Tarkő
Tarkő, (szlovákul: Kamenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
| Tarkő (Kamenica) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Ladislav Urda |
| Irányítószám | 082 81 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1813 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 483 m |
| Terület | 21,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tarkő
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 57′ 30″ | |
| Tarkő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarkő témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Kisszebentől 14 km-re északnyugatra fekszik.
TörténeteSzerkesztés
Tarkő várát a 13. században a Berzeviczyek építették a Kassáról Lengyelországba vezető kereskedelmi út védelmére, majd a rokon Tarkőieké lett. Először 1248-ben Tharkveley néven említik. 1296-ban uradalmi központ, a Berzeviczy család innen igazgatta a hozzá tartozó 10 falut. 1436-ban a hűtlenné vált Tarkői Jánost a királyi hadak kiostromolták a várból. 1444-ben a husziták birtokolták. A 16. század elején a vár lakórészeit reneszánsz stílusban építették át. 1556-ban a császári csapatok megostromolták, hét nap után elfoglalták és császári parancsra lerombolták, azóta rom. Követit a környező falvak építkezéseihez hordták el.
A falu a vár szolgálófalujaként keletkezett a 13. században. 1248-ban "Tharkveley" néven említik először. 1270-ben "Torkueley", 1281-ben "Thorkw", 1296-ban "Torkow" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1270-ben V. István király más birtokokkal együtt hívének Detrichnek és rokonának Miklósnak, valamint fiaiknak adja. Az adományt 1275-ben IV. László király, majd 1287-ben az egri káptalan oklevele is megerősíti. A falu templomát Berzeviczi Rikolf szepesi gróf építtette 1300 körül, Gotfrid nevű papját 1330-ban említik először. A Sztáray család a kezdetektől fogva birtokos a településen. 1427-ben 44 portája adózott. 1456-ban husziták égették fel és rabolták ki. A 16. századtól a Tarczay, majd a Dessewffy család birtokos a községben. A 16. század második felében a templom a protestánsok kezére került, a plébánia megszűnt. 1600-ban 31 lakóház állt a faluban. 1672-ben a templom újra a katolikusoké, de ekkor még nem önálló plébánia, hanem Héthárs filiája lesz. Az 1680-as években plébániáját újra alapítják. Anyakönyveit 1741-től vezetik. 1787-ben a falu 93 házában 627 lakos élt. 1828-ban 97 háza és 740 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint " TARKŐ. Kamenicza. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarkő Várához közel; földgye középszerű, réttye, legelője, és fája van, piatza sints meszsze."[2]
Fényes Elek szerint " Tarkő, Kamenicza, tót falu, Sáros vmegyében, Héthárshoz északra 1 mfdnyire: 678 kath., 1 evang., 49 zsidó. Kath. paroch. templom. Több urasági lakház. Rétje, legelője, földje meglehetős; erdeje derék. Közel a helységhez egy kősziklás hegyen láthatni régi várának maradványait, melly várat Tarczay György halála után I. Ferdinand 1558-ban a Dessewffy és Tahy nemzetségeknek ajándékozta. Ut. p. Eperjes."[3]
A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Az 1920-as években sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra a gazdasági nehézségek miatt.
NépességeSzerkesztés
A falunak 1910-ben 974, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1815 lakosából 1798 szlovák volt.
2011-ben 1854 lakosából 1830 szlovák volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- A falu feletti hegyen állnak Tarkő várának romjai.
- A falu plébániatemploma a 14. század első felében épült, gótikus eredetű, 1703 után barokk stílusban építették át. 1804-ben bővítették és klasszicista stílusban építették át.
JegyzetekSzerkesztés
- 2016 Hrad na zámku. Národný kalendár 2017.
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információkSzerkesztés
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
- Tar-kő a Bükk-vidék egyik kilátóhelye (949 m).
