Főmenü megnyitása

Tao Kuang (1782. szeptember 16.1850. február 25.) kínai császár 1820-tól haláláig.

Tao-kuang kínai császár
清 佚名 《清宣宗道光皇帝朝服像》.jpg

Kína császára
Uralkodási ideje
1820 1850
Uralkodóház House of Aisin Gioro
Született 1782. szeptember 16.[1][2]
Tiltott Város
Elhunyt 1850. február 25. (67 évesen)[1][2]
Old Summer Palace
Nyughelye
  • Western Qing Tombs
  • Muling Mausoleum

Édesapja Csia Csing
Édesanyja Empress Xiaoshurui
Házastársa
  • Empress Xiaomucheng
  • Empress Xiaoshencheng
  • Empress Xiaoquancheng
  • Empress Xiaojingcheng
  • Imperial Noble Consort Zhuangshun
  • Noble Consort Tóng
  • Noble Consort Jia
  • Noble Consort Cheng
  • Consort He
  • Consort Xiang
  • Consort Chang
  • Imperial Concubine Zhen
  • Imperial Concubine Tian
Gyermekei
  • Prince Yiwei
  • Yikang
  • Yichi
  • Hszien Feng
  • Yicong
  • Yixin, Príncipe Gong
  • Yixuan, Prince Chun
  • Yiho
  • Yihui
  • State Princess Duanmin
  • State Princess Duanshun
  • Kurun Princess Shou'an
  • Princess of the second rank Shou-Zang
  • State Princess Shou-En
  • Princess of the second rank Shou-Xi
  • State Princess Shou-Zhuang
A Wikimédia Commons tartalmaz Tao-kuang kínai császár témájú médiaállományokat.

Csia-csing császár fiaként született, és édesapja halála után lépett Kína császári trónjára. Mivel elődei alatt kiürült a kincstár, Tao Kuang takarékossági intézkedéseket léptetett életbe, és megpróbálta rendbe tenni a birodalom pénzügyeit. Az árvizek és éhínségek megakadályozására a császár kísérletet tett a Sárga-folyó mellett lévő töltések megerősíttetésére, azonban a korrupt hivatalnokok egyből elsikkasztották a javításokra kiutalt pénzt.

1849-re a Nagy csatorna használhatatlanná vált, így a dél-kínai rizs Pekingbe szállítását csak a kalózoktól fenyegetett tengeri útvonalon lehetett megoldani. Mivel a csatornai hajósok ezrei veszítették el munkájukat, tovább nőtt a birodalmon belül a meglévő elégedetlenség.[3]

1838-ban Tao Kuang véget akart vetni a nyugati kereskedők irányítása alatt folyó ópiumkereskedelemnek, ez viszont kirobbantotta az első ópiumháborút (18391842). A háború áldozatai és a fizetendő hadisarc ismét csak az elégedetlenséget növelték a császár ellen. A problémák a tetőpontjukat az 1850-ben kirobbant tajping-felkelésben érték el, azonban a császár pontosan ekkor hunyt el.[3]

Tao Kuang 30 évig uralkodott, és 67 éves volt. A trónon fia, Hszien-feng követte.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Uralkodók és dinasztiák, 640. oldal

ForrásSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés