Tariska Péter

magyar neurológus, pszichiáter és geriáter szakorvos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 23.

Tariska Péter (1946 –) magyar neurológus, pszichiáter és geriáter szakorvos. Tariska István orvos, neurológus fia.

Tariska Péter
Született1946
Nemzetiségemagyar
SzüleiTariska István
Foglalkozásaneurológus, pszichiáter, geriáter szakorvos
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Tariska Péter orvosegyetemi tanulmányait 1970-ben fejezte be. Ezt követően a Budapesti Orvos­tudományi Egye­tem II. sz. Neurológiai és Pszichiátriai klini­káján központi gyakornokként, majd egyetemi tanársegédként tevékenykedett. 1976-tól 2008-ig az Országos Ideg- és Elmegyógyászati (később Országos Pszichiátriai és Neurológiai Inté­zetben) dolgo­zott. 1976-1982 között a HIETE Intézetbe kihelyezett Neurológiai tan­székének egyetemi ad­junk­tusa, majd 1983-tól az OPNI osztályvezető főorvosa. 1994-2004 között az Intézet álta­lános főigazgató-helyettesi tisztét töltötte be. 2008 februárjától az Állami Egészségügyi Központ Pszichiátriai osztályán demencia szakrendelést vezet.

Neurológiából 1974-ben, pszichiátriából 1977-ben, geriátriából 2001-ben tett sikeres szakvizsgát, valamint 1980-ban elek­t­ro­­­ence­pha­lo­gra­phiából is szakképesí­tést szerzett. Kandidátusi ér­tekezését 1984-ben véd­te meg.

A neurológia és pszichiátria határterületi kérdéseivel, az elmúlt évtizedekben pedig a demenciák­kal fog­lalkozik. Kezdeményezésére jött létre 1992-ben az OPNI-ban az első hazai Memória kli­ni­ka, amely egészen az Intézet megszűnéséig működött.

A Magyar Ideg- és Elmeor­vo­sok Társasága Alzheimer-kór szekciójának és a Magyar Pszi­chiátriai Társaságnak vezetőségi tagja. 1995 óta az European Federation of Neurologic Societies (EFNS) Dementia panel­jében Magyar­or­szá­got képviseli. Részt vett az Európai Neurológiai Társaságok Szövet­sége demen­cia átvizsgálási szakmai protokollja kidolgozá­sában (megjelenés: 2000, revideált változat: 2007), tagja volt az Alzheimer Europe 2009-ben megjelenő szakmai protokollja kidolgozó bizottságának. Ko­ráb­ban az MTA Pszichiátriai Szakbizottsága tagja (1993-1996) volt, 2002-től az MTA Idegtudományi Bizottságának titkára.

Továbbképző jellegű könyvei könyvfejezetei, valamint közleményei 1979 óta jelennek meg. Több orvosegyetemen is egyetemi tan­könyvként elfogadott a Pszi­chiátria magyar kézikönyve című kötet, melynek négy kiadása, szer­kesztése, és azokban fejezetek írása fűződik a nevéhez. Különösen jelentős műve, a 2000-ben kiadott Alzheimer-kórral foglalkozó köny­ve és a Rajna Péterrel közösen írott, Az időskor neuropszichiátriája című könyve. A Magyar Pszichiátriai Társaság több könyvét is a Nyírő Gyula nívódíjjal jutalmazta. A Memória klinikáról beszá­moló publiká­ciót az Orvosi Hetilap szerkesztősége 1995-ben Markusovszky-díjjal tüntette ki.

Főbb publikációi

szerkesztés
  • A dementia mai szemlélete. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 1988.
  • Gyakorlati útmutató az emlékezészavarok általános orvosi megközelítéséhez. Pharma Press, Budapest, 1995.
  • Dementiák a családorvos gyakorlatában: korszerű diagnosztika és terápia. Mind Kft, Budapest, 1995.
  • Az emlékezetzavarok jelentősége az általános orvosi gyakorlatban. UCB kiskönyvtár sorozat 20. kötet, Budapest, 1998
  • Alzheimer-kór. Golden Book, Budapest, 2000
  • Az idős kor neuropszichiátriája. (Rajna Péterrel) B+V kiadó, Budapest, 2000
  • Szellemi hanyatlás időskorban. Therapia kiadó, 2003.

További információk

szerkesztés