 1738-an alapított Tamswegi Egylet temetkezési társaságot az UNESCO 2010-ben elismerte Ausztria szellemi örökségének részeként

KözlekedésSzerkesztés

Tamsweg a Mauterndorfot Klagenfurttal összekötő 95-ös autóút mellett fekszik. Itt van a nyugati végállomása az Unzmarktból induló Murtalbahn keskenynyomközű vasútnak. Közvetlen autóbuszösszeköttetésben áll St. Michaellel és Mauterndorffal, valamint Radstadttal.

Híres tamswegiekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Klaus, Anton und Josefine Heitzmann: Tamsweg. Die Geschichte eines Marktes und seiner Landgemeinden. Wolfgang Pfeifenberger Verlag, Tamsweg 2008, ISBN 978-3-901496-15-8.
  • Franz Martin: Die Denkmale des politischen Bezirkes Tamsweg in Salzburg. Österreichische Kunsttopographie 22, Wien 1929.
  • A település honlapja
  • 50510 – Tamsweg Statistik Austria

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tamsweg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.