Tarnai Andor
Tarnai Andor (Gyula, 1925. augusztus 23. – Budapest, 1994. augusztus 25.) irodalomtörténész, tanár, az MTA főosztályvezetője, az Irodalomtörténeti Tanszék vezetője.
Tarnai Andor | |
Született |
1925. augusztus 23.[1][2] Gyula[3] |
Elhunyt |
1994. augusztus 25. (69 évesen)[1][2] Budapest[2] |
Gyermekei | Kondorosi Éva |
Foglalkozása |
irodalomtörténész, tanár |
Iskolái | Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium |
ÉleteSzerkesztés
1925. augusztus 23-án Gyulán született. Gimnáziumi éveit az egri ciszterci iskolában töltötte,[4] majd itt is érettségizett 1943-ban. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin szakán folytatta, továbbá tagja volt az Eötvös Kollégiumnak és 1948-ban ebben az intézményben diplomázott is le. Többek között Alszeghy Zsolt, Domanovszky Sándor, Huszti József, Kornis Gyula, Laziczius Gyula, Lukács György, Moravcsik Gyula, Pais Dezső, Zsirai Miklós voltak a tanárai. Horváth János előadásait a legrégibb verses emlékeinkről, a Mohács utáni irodalomról, a magyar romantikus drámáról és a nemzeti klasszicizmusról szóló témakörben hallgatta. 1957-ig az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában dolgozott. Mindemellett a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a későbbiekben pedig osztályvezetője volt. 1980 és 1994 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem régi magyar irodalom tanszékvezető professzoraként dolgozott, illetve az 1990-es évektől a Magyar Tudományos Akadémia állandó tagja volt.
MunkásságaSzerkesztés
Munkássága megkerülhetetlen a régi magyar irodalommal és művelődéstörténettel foglalkozó kutatók, tanárok, egyetemisták számára. Eredményes munkája érdekében rengeteg nyomtatott és kéziratos forrást olvasott el latinul, magyarul és németül. Előszeretettel foglalkozott az újkori Magyarország értelmiségével, a 18. századi irodalmi és tudományos élet kérdéseivel, műfajaival. A Művelődéstörténeti Bizottság tagja, az Irodalomtudományi Bizottság és a Textológiai Munkabizottság elnöke és az Osztrák–Magyar Vegyes bizottság társelnöke volt. Szerkesztőbizottság tagjaként dolgozott továbbá a Magyar Könyvszemle[5] folyóiratnál, 1968 és 1990 között. Az Irodalomtudomány és Kritika és a Magyarországi Tudósok Levelezése című kötetsorozatok alapító főszerkesztője és a Régi Magyar Prózai Emlékek szerkesztője volt. 1975 és 1976 között Bécsben, míg 1991 és 1993 között a berlini egyetemen volt vendégtanár.[6]
Tekintélyét és tudományos hitelét tényeken alapuló munkáival érte el. Határtalan munkássága és buzgósága következtében 1988-ban Akadémiai díjban részesítették.
EmlékezeteSzerkesztés
2009. augusztus 22-én emléktáblát avattak fel emlékezetére Lovason. Az eseményen részt vett – többek között – Szörényi László, Korompay János, Tüskés Gábor, Ritoók Zsigmond, Dávidházi Péter, Jankovics József és Kecskeméti Gábor valamint a település akkori polgármestere, Kemenes Dénes László is.[7]
Tarnai Andor-díjSzerkesztés
A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és Tarnai Andor családja 2006-ban közösen hozta létre a Tarnai Andor-díjat, az irodalomtudomány és kritika történetével kapcsolatos kutatások kiemelkedő eredményeinek elismerésére. Az évente átadandó díjat első alkalommal 2007-ben osztották ki.[8]
Kiadott könyvei, szövegeiSzerkesztés
SzövegkiadásokSzerkesztés
- „Tépjétek le a sötétség bilincseit”: XVIII. századi magyar röpiratok a feudális egyházról, Hungária, 1950
- Batsányi János Összes művei, I–III, Akadémiai, 1953–1961
- Batsányi János Válogatott művei, Szépirodalmi, 1956
- Wolfhart Spangenberg, Sämtliche Werke, 1971-1981
- Rendszerek a kezdetektől a romantikái, Szépirodalmi, 1981
- Bél Mátyás, Hungariából Magyarország felé, Szépirodalmi, 1984
- Benkő József levelezése, A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, 1988 (Szabó Györggyel közösen)
- Lipthay András, Életemnek emlékezete, Zrínyi, 1988
MonográfiákSzerkesztés
- Extra Hungariam non est vita… (Egy szállóige történetéhez), Akadémiai, 1969
- „A magyar nyelvet írni kezdik”: Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Akadémiai, 1984
TanulmányokSzerkesztés
- Batsányi és Baróti Szabó, It, 1952
- Batsányi széljegyzetei a Magyar Museum köteteiben, ItK, 1953
- Bél Mátyás ismeretlen művei, MKsz, 1955
- Fischer Dániel és az első hazai folyóirat terve, MKsz, 1956
- Egy tibetinek álcázott laikus erkölcstan a XVIII. századi magyar irodalomban, ItK, 1958
- A deákos klasszicizmus és a Milton-vita, ItK, 1959
- Szekfű és a „nemzetietlen kor” irodalomtörténete, ItK, 1960
- A magyar irodalomtörténeti hagyomány kialakulása, ItK, 1983
- Die vergleichende Literaturgeschichte und Wissenschaftsgeschichte in Mitteleuropa im 16–18. Jahrhundert, ALitt, 1962
- Az első francia nyelvű magyar irodalomtörténet szerzőjének kérdéséhez, ItK, 1964
- A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, Akadémiai, 1964
- The Hungarian Milton-Debate in the 18th Century, NHQu, 1965
- A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig, Akadémiai, 1965
- Das Stammbuch von Michael Rotarides, Akad, 1965
- Landelinus ifjú, ItK, 1966
- Verseghy Marseillaise-fordítása, ItK, 1966
- Batsányi János Der Kampf-ja, ItK, 1967
- Faludi Constantinus-drámájának programja, ItK, 1968
- Pax aulae, ItK, 1968
- A magyarországi irodalomtörténet-írás megindulása, ItK, 1971
- Tudomány- és kritikatörténeti kutatások az Irodalomtörténeti Intézetben, MTud, 1971
- Magyar jakobinusok, bonapartisták és nyelvújítók, It, 1972
- Horváth János Amade-jegyzetének közlése elé, It, 1973
- A magyarországi obszervánsok rendi krónikájának szerzői és forrásai, ItK, 1973
- A Képes Krónika forrásaihoz, Akadémiai, 1974
- Michael de Hungaria, ItK, 1974
- A bibliográfia mint új kutatások ösztönzője, NPI, 1975
- Lehrreiche Gedanken – Jeles gondolatok – Pensées instructives, Akadémiai, 1975
- A toposz-kutatás kérdéseihez, Lit, 1975
- Bemerkungen zur Geschichte der österreichisch-ungarischen literarischen Beziehungen im 18. Jahrhundert, Jahrbuch für österreichische Kulturgeschichte, 1977- 1979
- Lateinische Übersetzungen französischen Schrifttums in Ungarn des 18. Jahrhunderts, Fink, 1979
- A Budapest–Németújvári Sermones Dominicales, ItK, 1983
- Die Universitätsdruckerei von Buda um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert, Verlag für Geschichte und Politik, 1983
- Bél Mátyás és a magyar nyelv- és irodalomtudomány, ALitt, 1984
- Lateinische Lyrik in Ungarn im 16–17. Jahrhunderten, ALitt, 1984
- Tudóslevelezések a XVII–XVIII. Században, MM, 1984
- G. J. Vossius retorikájának kolozsvári kiadásai, KLTE, 1985
- A consultatio Magyarországon: A politikai nevelés irodalmi formáinak és stílusának történetéhez, ItK, 1986
- Deutschland als Zentrum der internationalen lateinischen Dichtung im Späthumanismus, Harrassowitz, 1987
- Le Baroque en tant que période, Neohelicon, 1988
- Überlegungen zur Erkundung und Erschliessung von Hungarica in Bibliotheken der DDR, Berliner Beiträge zur Hungarologie, 1988
- A Halotti Beszéd retorikája, Új Sorozat, 1989
- Az irodalmi gondolkodás kezdeteinek megközelítése, Akadémiai, 1989
- Latinság és magyarnyelvűség a régi magyar irodalomban, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1989
- A parodia a XVI–XVIII. századi Magyarországon, ItK, 1990
- Szóbeliség és írásbeliség a középkori Magyarországon, Kor, 1990
- Soziale Existenz und Gelegenheitsdichtung im Späthumanismus, Harrassowitz, 1992
- Egy magyarországi tudós külföldön, ItK, 1993
- Három magyar költő Kufsteinban, MTA Történettudományi Intézet, 1993
- Handschriftliche Quellen zu österreichisch-ungarischen Beziehungen seit dem Mittelalter in Budapester Bibliotheken, Akadémiai, 1994
- A váradi Orator extemporaneus, Balassi, 1994
LexikoncikkekSzerkesztés
- Világirodalmi lexikon, Akadémiai, 1972
Alkalmi írásokSzerkesztés
- Két újítás az Országos Széchényi Könyvtárban: 1, A könyvtárlátogatók foglalkozás szerinti statisztikázása; 2, Használt művek statisztikázása szak és nyelv szerint, Könyvtárügyi Szemle, 1951
- Hozzászólás Klaniczay Tibor A nacionalizmus előzményei a magyar irodalomban c. előadásához, MTA, 1960
- T. A. tanulmányútja Csehszlovákiában, ItK, 1960
- Vita a magyar barokk irodalom kialakulásáról, ItK 1960
- Történészek vitaülései az irodalomtörténeti kézikönyv hat kötetéről, ItK, 1967
- Alszeghy Zsolt, It, 1970
- Trencsényi-Waldapfel Imre, ItK, 1970
- Verseghy-ülésszak Szolnokon, It, 1973
- Szauder József, MTud, 1976
- Gyenis Vilmos, It, 1980
- Tolnai Gábor hetvenéves, ItK, 1980
- Egy tudós szerkesztő portréjához, Kr, 1982
- Julow Viktor, It, 1982
- Mátrai László, ItK, 1984
- Bán Imre köszöntése, StudLitt, 1985
- Varjas Béla, It, 1985
- [Hozzászólások a Zrínyi-kutatók 1984. február 1-i tanácskozásán] = Zrínyi-dolgozatok, It, 1986
- V. Kovács Sándor, ItK, 1987- 1988
- Turóczi-Trostler József emlékezete, It, 1989
- Bán Imre, ItK, 1990
- Képes Géza, It, 1991
- Tolnai Gábor, It, 1991
- Benda Kálmán, ItK, 1994
Tanulmánykötetek szerkesztéseSzerkesztés
- Irodalom és felvilágosodás: Tanulmányok, T. A, 1974
- Thuribulum aureum: Arany temjénező, az az A híres neves Tolnai Gábornak jeles írásairól való tizenkét idvességes elmélkedések, T. A, 1980
- Laurus Austriaco-Hungarica: Literarische Gattungen und Politik in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts, Akadémiai, 1988
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. szeptember 5.
- ↑ https://web.archive.org/web/20121127185800/http://www.gardonyi-eger.sulinet.hu/
- ↑ http://epa.oszk.hu/html/vgi/boritolapuj.phtml?id=21
- ↑ Magyar nagylexikon, tizenhetedik kötet, fővédnök Göncz Árpád, szerk. elnöke VIZI E. Szilveszter, Magyar Nagylexikon kiadó, Bp, 2003.
- ↑ http://iti.mta.hu/Tarnai-emleknap_2009.html
- ↑ https://iti.btk.mta.hu/hu/intezet/dijak-elismeresek#tarnai-andor-d%C3%ADj
- Bodnár György: Tarnai Andor. /1925-1994/ = Irodalomtörténeti közlemények. 98. 1994. 5-6.
- Kecskeméti Gábor: Tarnai Andor tudományos életrajza és műveinek válogatott bibliográfiája
- Magyar nagylexikon, tizenhetedik kötet, fővédnök: Göncz Árpád, szerkesztő-elnöke: Vizi E. Szilveszter, Magyar Nagylexikon kiadó, Bp, 2003.
- Szelestei N. László: Tarnai Andor. /1925-1994./ = Magyar könyvszemle. 111. 1995. 1. 101-102.
- Új Magyar Lexikon, harmadik kötet, főszerkesztő: Péter László, Akadémiai, Bp, 1994.