Tardos Krenner Viktor

magyar festőművész, író

Tardos Krenner Viktor (Buda, 1866. augusztus 4.Budapest, 1927. december 28.) magyar festőművész, író.

Tardos Krenner Viktor
Goszleth Portrait of Viktor Tardos Krenner.jpg
Született 1866. augusztus 4.
Buda
Elhunyt 1927. december 28. (61 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész,
író,
pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos Krenner Viktor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Krenner József mineralógus és Machik Mária festőnő fia. A legismertebb művei freskók, de táblaképeket is festett. Anyjától kezdett rajzot tanulni. Országos Mintarajziskola után Münchenbe ment tanulni Liezen-Mayer Sándorhoz. Hamar visszatért, és Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, és mellettük dolgozott.1902-től Székely Bertalan segédje volt az alakrajz oktatásban a Képzőművészeti Főiskolán, majd ő vezeti 1921-ig. 1903-tól 1924-ig a Főiskola tanára volt. 1905-től a Magyar rajztanárok Egyesületének Értesítőjének a szerkesztője volt.

Főbb festői műveiSzerkesztés

  • Az egri székesegyház szentélyfestménye (1894);
     
    Tardos Krenner Ferenciek terei mennyezet freskója
  • 1922–24 gyöngyösi templom mennyezetfestmény.
  • 1925 Kiskundorozsmai plébánia templom.
  • Vígszínház mennyezet: "víg múzsa hivogatja a nézőket".
  • Prágai Új Színház mennyezetfestménye.
  • Pannonhalmai Főapátság: a millenniumi emlékmű kupolája.
  • Az Országház ebédlőjének mennyezetfestményei (Aratás, Bőség, Szüret).
  • Ferenciek terei templom mennyezetfreskói.
  • Kölber Dezsővel az Erzsébet-kilátó mozaikkép Erzsébet királynőről.
  • Harmadik díjat kapott a szentpétervári cári emlékmű (II. Sándor cár) nemzetközi pályázaton. A tervek rajzait Tardos Krenner készítette, a szobortervet pedig Markup Béla.
  • Andrássy Palota (ma konferenciaközpont), első emelet.

Főbb irodalmi műveiSzerkesztés

  • Spiritistische Selbstschau Böcklins (névtelenül, Bp., 1898);
  • Nero anyja (tragédia, Bp., 1903); György barát (tragédia, Bp., 1907).

ForrásokSzerkesztés