A tapogatólábak (pedipalpus, többes szám pedipalpi) a csáprágósok (Chelicerata) alrendjébe tartozó állatok fejtorának (cephalothorax) második pár függeléke.

Thelyphonida háti oldala, a tapogatólábak zöld színnel jelölve
Hím hiúzpók megnagyobbodott párzólábakkal

A tapogatólábakat hagyományosan a rákok (Crustacea) és rovarok (Insecta) rágóival (mandibula) gondolták homológnak, de az újabb (pl. Hox géneken alapuló) kutatások valószínűsítik, hogy a rákok második pár csápjának (antennae) feleltethetők meg.

Pókok tapogatólábaSzerkesztés

A pókok tapogatólába apró, piszkos kézre emlékeztet. Az ízeltlábúak lábához hasonló a szegmentációja, de a tarsus egyben van, és a pretarsus-nak nincsenek oldalirányú karmai. A pedipalpus a nőstényeknél és a fiatal példányoknál egyszerű, vékony, tapogatásra szolgál; a kifejlett hímeknél megvastagodott végű párzókészülékké módosul, nevezik emiatt párzólábnak is. Az utolsó szegmens, a tarsus bonyolult struktúrává alakult, aminek célja párzáskor a spermának a nőstény ivarnyílásába juttatása. A nőstény pókok ivarlemezével való precíz kulcs-zár illeszkedése teszi lehetővé a sikeres párzást. Mivel formája fajonként eltérő, még közeli fajok esetében is, ezért az egyik legfontosabb határozó jelleg.[1][2]

IrodalomSzerkesztés

  • Savory, T. 1977. Arachnida. 2nd edition. U.S. Edition published by Academic Press INC. LTD.340 Pp.
  • Snodgrass, R.E. 1971. A Textbook Arthropod Anatomy. Published by Hafner Publishing Company, INC. 363 Pp.
  • Torre-Bueno, J.R. 1989. The Torre-Bueno Glossary of Entomology/ compiled by Stephen W. Nichols; including Supplement A by George S. Tulloch. Published by The New York Entomological Society in cooperation with the American Museum of Natural History. 840 Pp.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Comstock, John Henry. The Spider Book. Doubleday, Page & Company, 106–121. o. [First published 1912] (1920) 
  2. Foelix, Rainer F.. Biology of Spiders, 2, Oxford University Press, 182–185. o. (1996) 

ForrásokSzerkesztés