Tarján Vilmos

(1881–1947) színész, konferanszié, színházigazgató

Tarján Vilmos, született Klein[3] (Budapest, 1881. március 25. – Budapest, Erzsébetváros, 1947. november 1.)[4][5] magyar színész, konferanszié, színházigazgató, író, újságíró.

Tarján Vilmos
Arcképe az 1931-ben megjelent Színművészeti lexikonban
Arcképe az 1931-ben megjelent Színművészeti lexikonban
SzületettKlein Vilmos
1881. március 25.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1947. november 1. (66 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHerskovits Olga
(h. 1922–1947)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (15-18-15)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Klein Ignác és Gottlieb Eszter (1858–1942)[6] fia. Kereskedelmi iskolát végzett. 1903-ban a Magyarság, majd a Friss Újság és a Magyar Hírlap munkatársa lett. Miután 1907-ben megnyílt az első igazi pesti kabaré, társulatot szervezett, amellyel bejárta a délvidék nagyobb városait. 1908-ban a Bálint Dezső igazgatása alatt álló Bonbonnière Cabaret tagja lett, s az 1909. novemberi műsort már ő konferálta. 1910-től Az Est Lapok munkatársaként bűnügyi riportokat írt, melyeket külföldi lapok is átvettek.

Az első világháború alatt harctéri tudósításokat és hadiszállításokról nagy feltűnést keltő leleplező cikkeket írt, majd a háborút követően a New York kávéház társtulajdonosa lett, de a színészettel továbbra is fenntartotta kapcsolatait. 1923-ban a Gellért Szállóban nagyszabású színészbált szervezett. 1924-ben a Royal Orfeum igazgatójaként visszaállította annak világvárosi színvonalát, majd rövid a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett. Az Országos Színészegyesület 1929 márciusában tiszteletbeli tagjává választotta. Évekig igazgatója volt az Otthon Írók és Hírlapírók Körének.

Magánélete szerkesztés

Felesége Herskovits Olga (1887–1956) volt, Herskovits Illés és Grünwald Eugénia lánya, akit 1922. szeptember 6-án Budapesten vett nőül.[7] Fia Tarján György volt.

Művei szerkesztés

  • A terror. 1. r.; bev. Fényes László, ill. Feiks Jenő; Újságüzem, Bp., 1919
  • T. V.-től a Tarjánig (Budapest, 1937)
  • Pesti éjszaka (Budapest, 1940)
  • Riporteri titkaimat nem viszem sírba (Budapest, 1943)
  • A bedeszkázott riporter; bev., szerk., jegyz. Buza Péter, Budapesti Városvédő Egyesület, Bp., 2007 (Budapest könyvek)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Tarján Vilmos, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15500.htm
  2. a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65564/1900. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 674. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 17. oldal 37. sor
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1402/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  5. Tarján Vilmos meghalt (1947. november 3.) A Reggel, 20. évfolyam, 44. szám, 8. oldal
  6. Klein Ignácné halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 571/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 724/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)

Források szerkesztés