Tar Sándor

(1941–2005) magyar író, szociográfus

Tar Sándor (Hajdúsámson, 1941. április 5.Debrecen, 2005. január 30.) József Attila-díjas magyar író, szociográfus.

Tar Sándor
Élete
Született1941. április 5.
Hajdúsámson
Elhunyt2005. január 30. (63 évesen)
Debrecen
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, elbeszélés
Fontosabb műveiA 6714-es személy, A te országod, Az áruló. Filmregény
KiadóiMagvető Kiadó, Noran, litera.hu, Szépirodalmi Kiadó, Századvég Kiadó, Cégér, Határ könyvek
Kitüntetései
Irodalmi díjaiDarvas József-díj (1989)
József Attila-díj (1997)
Márai Sándor-díj (1998)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tar Sándor témájú médiaállományokat.

Pályája szerkesztés

Szegényparaszti családban nőtt fel, gyerekkorától megszállottan olvasott, verseket, történeteket írt. A debreceni gépipari technikumban érettségizett, végzettségét tekintve fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-technikus volt, az orvosi műszergyárban dolgozott 1992-ben bekövetkezett elbocsátásáig, azután munkanélküliként tengette életét. 1991-től 1999-ig a Holmi szerkesztőbizottságának tagja volt. 2005 januárjában hunyt el debreceni otthonában.

Több tucatnyi elbeszélése, novellája látott napvilágot, de írt regényeket és szociográfiai munkákat is. Elbeszélései a perifériára szorult emberek sorsát örökítik meg, akiket maga alá gyűrt a kilátástalanság és a nyomor. A rendszerváltozás vesztesei ők: munkanélküliek, kiszolgáltatottak, betegek. Figurái többnyire egyszerű, tanulatlan emberek, ám gyakran ábrázol magasabb végzettséggel rendelkezőket is, akiket a valóság végül rádöbbent erőfeszítéseik haszontalanságára. Írói munkáját több díjjal is elismerték, többek közt József Attila-díjjal (1997) és Márai Sándor-díjjal (1998). Művei francia, finn és német kiadóknál is megjelentek.

Az állambiztonsági szolgálatnak végzett tevékenysége szerkesztés

Miután Berkovits György a Budapesti Jelenlétben félreérthetetlen utalást tett rá, az író 1999-ben nyilvánosságra hozta, hogy 1978-tól a III/III-as ügyosztály besúgójaként tevékenykedett.[1] Számos személyt figyelt meg, többek között Kenedi János történészt is. Levélváltásukat az Élet és Irodalom közölte le. A levélváltást komoly vita követte a sajtóban.[2]

Az ügynökmúltjáról szóló önéletrajzi ihletésű regénye Az áruló. Filmregény címmel jelent meg.[3] Ménes Attila, Tar Sándor közeli barátja szerint Tart azért tudták beszervezni, mert homoszexuális volt, és ezt titkolta – Ménes így mutatta be Tar történetét Bihari című drámájában,[4] és ezt a magyarázatot Tar Sándor sem cáfolta a sajtónak adott interjúiban.[5] Ugyanakkor Ménes azt is elmondja, hogy ügynökként Tar Sándor túlteljesítette az elvárásokat: nem volt tekintettel a besúgottakra, olyan információkat is kiadott a hatalomnak, amelyeket titokban tarthatott volna.

Művei szerkesztés

  • A 6714-es személy (elbeszélések), Magvető, Budapest, 1981
  • Mért jó a póknak? (elbeszélések), Szépirodalmi, Budapest, 1989)
  • A te országod (válogatott és új novellák), Századvég, Budapest, 1993
  • Ennyi volt. Novellák; Cégér, Bp., 1993
  • Minden messze van (kisregény), Határ Könyvek, Debrecen, 1995
  • A mi utcánk (regény), Magvető, Budapest, 1995
  • Ennyi volt (novellák), Cégér, Budapest, 1993
  • Szürke galamb. Bűnregény; Magvető, Bp., 1996
  • Lassú teher (novellák), Magvető, Budapest, 1998
  • Nóra jön (válogatott és új novellák), Magvető, Budapest, 2000
  • Az áruló. Filmregény, Litera.hu, 2003 (csak online jelent meg)
  • A térkép szélén (elbeszélések), Magvető, Budapest, 2003
  • Az alku. Gonosz történetek (elbeszélések), Noran, Budapest, 2004
  • Te következel (válogatott elbeszélések), Magvető, Budapest, 2008 ISBN 9789631426809
  • Tájékoztató; szerk. Lakner Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 2017
  • Vén Ede. A vagy.hu online újságban megjelent írások, 2003–2005; szerk. Porcsin Zsolt; Együtt Debrecenért Egyesület, Debrecen, 2018

Külföldön kiadott művei szerkesztés

  • Szivija golob (Szürke galamb); ford. bolgárra Martin Hristov; Ergo, Szófia, 2008 (Moderna evropejska proza)
  • Arenata pred teb. Izbrani razkazi; ford. bolgárra Elena Batinkova et al.; Ergo, Szófia, 2011 (Moderna evropejska proza)
  • Our street (A mi utcánk); ford. angolra Judith Sollosy; Contra Mundum Press, New York–London–Melbourne, 2015

Díjak szerkesztés

  • 1976 – a Mozgó Világ szociográfiai pályázatának első díja
  • 1981 – a legjobb első kötet díja
  • 1985 – Déry Tibor-jutalom
  • 1986 – Soros-ösztöndíj
  • 1989 – A jövő irodalmáért díj
  • 1989 – Darvas József-díj
  • 1990 – Artisjus irodalmi díj
  • 1992 – A Művészeti Alap irodalmi díja
  • 1993 – Alföld-díj
  • 1994 – Nagy Lajos-díj
  • 1994 – Soros-ösztöndíj
  • 1995 – Krúdy-díj
  • 1997 – József Attila-díj
  • 1998 – Márai Sándor-díj

Megjelenése a kultúrában szerkesztés

  • A mi országunk. Mai magyar színdarabok Tar Sándor nyomán; szerk. Szűcs Mónika; Selinunte, Bp., 2019 (''Olvasópróba'')

Források szerkesztés

  • Sütő Csaba András. „Tar Sándor (Íróportré)” (magyar nyelven). Szépirodalmi Figyelő 2005 (1). (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)  
  • Az áruló. Filmregény (magyar nyelven). litera.hu, 2003. április 3. [2010. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  • Tar Sándor (magyar nyelven). Kortárs Irodalmi Adattár. [2009. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Elhunyt Tar Sándor (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. január 31. [2011. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  2. Keresztury Tibor (2002. január 24.). „"Ebből nem lehet kijönni" (Tar Sándor író)” (magyar nyelven). Magyar Narancs XIV (3).  
  3. Tar Sándor ügynökmúltjáról írt forgatókönyvet (magyar nyelven). index.hu, 2003. március 31. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  4. Zrt, HVG Kiadó: „Ha megzsarolnak anyámmal, aláírtam volna nekik” (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. február 21. (Hozzáférés: 2019. július 23.)
  5. Sinkó Zoltán, Élő Marcell, Ruzsin Annamária, Bencsik Gyula. „Beszélgetés Tar Sándor íróval a Tilos Rádióban” (PDF), TILOS Rádió, Türelmi zóna című adás, 2002. március 19.. [2019. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. július 23.) 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés