Tarnaörs

magyarországi község Heves vármegyében

Tarnaörs község Heves vármegye Hevesi járásában.

Tarnaörs
Homokpusztai kápolna
Homokpusztai kápolna
Tarnaörs címere
Tarnaörs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterAlmádi János (független)[1]
Irányítószám3294
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1788 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93 m
Terület30,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 20° 03′ 22″47.598000°N 20.056000°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 20° 03′ 22″47.598000°N 20.056000°E
Tarnaörs (Heves vármegye)
Tarnaörs
Tarnaörs
Pozíció Heves vármegye térképén
Tarnaörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnaörs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye déli szélén fekszik, a Tarna két ága között, Hevestől 21, Gyöngyöstől pedig 28 kilométer távolságra.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Erk, kelet felől Jászszentandrás, délkelet felől Jászapáti, dél felől Jászdózsa, északnyugat felől pedig Jászárokszállás és Visznek.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton három irányból közelíthető meg: Jászárokszállás és Tarnaméra-Erk felől a 3205-ös úton, Jászdózsa felől pedig a 3229-es úton.

Délnyugati határszálét érinti a Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal, de annak nincs megállási pontja a területén. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Jászdózsa megállóhely kínálja, mintegy 4 kilométerre délre, vagy Jászárokszállás vasútállomás, mintegy 11 kilométerre északnyugatra.

Története

szerkesztés

Első írásos említése egy 1264-ben kiadott oklevélben történik T.Wrs névalakban Ekkor nyerte adományul a települést az Aba nemzetségből való II. Kompolt, kinek Péter és Pál nevű fiait 1291-ben III. András király is megerősítette Tarnaörs, valamint Vámosgyörk, Detk és Domoszló birtokában.
1522-ig az Aba nembeli Kompolti családé, ekkor a kölcsönös örökösödési szerződés értelmében Országh Mihályé lett. Az Országh család fiúágának kihalásával 1606-tól a Nyáryak leszármazottai, főleg a Hallerek bírták.
Eger visszafoglalásának idején, 1687-ben a falu elpusztult, és 20 éven át néptelen volt. 1710-ben a Nyáry-örökösök majorsági birtokot létesítettek itt. A tarnaörsi táborban halt meg Vak Bottyán, Rákóczi tábornoka.
A 18. század közepén az Orczyak fölvásárolták a részbirtokokat, és 1770-ben már az egész falu az Orczy családé. A falu lélekszáma 1787-ben 901 fő, 1869-ben majdnem duplája, 1602 fő.

Lakói ma is hozzáértéssel művelik földjeiket, gazdálkodással teremtve meg anyagi biztonságukat.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Papp István (független)[3]
  • 1994–1998: Nyúl György (független)[4]
  • 1998–2002: Nyúl György (független)[5]
  • 2002–2006: Almádi János (független)[6]
  • 2006–2010: Almádi János (független)[7]
  • 2010–2014: Almádi János (független)[8]
  • 2014–2019: Almádi János (független)[9]
  • 2019–2024: Almádi János (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1812
1797
1822
1841
1837
1788
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 24,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,5% (24,9% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 36,5% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, horvátnak és szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,4% volt római katolikus, 0,9% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés

Ismert emberek

szerkesztés

Tarnaörsön születtek

szerkesztés
  1. a b Tarnaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tarnaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tarnaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tarnaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tarnaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tarnaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tarnaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Tarnaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  11. Tarnaörs Helységnévtár
  12. Tarnaörs Helységnévtár

További informácuók

szerkesztés
Visznek Karácsond Erk
Jászágó

 
   Tarnaörs   
 

Jászszentandrás
Jászdózsa Jászalsószentgyörgy Jászapáti