Tardos (település)

magyarországi község Komárom-Esztergom megyében

Tardos község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban. Korábbi nevén (1992. december 31-ig) Tardosbánya.

Tardos
A tardosi római katolikus templom
A tardosi római katolikus templom
Tardos címere
Tardos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásTatai
Jogállás község
Polgármester Csabán Béla Csaba (független)[1]
Irányítószám 2834
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség1617 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség69,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tardos (Magyarország)
Tardos
Tardos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 26′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 26′ 37″
Tardos (Komárom-Esztergom megye)
Tardos
Tardos
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Tardos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos témájú médiaállományokat.
Tardos, vörösmészkő-bánya légi fotón

FekvéseSzerkesztés

Tardos a Gerecse hegység ölelésében fekvő település. Tatabánya 14, Tata 12, Süttő 13,5, Dunaalmás pedig 15 kilométerre található. Legközelebbi szomszédja Vértestolna, amitől alig három kilométer választja el. Területén észak-déli irányban az 1127-es út halad végig, a Tarjánról Tatáig vezető 1128-as úttal összeköti egy öt számjegyű út, a 11 134-es számú mellékút is.

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Egyrészben a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, és a Koppán nemzetségbeli Paulinus és Jakab ispánoknak adta, majd visszavette tőlük, s az Esztergomi főegyházmegyének adta vissza. A falu másik része a Tardos nemzetség birtokában volt. 1244-ben a Turdos nemzetségbeli Pousa fiainak nevében, majd 1366-ban Tordas alakban jelenik meg a település neve. A falut a törökök elpusztították, majd szlovák telepesekkel telepítették újra, akik azonban nem a régi falu helyét választották letelepedésre. Emléktáblába vésték: voltunk, vagyunk, leszünk! A régi Tardos emléke ma már csak az Öregfalu dűlő nevében maradt fenn.

A községben két alkalommal is (az 1870-es és az 1904-es években) nagy tűzvész pusztított.

Katolikus temploma 1870-ben épült.

A község határába eső ősrégi, úgynevezett Tardosi vörösmárvány (ami tulajdonképpen mészkő és a magas vastartalom miatt vörös) bányákból már a 12. században is bányásztak. Feljegyezték, hogy Imre király innen szállíttatta a követ. 1487-ben és 1489-ben pedig Beatrix királyné a budai építkezésekhez 42 hajórakomány vörös mészkövet szállíttatott innen Budára. A bányászat történetét a község önkormányzatának kiadványa dolgozta fel.[3] A tardosi bányákból most is folyik a kövek kitermelése.

A település nemcsak a bánya-hegyi, de a közigazgatásilag hozzá tartozó többi, mára már felhagyott kőfejtő (pl. Kis-Teke-hegy, Szél-hegy, Vöröshíd), valamint egyéb mesterséges geológiai feltárások (pl. Bagoly-völgy) révén is a hazai őslénytani kutatások egyik kitüntetett pontja. A Magyarhoni Földtani Társulat 2017-ben Tardoson tartotta a 20. Magyar Őslénytani Vándorgyűlést, emellett több fosszília elnevezése is hangsúlyozza a község jelentőségét a földtudományokban: Anomalospalax tardosi Kordos, 1985 (késő miocén kisemlős), Himalayites tardosi Szives et Főzy, 2013 (kora kréta ammonitesz), Microdactylites tardosensis Kovács, 2014 (kora jura ammonitesz).

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Moravcsik Mária (Tardosi Faluvédő Egyesület)[4]
  • 1994–1998: Moravcsik Mária (Faluvédő Egyesület Tardos)[5]
  • 1998–2002: Moravcsik Mária (Tardosi Faluvédő Egyesület)[6]
  • 2002–2006: Moravcsik Mária (Faluvédő Egyesület Tardos)[7]
  • 2006–2010: Csabán Béla Csaba (független)[8]
  • 2010–2014: Csabán Béla Csaba (független)[9]
  • 2014–2019: Csabán Béla Csaba (független)[10]
  • 2019-től: Csabán Béla Csaba (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% görögnek, 1,4% németnek, 0,2% szerbnek, 21,8% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,2% (19,1% nem nyilatkozott).[11]

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom – 1775-ben épült, barokk stílusban. A templom homlokzati tornyos, műemlék.
  • Plébániaház – szintén barokk stílusban épült.
  • A falu határában, a Bánya-hegyen bányásszák a márványra emlékeztető vörös mészkövet.
  • A Bánya-hegyen halad át az Országos Kéktúra, a Gerecse 50 és a Kinizsi Százas teljesítménytúrák útvonala.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Motil László: A tardosi (gerecsei) kőfejtés történeti emlékei. 2004 
  4. Tardosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  11. Tardos Helységnévtár

További információkSzerkesztés