Tarnai Andor

(1925–1994) magyar irodalomtörténész, tanár, az MTA főosztályvezetője, az Irodalomtörténeti Tanszék vezetője

Tarnai Andor (Gyula, 1925. augusztus 23.Budapest, 1994. augusztus 25.) magyar irodalomtörténész, tanár, az MTA főosztályvezetője, az ELTE Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője.

Tarnai Andor
Tarnai Andor-1.jpg
Született 1925. augusztus 23.[1][2][3]
Gyula[1][2]
Elhunyt 1994. augusztus 25.[4][5][6] (69 évesen)
Budapest[4][5]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Kondorosi Éva
Foglalkozása irodalomtörténész,
tanár
Iskolái

Tarnai Andor aláírása
Tarnai Andor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnai Andor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Mihalik Andor gyulai kelmefestő fiaként 1925. augusztus 23-án született[3] Gyulán.[1][2] A család 1943-ban változtatta meg a nevét, Tarnai pedig ugyanebben az évben érettségizett az egri ciszterci gimnáziumban.[3] 1943–1948 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin szakán tanult, az Eötvös Collegium tagja volt. Többek között Alszeghy Zsolt, Domanovszky Sándor, Huszti József, Kornis Gyula, Laziczius Gyula, Lukács György, Moravcsik Gyula, Pais Dezső, Zsirai Miklós voltak tanárai. Horváth Jánosnak a legrégibb verses emlékeinkről, a Mohács utáni irodalomról, a magyar romantikus drámáról, a nemzeti klasszicizmusról szóló előadásait hallgatta. Mestereitől – mint Klaniczay Tibor és Tolnai Gábor fogalmazott – „a legmagasabb fokon sajátította el a tények tiszteletét, a források és adatok hiánytalan összegyűjtésének igényét s a filológiai erudíció műhelytitkait”.[1]

1949-től az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában dolgozott, 1958 áprilisától az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1969-től főmunkatársa, 1979-től főosztályvezetője lett. 1980 júliusában az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékére nevezték ki egyetemi tanárnak, majd október 16-i ülésén a kari tanács tanszékvezetővé választotta. 1994 júniusáig töltötte be ezt a tisztséget.[1]

1966-ban lett kandidátus, 1981-ben az irodalomtudományok doktora. 1988-ban Akadémiai Díjban részesült. 1990 májusában a magyarországi latin irodalomtörténet terén kifejtett munkássága elismeréséűl a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (az akadémiai levelező tagi ajánlást Klaniczay Tibor, Nagy Péter, Németh G. Béla és Tolnai Gábor írta 1985-ben[7]), . A Művelődéstörténeti Bizottság tagja, az Irodalomtudományi Bizottság és a Textológiai Munkabizottság elnöke, az Osztrák–Magyar Vegyesbizottság társelnöke volt.[1]

Az újraindult Irodalomtörténeti Közlemények első technikai szerkesztője volt 1953–1954-ben, 1966–1973 között a szerkesztőség munkatársa, az 1969. évi 4. számtól az 1994. évi 4. számig a szerkesztőbizottság tagja. Dolgozott a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságában is. Az Irodalomtudomány és Kritika és a Magyarországi Tudósok Levelezése c. kötetsorozatok alapító főszerkesztője, a Régi Magyar Prózai Emlékek szerkesztője volt.[1]

1975–1976-ban a bécsi egyetem vendégtanára, 1991–1993 között pedig a berlini Humboldt Egyetemen kapott katedrát.[1]

Első kötete, egy 18. századi röpiratokból összeállított szövegkiadás már 1950-ben megjelent; 1953-tól 1967-ig a Keresztury Dezsővel közösen gondozott Batsányi kritikai kiadás négy kötetét publikálta. Első tanulmányai e szövegkiadó, kommentáló munka kapcsán születtek meg. Faludi egyik fordításának eredetijét feltárva azonban már a Batsányi és Rájnis közötti irodalmi vita előtörténetét tisztázta, rámutatva a 18. századi magyar prózaeszményt tápláló latin–francia klasszicizmus eleven hatására, ennek a latinos kultúrának „még élő, hatásokra reagáló és módosuló irodalmá”-ra. Ezzel az egyes írók és művek mögötti általános irodalmi elvek eszményt, ízlést formáló hatásának felismeréséhez érkezett, s a következőkben ezt az irodalmi rendszert, az irodalmi alkotás mögött feltárható elvek, hagyományok, hatások, korabeli kihívások, feladatok és célok viszonyrendszerét igyekezett rekonstruálni. Két fő irányban volt lehetséges a továbblépés: az irodalmi tudat története (az irodalomtudomány története, az irodalom önreflexiói, az irodalomkritikának nevezhető jelenségek feltárása, az irodalomtörténeti hagyomány kialakulási csomópontjainak vizsgálata) az egyik; az irodalmi műnek mint történelmi helyzetbe ágyazott, aktuális kérdésekre megfelelni kívánó, korához szóló jelenségnek a tisztázása a másik (irodalomszociológia, befogadástörténet, az író és a közönség viszonya, az irodalom mint eszköz- és intézményrendszer). Mindkét kutatási irány csak a legkülönbözőbb forráscsoportok minden korábbinál rendszeresebb átnézésével, figyelemre addig nem méltatott adatok összegyűjtésével és új összefüggésbe való állításával volt megalapozható.[1]

Először a 16. századig nyúlt vissza e kérdéseket tárgyalva, a historia litteraria hazai előzményeit keresve. Azután, amikor az Irodalomtudományi Intézetben a magyar irodalomtudomány és kritika történetének megírására vezetésével önálló munkacsoport szerveződött, s világossá vált, hogy az alapkutatások hiányában összefoglaló kézikönyv helyett egyéni monográfiák összefüggő sorozatában célszerű megvalósítani a feladatot, Tarnai Andor a legrégebbi korszak, a magyar középkor feldolgozására vállalkozott. Könyve a korábbi középkori irodalmi kutatások hallatlanul adatgazdag és egyben távlatos szintézise, amely elsőként mutatja be a középkori irodalmi gondolkodás normáiként befogadott külföldi tankönyvek és forrásművek hatásrendszerét, gondolataiknak eredeti művekből kiolvasható hazai alkalmazását és adaptációit, majd az első, még szétszórt és rendszertelen elméleti nyilatkozatokat, az irodalmi működésről és az irodalomról vallott nézeteket. Áttekinti az irodalomtörténet-írás csíráiként számba vehető rendtörténeti anyagot. A literátus réteg csoportnyelvének kategóriájával döntő lépést tesz a különböző középkori műfajok irodalomszociológiai létformájának megértése terén.[1]

 
Sírja

Az intézeti kutatócsoport vezetőjeként a 16–19. századi kritikatörténet kérdései is élénken foglalkoztatták, műfajok és alkotási módszerek (consultatio, parodia, latin nyelvű költészet) mentén maga is készített hosszmetszeteket. A tanszékén folyó kutatási program részint az irodalomelméleti reflexió körébe tartozó forrásanyag (a verstani gondolkodás kezdetei, fordításelméleti megfontolások és fordítói gyakorlat stb.) összegyűjtését, részben régi magyar tudósok levelezésének feltárását, kiadását vállalta feladatul és végezte el, a Hungarus-tudatú régi magyarországi értelmiség szellemi tájékozódási pontjait határozva meg ezáltal.[1]

1994. augusztus 25-én, két nappal 69. születésnapja után érte a halál,[1] szeptember 3-án temették el a lovasi temetőben.[4]

MunkásságaSzerkesztés

Kiadott könyvei, szövegeiSzerkesztés

SzövegkiadásokSzerkesztés

  • szerk.: Kató István: „Tépjétek le a sötétség bilincseit” – XVIII. századi magyar röpiratok a feudális egyházról, Bevezető: Kató István, sajtó alá rendezte: Tarnai Andor, Budapest: Hungária (1950) [8]
  • Batsányi János. Összes művei, Sajtó alá rendezte (I., II., III.), szerkesztette (IV.) Keresztury Dezső és Tarnai Andor, sajtó alá rendezte (IV.) Zsindely Endre 4. kötet, Budapest: Akadémiai (1953–1967) [9]
  • Batsányi János. Válogatott művei, Sajtó alá rendezte: Keresztury Dezső és Tarnai Andor, a bevezetést írta Keresztury Dezső, Budapest: Szépirodalmi (1956) [10]
  • Wolfhart Spangenberg. Sämtliche Werke, Herausgegeben von András Vizkelety. Bearbeitet von (I, II, III/1–2, IV/1–2) András Vizkelety. (II, IV/1) Martin Bircher. (V, VI, VII) Andor Tarnai. 7 köt. Ausgaben deutscher Literatur des 15. bis 18. Jahrhunderts. Berlin–New York: Walter de Gruyter, I (1971), II (1975), III/1 (1977), III/2 (1978), IV/1 (1981), IV/2 (1982), V (1981), VI (1982), VII (1979) (1971– 1981) 
  • Tarnai Andor, Csetri Lajos. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig, Összeállította: Tarnai Andor és Csetri Lajos, Budapest: Szépirodalmi (1981) [11]
  • Bél Mátyás. Hungariából Magyarország felé (1713–1746), Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tarnai Andor, fordította: Déri Balázs, Donáth Regina és Tarnai Andor., Budapest: Szépirodalmi (1984) [12]
  • Benkő József. Benkő József levelezése, Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta: (Szabó György és Tarnai Andor, bevezetést írta: Szabó György., Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–MTA Irodalomtudományi Intézet (1988) [13]
  • Lipthay András.szerk.: Tarnai Andor: Életemnek emlékezete, Sajtó alá rendezte: Rédei Éva, a bevezetést írta: Czigány István és Rédei Éva, Budapest: Zrínyi (1988) [14]

MonográfiákSzerkesztés

  • Tarnai Andor. Extra Hungariam non est vita… – (Egy szállóige történetéhez). Budapest: Akadémiai (1969) [15]
  • Tarnai Andor. „A magyar nyelvet írni kezdik” – Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Budapest: Akadémiai (1984) [16]
  • Batsányi János.szerk.: Kecskeméti Gábor: Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről. Budapest: Universitas (2004) [17]

TanulmányokSzerkesztés

  • Tarnai Andor – Keresztury Dezső: Batsányi és Baróti Szabó. Irodalomtörténet, XL. évf. 1. sz. (1952) 69–93. o.[18]
  • Batsányi széljegyzetei a Magyar Museum köteteiben. Irodalomtörténeti Közlemények, LVII. évf. 1–4. sz. (1953) 213–216. o.[19]
  • Bél Mátyás ismeretlen művei. Magyar Könyvszemle, LXXI. évf. 1–2. sz. (1955) 123–128. o.[20]
  • Fischer Dániel és az első hazai folyóirat terve. Magyar Könyvszemle, LXXII. évf. 1. sz. (1956) 32–49. o.[21]
  • Egy tibetinek álcázott laikus erkölcstan a XVIII. századi magyar irodalomban. Irodalomtörténeti Közlemények, LXII. évf. 2–3. sz. (1958) 177–186. o.[22]
  • A deákos klasszicizmus és a Milton-vita. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIII. évf. 1. sz. (1959) 67–83. o.[23]
  • Szekfű és a „nemzetietlen kor” irodalomtörténete. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIV. évf. 2. sz. (1960) 189–198. o.[24]
  • A magyar irodalomtörténeti hagyomány kialakulása. Irodalomtörténeti Közlemények, LXV. évf. 6. sz. (1961) 637–658. o.[25]
    • Tarnai Andor, et al[M. 1].szerk.: S. Sárdi Margit]]: Válogatás a régi magyar irodalom szakirodalmából 1772-ig II.. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat (1983) 
  • Tarnai Andor – Keresztúry Dezső: Az első francia nyelvű magyar irodalomtörténet szerzőjének kérdéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, LXVIII. évf. 3. sz. (1964) 350–351. o.[26]
  • szerk.: Sőtér István: A magyar irodalom története I–VI. Budapest: Akadémiai Kiadó (1962–1966) 
    • Tarnai Andor, et al[M. 2].szerk.: Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2303 5 (1965) 
      • 326–331. oldal: „A politikai és társadalmi erőviszonyok alakulása” (Klaniczay Tiborral)[27]
      • 249–260. oldal: „A világi műveltség népszerűsítői” (Varga Imrével)[28]
      • 397–407. oldal: „Rendiség és jezsuitizmus”[29]
      • 407–421. oldal: „Latin nyelvű egyházi, jezsuita irodalom”[30]
      • 422–430. oldal: „Magyar nyelvű egyházi irodalom”[31]
      • 430–437. oldal: „Napló és emlékirat”'[32]
      • 438–446. oldal: „Nemesi költészet”[33]
      • 447–454. oldal: „A protestáns polgári művelődés helyzete”[34]
      • 458–464. oldal: „Egyháztörténet és historia litteraria”[35]
      • 465–471. oldal: „Hon- és államismereti irodalom”[36]
      • 500–504. oldal: „Nemesi Magyarország és felvilágosult abszolutizmus”[37]
      • 505–514. oldal: „Az udvari és nemesi rokokó kultúra”[38]
      • 527–536. oldal: „A nemesi költészet”[39]
      • 536–544. oldal: „Faludi Ferenc”[40]
      • 544–550. oldal: „A késő-barokk széppróza”[41]
      • 551–559. oldal: „A laicizálódó egyházi értelmiség”[42]
      • 559–571. oldal: „Az egyházias tudományosság alkonya”[43]
      • 571–576. oldal: „Ismeretterjesztő irodalom”[44]
      • 577–581. oldal: „A deákos rokokó költészet”[45]
      • 581–590. oldal: „A magyar nyelvű iskoladráma virágzása”[46]
    • Tarnai Andor, et al[M. 3].szerk.: Pándi Pál: A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2304 3 (1965) 
      • 77–79. oldal: „A nyelvújítás kezdete”[47]
      • 80–87. oldal: „A tudományos irodalom”[48]
      • 148–163. oldal: „Batsányi János (1763–1845)”[49]
      • 163–172. oldal: „Verseghy Ferenc (1757–1822)”[50]
      • 172–177. oldal: „Szentjóbi Szabó László (1767–1795)”[51]
      • 177–188. oldal: „Politikai művek, röpiratok és versek”[52]
      • 200–205. oldal: „A tudományos irodalom”[53]
  • Landelinus ifjú. Irodalomtörténeti Közlemények, LXX. évf. 1. sz. (1966) 166–171. o.[54]
  • Verseghy Marseillaise-fordítása. Irodalomtörténeti Közlemények, LXX. évf. 3–4. sz. (1966) 409–415. o.[55]
  • Batsányi János Der Kampf-ja. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXI. évf. 3. sz. (1967) 265–274. o.[56]
  • »A magyar irodalomtudomány története« c. kézikönyv tervezete. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXI. évf. 4. sz. (1967) 511–514. o.[57]
  • Faludi Constantinus-drámájának programja. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXII. évf. 5. sz. (1968) 511–514. o.[58]
  • Pax aulae. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXII. évf. 3. sz. (1968) 273–283. o.[59]
  • A magyarországi irodalomtörténet-írás megindulása. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXV. évf. 1. sz. (1971) 35–77. o.[60]
  • Tudomány- és kritikatörténeti kutatások az Irodalomtörténeti Intézetben. Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, LXXVIII. évf. 9. sz. (1971) 580–583. o.[61]
  • Magyar jakobinusok, bonapartisták és nyelvújítók. Irodalomtörténet, L1V. évf. 2. sz. (1972) 383–396. o.[62]
  • Horváth János Amade-jegyzetének közlése elé. Irodalomtörténet, LV. évf. 1. sz. (1973) 580–583. o.[63]
  • A magyarországi obszervánsok rendi krónikájának szerzői és forrásai. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXVII. évf. 2–3. sz. (1973) 135–147. o.[64]
  • Tarnai Andor, et al[M. 4].szerk.: Horváth János, Székely György, V. Kovács Sándor, Nagy Tiborné: Középkori kútfőink kritikus kérdései – Tarnai Andor: A Képes Krónika forrásaihoz. Budapest: Akadémiai, 203–211. o. (1974) [65]
  • Michael de Hungaria. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXVIII. évf. 6. sz. (1974) 657–669. o.[66]
  • Tarnai Andor, et al[M. 5]. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 – Tarnai Andor: A bibliográfia mint új kutatások ösztönzője. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 29–31. o. (1973) [67]
  • Tarnai Andor, et al[M. 6]. „Sorsotok előre nézzétek” – Tarnai Andor: Lehrreiche Gedanken – Jeles gondolatok – Pensées instructives. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 107–142. o. (1973) [68]
  • A toposz-kutatás kérdéseihez. Literatura, II. évf. 1. sz. (1975) 66–73. o.[69]
  • A Budapest–Németújvári Sermones Dominicales. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXXVII. évf. 1–3. sz. (1983) 23–31. o.[70]
  • Bél Mátyás és a magyar nyelv- és irodalomtudomány. Irodalomtörténet, LXVI. évf. 16. sz. (1984) 817–831. o.[71]
  • szerk.: Zombori István: A magyarországi értelmiség a XVII–XVIII. században – Tarnai Andor: Tudóslevelezések a XVII–XVIII. században. Szeged: M[óra Ferenc] M[úzeum], 118–126. o. (1984) [72]
  • Tarnai Andor, et al[M. 7].szerk.: Horváth János, Székely György, V. Kovács Sándor, Nagy Tiborné: Középkori kútfőink kritikus kérdései – Conference Reports - Az Amszterdami Biblia kiadásának háromszázadik évfordulója alkalmából Debrecen 1985. április 25-27-én megtartott konferencián elhangzott előadások/Reports Of The Conference On The Tricentenary Of The Amsterdam Edition Of The Bible By Nicholas Kis Tótfalusi Debrecen, Hungary, 25-27 April 1985. – Tarnai Andor: G. J. Vossius retorikájának kolozsvári kiadásai. Debrecen: KLTE Könyvtára, 151–157. o. (1985) [73]
  • A consultatio Magyarországon: A politikai nevelés irodalmi formáinak és stílusának történetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények, XC. évf. 6. sz. (1986) 637–656. o.[74]
  • Tarnai Andor.szerk.: Szelestei N. László: Középkori kútfőink kritikus kérdései – Az Országos Széchényi Könyvtárban 1986. február 13-14-én rendezett konferencia előadásai Tarnai Andor: A Halotti Beszéd retorikája. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 39–49. o. (1989) [75]
  • Tarnai Andor, et al[M. 8].szerk.: Szerdahelyi István, Szili József, Hermann István, Bonyhai Gábor</ref>: Az irodalomtörténet elmélete II. – Tarnai Andor: Az irodalmi gondolkodás kezdeteinek megközelítése (A középkori magyar nyelv a latinság iskolájában). Budapest: Akadémiai, 9–106. o. (1989) [76]
  • Tarnai Andor, et al[M. 9].szerk.: Klaniczay Tibor, Jankovics József, Kósa László, Rédei Károly, Nyerges Judit, Moritz Csáky, Horst Haselsteiner, Wolfram Seidler: Az irodalomtörténet elmélete II. – Tarnai Andor: Latinság és magyarnyelvűség a régi magyar irodalomban. Budapest-Bécs: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 9–106. o. (1989) [77]
  • A parodia a XVI–XVIII. századi Magyarországon. Irodalomtörténeti Közlemények, XCIV. évf. 4. sz. (1990) 444–469. o.[78]
  • Szóbeliség és írásbeliség a középkori Magyarországon. Korunk, III. évf. 1. sz. (1990) 492–499. o.[79]
  • Egy magyarországi tudós külföldön. Irodalomtörténeti Közlemények, XCVII. évf. 1. sz. (1993) 16–38. o.[80]
  • Tarnai Andor, et al.szerk.: Glatz Ferenc, Soós István: A tudomány szolgálatában – Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára/Különnyomat/Benda Kálmán műveinek bibliográfiája Tarnai Andor: Három magyar költő Kufsteinban. Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 271–276. o. (1993) [81]
  • Héjjas Eszter (összeállította).szerk.: Tamás Zsuzsanna, Jankovics József: Klaniczay-emlékkönyv – Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére –Tarnai Andor: A váradi Orator extemporaneus. Budapest: Balassi, 365–378. o.. ISBN 963-7873-58-9 (1994) [82]
Idegen nyelvű tanulmányokSzerkesztés
  • „Die vergleichende Literaturgeschichte und Wissenschaftsgeschichte in Mitteleuropa im 16–18. Jahrhundert”. Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 5 (1962): 338–341. oldal (németül); Az összehasonlító irodalomtörténet-írás és a tudománytörténet Közép-Európában a XVI–XVIII. században, fordította: Hegedűs [Hegedüs] Béla, in Tarnai Andor. Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről. Szerkesztette: Kecskeméti Gábor. Historia litteraria 16. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2004, 142–144. oldal (magyarul)
  • „The Hungarian Milton Debate in the 18th Century”. The New Hungarian Quarterly 6. évfolyam, 19. szám (1965): 167–170. oldal
  • Kárpáti, Paul, Béla Szent-Iványi und Andor Tarnai. „Das Stammbuch von Michael Rotarides”. In Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung: Wolfgang Steinitz zum 60. Geburtstag… dargebracht, herausgegeben von Alexander V. Isačenko, Wilhelm Wissmann und Hermann Strobach, 214–230. oldal; Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin: Sprachwissenschaftliche Kommission: Veröffentlichungen 5. Berlin: Akademie-Verlag, 1965
  • „Bemerkungen zur Geschichte der österreichisch–ungarischen literarischen Beziehungen im 18. Jahrhundert”. Jahrbuch für österreichische Kulturgeschichte 7–9. évfolyam (1977–1979): 463–473. oldal
  • „Lateinische Übersetzungen französischen Schrifttums im Ungarn des 18. Jahrhunderts”. In Acta conventus neo-Latini Amstelodamensis: Proceedings of the Second International Congress of Neo-Latin Studies, Amsterdam, 19–24 August 1973, edited by Pierre Tuynman, G. C. Kuipar, and Eckhard Kessler, 976–982 oldal. Humanistische Bibliothek: Reihe I, Abhandlungen 26. München: Wilhelm Fink Verlag, 1979
  • „Die Universitätsdruckerei von Buda um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert”. In Wissenschaftszentren und geistige Wechselbeziehungen zwischen Mittel- und Südosteuropa vom Ende des 18. Jahrhunderts bis zum Ersten Weltkrieg, herausgegeben von Richard Georg Plaschka und Karlheinz Mack, 60–64. oldal Wegenetz europäischen Geistes 1 – Schriftenreihe des Österreichischen Ost- und Südosteuropa-Instituts 8. München–Wien: Oldenbourg–Verlag für Geschichte und Politik, 1983
  • „Lateinische Lyrik in Ungarn im 16–17. Jahrhunderten”. Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 26 (1984): 233–242. oldal; Tarnai, Andor. „Latin Poetry in Hungary in the 16th and 17th Centuries”. Hungarian Studies 10 (1995): 279–289. oldal (angolul)
  • „Mátyás Bél und die ungarische Sprach- und Literaturwissenschaft”. Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 28 (1986): 165–175. oldal (németül)
  • „Deutschland als Zentrum der internationalen lateinischen Dichtung im Späthumanismus”. In Das Ende der Renaissance: Europäische Kultur um 1600, herausgegeben von August Buck und Tibor Klaniczay, 155–164. oldal Wolfenbütteler Abhandlungen zur Renaissanceforschung 6. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 1987
  • „Überlegungen zur Erkundung und Erschließung von Hungarica in Bibliotheken der DDR”. Berliner Beiträge zur Hungarologie: Schriftenreihe des Seminars für Hungarologie an der Humboldt-Universität zu Berlin 3 (1988): 249–259. oldal
  • „Le Baroque en tant que période”. Neohelicon 15 (1988): 57–66. oldal
  • „ Existenz und Gelegenheitsdichtung im Späthumanismus”. In Sozialgeschichtliche Fragestellungen in der Renaissanceforschung, herausgegeben von August Buck und Tibor Klaniczay, 83–95. oldal Wolfenbütteler Abhandlungen zur Renaissanceforschung 13. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 1992
  • „Handschriftliche Quellen zu österreichisch–ungarischen Beziehungen seit dem Mittelalter in Budapester Bibliotheken”. In Ex libris et manuscriptis: Quellen, Editionen, Untersuchungen zur österreichischen und ungarischen Geistesgeschichte, herausgegeben von István Németh und András Vizkelety, 9–14. oldal Schriftenreihe des Komitees Österreich–Ungarn 3. Budapest–Wien: Akadémiai Kiadó–Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1994

LexikoncikkekSzerkesztés

RecenziókSzerkesztés

  • Tarnai Andor – Benda Kálmán – Dercsényi Dezső – Póczy Klára – Tóth András: „Bodor András, Cselényi Béla, Jancsó Elemér, Jakó Zsigmond és Szabó T. Attila, szerk. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. A Bolyai Tudományegyetem kiadványai 1. Kolozsvár: Bolyai Tudományegyetem Történet- és Nyelvtudományi Kar, 1957”. Századok, XCII. évf. 1–4. sz. (1958) 434–444. o.[97]
  • Tarnai Andor: „Sükösd Mihály. Tudós Weszprémi István: Arckép a magyar felvilágosodás előtörténetéből. Irodalomtörténeti füzetek 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIII. évf. 3–4. sz. (1959) 547–549. o.[98]
  • Tarnai Andor: „Bél Mátyás. Esztergom vármegyéről írt, kiadatlan művének szemelvényes magyar fordítása. Fordította Prokopp Gyula. A bevezetést írta, a jegyzeteket írta Zolnai László. Tatabánya: Komárom Megyei Tanács, 1957”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIV. évf. 3. sz. (1960) 405. o.[99]
  • Tarnai Andor: „Hajnóczy József. Közjogi-politikai munkái. Sajtó alá rendezte Csizmadia Andor. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIV. évf. 2. sz. (1960) 281. o.[100]
  • Tarnai Andor: „Benda Kálmán, szerk., bev. A magyar jakobinusok: Iratok, levelek, naplók. Aurora 8. Budapest: Bibliotheca, 1957”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIV. évf. 2. sz. (1960) 281. o.[101]
  • Tarnai Andor: „Sashegyi, Oskar. Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph II.: Beitrag zur Kulturgeschichte der Habsburgischen Länder. Studia Historica 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIV. évf. 6. sz. (1960) 729. o.[102]
  • Tarnai Andor: „Weszprémi István. Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza: Első száz. Fordította Kővári Aladár. Budapest: Medicina, 1960”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIV. évf. 6. sz. (1960) 726–728. o.[103]
  • Tarnai Andor: „Borzsák István. Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXV. évf. 1. sz. (1961) 114. o.[104]
  • Tarnai Andor: „Markó Árpád. Egy elfelejtett magyar író-katona (Jakkó László huszárkapitány, 1781–1833). Budapest, 1960”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXVI. évf. 4. sz. (1962) 535–536. o.[105]

Alkalmi írásokSzerkesztés

  • Két újítás az Országos Széchényi Könyvtárban: 1, A könyvtárlátogatók foglalkozás szerinti statisztikázása. Könyvtárügyi Szemle, II. évf. 1. sz. (1951) 109–111. o.[106]
  • Hozzászólás Klaniczay Tibor A nacionalizmus előzményei a magyar irodalomban c. előadásához. A Magyar Tudományos Akadémia I. (Nyelv- és Irodalomtudományi) Osztályának Közleményei, 16. sz. (1960) 26–28. o.[107]
  • Tarnai Andor. „Tanulmányútja Csehszlovákiában”. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIV. évf. 2. sz. (1960) 301. o.[108]
  • Vita a magyar barokk irodalom kialakulásáról. Irodalomtörténeti Közlemények, LXIV. évf. 5. sz. (1960) 626–628. o.[109]
  • Rigó László – Varga Rózsa: Történészek vitaülései az irodalomtörténeti kézikönyv hat kötetéről. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXI. évf. 3. sz. (1967) 366–380. o.[110]
  • Alszeghy Zsolt 1888-1970. Irodalomtörténet, LII. évf. 1. sz. (1970) 758–759. o.[111]
  • Trencsényi-Waldapfel Imre (1908–1970). Irodalomtörténeti Közlemények, LXXIII. évf. 3. sz. (1970) 410–411. o.[112]
  • Verseghy-ülésszak Szolnokon. Irodalomtörténet, LV. évf. 1. sz. (1973) 506. o.[113]
  • Szauder József (1917–1975). Magyar Tudomány, 3. sz. (1976) 173–174. o.[114]
  • Gyenis Vilmos 1926-1979. Irodalomtörténet, LXII. évf. 1. sz. (1973) 587–588. o.[115]
  • Tolnai Gábor hetvenéves. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXXIV. évf. 4. sz. (1980) 555–556. o.[116]
  • Egy tudós szerkesztő portréjához. Kritika, 11. sz. (1982) 29. o.[117]
  • Julow Viktor 1919-1982. Irodalomtörténet, LXIV. évf. 1. sz. (1980) 469–470. o.[118]
  • Mátrai László (1910–1984). Irodalomtörténeti Közlemények, LXXXVIII. évf. 2. sz. (1984) 263–264. o.[119]
  • Bán Imre köszöntése. Studia Litteraria, 23. sz. (1985) 7–9. o.[120]
  • Varjas Béla 1911-1985. Irodalomtörténet, LXVII. évf. 1. sz. (1989) 770–771. o.[121]
  • [Hozzászólások a Zrínyi-kutatók 1984. február 1-i tanácskozásán]. Zrínyi-dolgozatok, (1986) 118–119., 122. o.[122]
  • V. Kovács Sándor (1931–1986). Irodalomtörténeti Közlemények, 91–92. évf. (1987 – 1988) 3. sz. 385. o.[123]
  • Turóczi-Trostler József emlékezete. Irodalomtörténet, LXX. évf. 1. sz. (1989) 846–850. o.[124]
  • Bán Imre (1905–1990). Irodalomtörténeti Közlemények, XCIV. évf. 5–6. sz. (1990) 771. o.[125]
  • Képes Géza 1909-1989. Irodalomtörténet, LXXII. évf. 1. sz. (1991) 249–250. o.[126]
  • Tolnai Gábor 1910-1990. Irodalomtörténet, LXXII. évf. 2. sz. (1991) 635–636;. o.[127]
  • Benda Kálmán (1913–1994). Irodalomtörténeti Közlemények, XCVIII. évf. 3. sz. (1994) 443–444. o.[128]

Tanulmánykötetek szerkesztéseSzerkesztés

  • több szerző.szerk.: Szauder József, Tarnai Andor, Róbert Zsófia: Irodalom és felvilágosodás – Tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó. 963-05-0087-6 (1974) 
  • szerk.: Klaniczay Tibor, Tarnai Andor,: Thuribulum aureum – Arany temjénező, az az A híres neves Tolnai Gábornak jeles írásairól való tizenkét idvességes elmélkedések. Budapest: Magyar Iparművészeti Főiskola Typo-grafikai tanszéke (1983) 
  • szerk.: Köpeczi Béla, Tarnai Andor,: Laurus Austriaco-Hungarica – Literarische Gattungen und Politik in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts. Budapest: Akadémiai Kiadó. 963 05 4906 9 (1988) 

EmlékezeteSzerkesztés

EmlékhelyekSzerkesztés

 
Az egri gimnáziumban kihelyezett emléktáblája
 
Emléktáblája gyulai szülőházán

Életének meghatározó helyszínein felállított emléktáblák sorában az egri volt az első. Tarnai nyolc évig tanult – mindvégig kitűnő eredménnyel – és 1943-ban érettségizett az egri, akkor Szent Bernát nevét viselő ciszterci gimnáziumban. Osztályfőnöke hét éven keresztül a tanári pályán akkor induló Ágoston Julián (1909–1969) volt, aki a magyar és a latin nyelvet tanította. Az 1948-tól állami intézményként működő Gárdonyi Géza Gimnázium fenntartói jogát 1997. szeptember 1-jén kapta vissza a Ciszterci Rend. Öt nappal korábban került sor Tarnai Andor emléktáblájának felavatására az intézmény folyosóján. Ezen a napon, 1997. augusztus 27-én nyílt meg A magyar színház születése című konferencia, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete, a Heves Megyei Művelődési Központ és a Dobó István Vármúzeum közösen szervezett. A megnyitó szimbolikus aktusa az emléktábla leleplezése volt, ahol Szörényi László mondott beszédet, aki az év augusztus 1-jén vette át az Irodalomtudományi Intézet vezetését. Három évvel később került sor a drámatörténeti konferenciasorozat következő rendezvényére ugyancsak Egerben, Szent és profán: A magyar színjátszás európai gyökerei címmel. Rendezői az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Miskolci Egyetem BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti illetve A Felvilágosodás és a Romantika Irodalma Tanszéke, a Heves Megyei Művelődési Központ, a Dobó István Vármúzeum és az egri Érseki Múzeum voltak. E konferencia megnyitója előtt, 2000. augusztus 23-án (épp Tarnai születésnapján) a résztvevők megkoszorúzták Szvorényi József, Rajeczky Benjamin és Tarnai Andor emléktábláját. Ez alkalommal Kecskeméti Gábor, az Irodalomtörténeti Közlemények felelős szerkesztője beszélt.[129]

 
Lovasi otthonán kihelyezett emléktábla

Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2005. május 25–28-án tudományos ülésszakot rendezett Gyulán A politika műfajai a régi magyar irodalomban címmel. E konferencia harmadik napjának délutánján, 2005. május 27-én avatták fel a résztvevők Tarnai Andor emléktábláját a tudós gyulai szülőházának falán (Bodoky u. 17., a Blanár László utca sarkán). Beszédet Kecskeméti Gábor mondott.[129]

Lovasi nyaralóházában (Malomvölgy u. 3.) már a tudós életében jelentős szellemi összejövetelek zajlottak. A ház Tarnai halála után is a megemlékezés állandó helyszíne maradt, ahol minden augusztus végén összegyűlnek a tanítványok, barátok, tisztelők, hogy a családdal együtt emlékezzenek. 2009. augusztus 22-én az összejövetel résztvevői emléktáblát lepleztek le a lovasi ház falán. Emlékbeszédet Korompay H. János mondott.[129]

EmlékkonferenciákSzerkesztés

2004Szerkesztés

Az MTA Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya az egyetemek 18. századi kutatásokat végző magyar irodalom tanszékeivel közösen tudományos tanácskozást rendezett Historia litteraria a XVIII. században címmel Faludi Ferenc születésének 300., Tarnai Andor halálának 10. évfordulója alkalmából Budapesten, 2004. október 12–14-én. A tanácskozás alapeszméjét a kettős évfordulón kívül a 18. századi író, költő, műfordító és a 20. századi irodalomtudós életművének többszörös érintkezése adta. Az összekapcsolást mindenekelőtt az indokolta, hogy egyrészt Faludi munkássága már életében tárgyává vált a historia litterariának, a Halotti Beszéd átírásával pedig maga is tevékeny részesévé lett az irodalomtudomány történetének. Másrészt Tarnai Andor a 20. század második felében kétséget kizáróan a legtöbbet tette a 18. század tudománytörténetének és -elméletének feltárásáért; ő írta a hatkötetes magyar irodalomtörténet Faludi-fejezetét , s több tanulmányt szentelt Faludi életművének. Amint Faludi Ferenc új fejezetet nyitott a magyar irodalom történetében, Tarnai Andor is korszakos jelentőségű életművet hozott létre az irodalomtudományban. Akik személyesen ismerték, tudják, hogy tekintélyét fáradhatatlan munkával, a tények rendkívül széles körű ismeretével és tiszteletben tartásával érte el. Tudománytörténeti érvényű kezdeményezések sorát indította el és irányította, köztük a magyar irodalomtudomány és kritika történetének módszeres feldolgozását. Megírta a tervezett szintézis első kötetét , s a 18. század tudománytörténetét érintő tanulmányok egész sorát készítette.[130]

A 2004. évi tanácskozás koncepcióját az azt egybehívó 1. körlevél ismertette, az elfogadott előadások címeit a 2. körlevél dokumentálta. Ezekből állott össze végül a tanácskozás programja . A konferencia előadásaiból Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla és Tüskés Gábor Bretz Annamária közreműködésével azonos című tanulmánykötetet szerkesztett, amely 2006-ban jelent meg az Irodalomtudomány és Kritika című, Tarnai Andor által alapított sorozatban.[130]

2019Szerkesztés

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2019. szeptember 24–25-én emlékkonferenciát rendezett Tarnai Andor halálának 25. évfordulója alkalmából. A konferencián olyan előadások hangzottak el, amelyek szorosan kapcsolódnak Tarnai Andor munkásságához és kutatási területeihez, és az életmű aktív használatáról tanúskodnak.[130]

Tarnai Andor-díjSzerkesztés

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és Tarnai Andor családja 2006-ban közösen hozta létre a Tarnai Andor-díjat, az irodalomtudomány és kritika történetével kapcsolatos kutatások kiemelkedő eredményeinek elismerésére. Az évente átadandó díjat első alkalommal 2007-ben osztották ki.[131][132]

Róla szóló, vele kapcsolatos írásokSzerkesztés

MéltatásokSzerkesztés

Már életében is sokan említették, vagy méltatták személyét és/ vagy munkásságát, köztük olyanok mint Szauder József, Ungváry Tamás, Keresztury Dezső, Illés Endre, Sőtér István, Orosz László, stb.:

EmlékezésekSzerkesztés

1996-ban a Historia Litteraria sorozat második részeként az Universitas Könyvkiadónál jelent meg a Tarnai Andor-emlékkönyv címet viselő gyűjteményes könyv, amelyben pályatársai és kollégái róla szóló írásai olvashatóak. A könyvet Kecskeméti Gábor szerkesztette. A műbe az alábbi szerzőktől kerültek írások:

Fenti írásokon túl olvasható egy bibliográfia, melyet Kecskeméti Gábor és Németh S. Katalin állított össze,[168] továbbá három búcsúbeszéd, amelyek 1994. szeptember 3-án hangoztak el Németh G. Bélától,[169] Bodnár Györgytől[170][M. 10] illetve Kovács Sándor Ivántól.[174] A kötetet a szerkesztő utószava[175] és egy névjegyzék zárja.[176]

 
Kecskeméti Gábor bemutatja a „Jól őrizd helyedet” – Emlékezések Tarnai Andorracímű emlékkönyvet (2014. június 10.)

Halálának huszadik évfordulóján jelent meg a Reciti gondozásában a „Jól őrizd helyedet” – Emlékezések Tarnai Andorracímű emlékkönyv, melynek írásait válogatta és szerkesztette Tüskés Gábor.[177] A könyvet a Faludi Ferenc Alkotói Díj átadásával egybekötött bemutatón mutatta be Kecskeméti Gábor.[178]

Ezen kötet az alábbi szerzők írásait tartalmazza:

A kötet egy, Tüskés Gábor által írt szerkesztői jegyzettel[230] és egy képmelléklettel zárul, amelyet Kecskeméti Gábor válogatott.[231] A borítón kézírással olvasható Weöres Sándor: Jóhired és nem a hívság… kezdetű, 1984-ben Tarnai Andornak írt verse, melyből a könyv címét adó sor is származik.


MegjegyzésekSzerkesztés

  1. et al: Köpeczi Béla, Tolnai Gábor, Baróti Dezső, Horváth János, Klaniczay Tibor, Bitskey István, Hadrovics László, Trencsényi-Waldapfel Imre, Varjas Béla, Stoll Béla, Turóczi-Trostler József, Kardos Tibor, Szigeti József, Szauder József, Hopp Lajos, Mezey László, Dömötör Tekla, Agárdi Péter, Diószegi Vilmos, Bán Imre, Gerézdi Rabán, Gyenis Vilmos
  2. et al: Bán Imre Hopp Lajos, Klaniczay Tibor, Pirnát Antal, Stoll Béla, Varga Imre
  3. et al: Dezsényi Béla, Fenyő István, Horváth Károly, Julow Viktor, Lukácsy Sándor, Mezei Márta, Orosz László, Pándi Pál, Solt Andor, Sőtér István, Szauder József, T. Erdélyi Ilona, Tóth Dezső, Wéber Antal
  4. et al: Györffy György, Szűcs Jenő, Szepessy Tibor, Vásáry István, Mezey László, Kristó Gyula, Mályusz Elemér, Makk Ferenc, Karácsonyi Béla, Váczy Péter, Kapitánffy István, Szegfű László, Gerics József, Vajay Szabolcs, Csóka J. Lajos, Karsai Géza, Jakab Sámuel, Városi György
  5. et al: Székely Sándor, Kéki Béla, Makkai László, Németh Lajos, Dr. Remete László, Borsa Gedeon
  6. et al: Köpeczi Béla, Hopp Lajos, Gyenis Vilmos, H. Balázs Éva, Bíró Ferenc, Ferenczi László, Csapláros István, Gáldi László, Szabadváry Ferenc, Szőkefalvy Nagy Zoltán, Szabolcsi Hedvig, Mátrai László, Baróti Dezső, Vajda György Mihály, Szigethy Gábor, Csizmadia Andor, Kozocsa Sándor
  7. et al: Tótfalusi Kis Miklós, Varga Imre, Tarnóc Márton, Bitskey István, Jankovics József, Makkai László, Soltész Zoltánné, Péter Katalin, Dán Róbert, Fekete Csaba, Dukkon Ágnes, Tarr Kálmán, Ács István, Tolnay Gábor, Fogolyán Miklós, Gomba Olga, Kapr Albert, Tóth István, Colin Banks, Guram Saradze, Hans Halbey, Jack Stauffacher, James Mosley, Nicolas Baker, Herner János, Keserű Bálint
  8. et al: Szabolcsi Miklós, Sőtér István, Pomogáts Béla, Vajda György Mihály, Béládi Miklós, Hankiss Elemér, Klaniczay Tibor, Veres András, Nyírő Lajos, Bojtár Endre
  9. et al: Szávai János, Szabolcsi Miklós, Pomogáts Béla, Bécsy Tamás, Bodnár György, Kántor Lajos, Láng Gusztáv, Kenyeres Zoltán, Király István, Tverdota György, Görömbei András, Horváth Károly Kemény Gábor, Székely András Bertalan, Szakolczay Lajos, Csűrös Miklós, Gömöri György, Horváth Mária Nagy Ilona, Hangay Zoltán, Fejős Zoltán, Bachát László, Szathmári István, Szörényi László, Tátrai Zsuzsanna, Nagy Gábor, Lőrinczy Huba, Csapody Miklós, Erdődy Edit, Lehtinen Ildikó, Deréky Pál, Móser Zoltán, Kálmán C. György, Szőke György, Fehér Erzsébet, Horváth Terézia, Kovács László, Kríza Ildikó, Bokor József, Juhász Dezső, Käfer István, Kiss Mária, Széles Klára, Kovács J. Béla, Alexa Károly, Rákos Péter, Melczer Tibor, Schöpflin Gyula, Könnyű László, Gergely Katalin, Páll István, Jakócs Dániel, Eőry Vilma, Bárth Lajos, Birnbaum Marianna D., Cavagliá Gianpiero, Cazelles Nicolas, Cindori Marija, Cygielska Elzbieta, Galambos Ferenc Ireneus, Guszerv Jurij, Kárpáti Paul, Najdenova Jonka, Németi-Sargina Ludmilla, Sieroszewski Andrzej, Sivirsky Anton, Szaladze Manana, Tomis Karol, Tóth Emília, Veenker Wolfgang, Wojatsek Charles, Andrásfaly Bertalan, Kerényi Ferenc, Fried István, Szilágyi Ferenc, Ujváry Zoltán, Verebélyi Kincső, Sárközy Péter, Küllős Imola, Lukács László, Nagy János, Kőszeghy Péter, Éder Zoltán, Hajdú Mihály, Gráfik Imre, Voigt Vilmos, Szabó G. Zoltán, Banó István, Csetri Lajos, Ginter Károly, Somos Béla, Selmeczi Kovács Attila, Ördög Ferenc Margócsy István, Benkő Loránd, Bíró Ferenc, Mikó Pálné, Vörös Ottó, Létay Miklós, Truong Dang Dung, Amedeo Di Francesco, Gutay László, Szili Katalin, Bojtár Endre, Carla Corradi Musi, Vu Ngoc Can
  10. Az írás megjelent itt: Irodalomismeret 5, 4. szám (1994): 80–82. oldal,[171] itt: Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994): 801–802. oldal[172] valamint a „Jól őrizd helyedet” – Emlékezések Tarnai Andorracímű emlékkönyv 80–82. oldalán[173]
  11. Az írás megjelent itt: Prodromus: Tanulmányok a régi és az újabb magyar irodalomról, szerkesztette Kovács Sándor Iván, 5–7. Budapest: Magyar Iparművészeti Főiskola, 1985 oldal[1]
  12. Az írás megjelent itt: Irodalomtörténeti Közlemények 89 (1985): 385. oldal[1]
  13. Az írás megjelent itt: Vigilia 50, 2. sz. (1985): 204–205. oldal[1]
  14. Az írás megjelent itt: Irodalomtörténet 68 (1986): 250–255; Komoly játékokcím alatt[1]
  15. Az írás megjelent itt: Irodalomismeret 5, 4. szám (1994): 80–82. oldal,[191] itt: Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994): 801–802. oldal[192] valamint a a Tarnai Andor-emlékkönyv 328–330. oldalán, és elhangzott 1994. szeptember 3-án.[170]
  16. Az írás megjelent itt: Magyar Nemzet 57, 221. sz. (1994. szeptember 21.): 10. oldal[1]
  17. Az írás megjelent itt: Irodalomismeret 11, 4. sz. (2000): 86–92. oldal, itt: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 1999-2000[199] című könyv, és elhangzott Budapesten, 2000. október 30-án)[1]
  18. Az írás megjelent itt: Élet és Irodalom 51, 8. sz. (2007. február 23.): 8.[1]
  19. Az írás megjelent itt: Lovas, 2009. augusztus 22.]”. Lovasi Hírek 5, 8. sz. (2009): 4–5. oldal,[1] és elhangzott Budapesten, 2010. március 24-én[223]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Tarnai Andor életrajz. MTA ITI. [2021. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 4.)
  2. a b c Tarnai Andor. MTA ITK. [2022. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 4.)
  3. a b c Beck, Glatz, Hámori, Ritoók (szerkesztők) – Vizkelety (2001), 3–11. old.;
  4. a b c Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  5. a b 'Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. [2022. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  6. (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5. [2022. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  7. Tarnai Andor. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  8. „Tépjétek le a sötétség bilincseit”. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  9. Batsányi János művei. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  10. Batsányi János válogatott művei. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  11. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  12. Hungariából Magyarország felé (1713–1746). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  13. Benkő József művei. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  14. Életemnek emlékezete. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  15. „EXTRA HUNGARIAM NON EST VITA... (Egy szállóige történetéhez). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  16. „A magyar nyelvet írni kezdik” – Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  17. Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  18. Batsányi és Baróti Szabó. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  19. Batsányi széljegyzetei a Magyar Museum köteteiben. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  20. Bél Mátyás ismeretlen művei. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  21. Fischer Dániel és az első hazai folyóirat terve. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  22. Egy tibetinek álcázott laikus erkölcstan a XVIII. századi magyar irodalomban. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  23. A deákos klasszicizmus és a Milton-vita. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  24. Szekfű és a „nemzetietlen kor” irodalomtörténete. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  25. A magyar irodalomtörténeti hagyomány kialakulása. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  26. Az első francia nyelvű magyar irodalomtörténet szerzőjének kérdéséhez. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  27. 43. A politikai és társadalmi erőviszonyok alakulása. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  28. 32. A világi műveltség népszerűsítői. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  29. 50. Rendiség és jezsuitizmus. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  30. 51. Latin nyelvű egyházi, jezsuita irodalom. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  31. 52. Latin nyelvű egyházi, jezsuita irodalom. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  32. 53. Napló és emlékirat. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  33. 54. Nemesi költészet. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  34. 55. A protestáns polgári művelődés helyzete. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  35. 57. Egyháztörténet és historia litteraria. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  36. 58. Hon- és államismereti irodalom. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  37. 63. Nemesi Magyarország és felvilágosult abszolutizmus. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  38. 64. Az udvari és nemesi rokokó kultúra. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  39. 66. A nemesi költészet. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  40. 67. Faludi Ferenc. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  41. 68. A késő-barokk széppróza. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  42. 69. A laicizálódó egyházi értelmiség. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  43. 70. Az egyházias tudományosság alkonya. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  44. 71. Ismeretterjesztő irodalom. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  45. 72. A deákos rokokó költészet. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  46. 73. A magyar nyelvű iskoladráma virágzása. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  47. 9. A nyelvújítás kezdete. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  48. 10. A tudományos irodalom. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  49. 27. Batsányi János (1763–1845). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  50. 28. Verseghy Ferenc (1757–1822). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  51. 29. Szentjóbi Szabó László (1767–1795). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  52. 30. Politikai művek, röpiratok és versek. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  53. 34. A tudományos irodalom. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  54. Landelinus ifjú. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  55. Verseghy Marseillaise-fordítása. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  56. Batsányi János Der Kampf-ja. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  57. A magyar irodalomtudomány története c. kézikönyv tervezete. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  58. Faludi Constantinus-drámájának programja. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  59. Pax aulae. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  60. A magyarországi irodalomtörténet-írás megindulása. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  61. Tudomány- és kritikatörténeti kutatások az Irodalomtörténeti Intézetben. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  62. Magyar jakobinusok, bonapartisták és nyelvújítók. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  63. Horváth János Amade-jegyzetének közlése elé. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  64. A magyarországi obszervánsok rendi krónikájának szerzői és forrásai. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  65. A Képes Krónika forrásaihoz. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  66. Michael de Hungaria. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  67. A bibliográfia mint új kutatások ösztönzője. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  68. Lehrreiche Gedanken – Jeles gondolatok – Pensées instructives. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  69. A toposz-kutatás kérdéseihez. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  70. A Budapest–Németújvári Sermones Dominicales. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  71. Bél Mátyás és a magyar nyelv- és irodalomtudomány. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  72. Tudóslevelezések a XVII–XVIII. században. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  73. A Képes Krónika forrásaihoz. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  74. A consultatio Magyarországon: A politikai nevelés irodalmi formáinak és stílusának történetéhez. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  75. A Halotti Beszéd retorikája. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  76. Az irodalmi gondolkodás kezdeteinek megközelítése (A középkori magyar nyelv a latinság iskolájában). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  77. Latinság és magyarnyelvűség a régi magyar irodalomban. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  78. A parodia a XVI–XVIII. századi Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  79. Szóbeliség és írásbeliség a középkori Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  80. Egy magyarországi tudós külföldön. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  81. Három magyar költő Kufsteinban. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  82. A váradi Orator extemporaneus. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  83. Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 298. o.  
  84. Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 593. o.  
  85. Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 593–594. o.  
  86. Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 104. o.  
  87. Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 382–383. o.  
  88. Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 387. o.  
  89. Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 509. o.  
  90. Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 593–597. o.  
  91. Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 747. o.  
  92. Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 31–32. o.  
  93. Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 73. o.  
  94. Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 127. o.  
  95. Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 397. o.  
  96. Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 781. o. ISBN 963-05-1345-5  
  97. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  98. Sükösd Mihály: Tudós Weszprémi István. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  99. Bél Mátyás Esztergom vármegyéről írt, kiadatlan művének szemelvényes magyar fordítása. Fordította Prokopp Gyula, bevezette és jegyzetekkel ellátta Zolnai László. Tatabánya, 1957. Komárom megyei Tanács. 79 1. 2 t.. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  100. Hajnóczy József közjogi- politikai munkái. Sajtó alá rendezte: Csizmadia Andor. Budapest 1958. Akadémiai K- 343 1.. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  101. A magyar jakobinusok. Iratok, levelek, naplók. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Benda Kálmán. Budapest 1957. Bibliotheca K. 319 1. (Aurora, 8.). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  102. Sashegyi, Oskar: Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph II. Beitrag zur Kulturgeschichte der Habsburgischen Länder. Budapest 1958. Akadémiai K- (Studia Historica 16.). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  103. Weszpremi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza – Első száz. Fordította: Kővári Aladár. Budapest 1960. Medicina K. 479 1.. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  104. Borzsák István: Budai Ézsaiás és klasszikafilológiánk kezdetei Budapest 1955. Akadémiai K. 208 I.. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  105. Markó Árpád: Egy elfelejtett magyar írókatona. (Jakkó László huszárkapitány. 1781–1833.) Budapest 1960. Akadémiai K. 55 í. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat, 18. sz.). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  106. Könyvtárügyi Szemle 1951 II. évf. l.szám. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  107. Klaniczay Tibor A nacionalizmus előzményei a magyar irodalomban. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  108. Irodalomtörténeti Közlemények (301. oldal). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  109. Irodalomtörténeti Közlemények (626–628. oldal). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  110. Irodalomtörténeti Közlemények (366–380. oldal). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  111. Alszeghy Zsolt 1888-1970. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  112. Irodalomtörténeti Közlemények (410–411. oldal). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  113. Verseghy-ülésszak Szolnokon. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  114. Szauder József (1917–1975). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  115. Gyenis Vilmos 1926-1979. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  116. Tolnai Gábor hetven éves. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  117. Egy tudós szerkesztő portréjához. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  118. Julow Viktor 1919-1982. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  119. Mátrai László (1910–1984). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  120. Bán Imre köszöntése. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  121. Varjas Béla 1911-1985. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  122. – 118 –. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  123. V. Kovács Sándor (1931–1986). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  124. Turóczi-Trostler József emlékezete. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  125. Bán Imre (1905–1990). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  126. Képes Géza 1909-1989. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  127. Tolnai Gábor 1910-1990. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  128. Benda Kálmán (1913–1994). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  129. a b c Kecskeméti Gábor: Tarnai Andor tudományos életrajza és műveinek válogatott bibliográfiája – Emlékhelyek. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2019 [2021. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  130. a b c Kecskeméti Gábor: Tarnai Andor tudományos életrajza és műveinek válogatott bibliográfiája – Emlékkonferenciák. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2019 [2021. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  131. Díjak, elismerések – Tarnai Andor-díj. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. [2021. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 27.)
  132. Kecskeméti Gábor: Tarnai Andor tudományos életrajza és műveinek válogatott bibliográfiája – A Tarnai-díj. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2019 [2021. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  133. A kritika története. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  134. A rádió mellett. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  135. Beszámoló az újabbkori latin tudományok II. nemzetközi kongresszusáról. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  136. B„»Nem volt élettervem«: Költészetnapi beszélgetés Keresztury Dezsővel”. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  137. Terem a diófa. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  138. A magyar kritika évszázadai. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  139. Tanár tudósok – tudós tanárok. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  140. [A humán szekció a bölcsészkaron Tanár tudósok – tudós tanárok]. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  141. Kecskeméti (szerkesztő) – Bárczi (1996), 9. old.;
  142. Kecskeméti (szerkesztő) – Bartók (1996), 19. old.;
  143. Kecskeméti (szerkesztő) – Bitskey (1996), 31. old.;
  144. Kecskeméti (szerkesztő) – Czibula (1996), 43. old.;
  145. Kecskeméti (szerkesztő) – Csonka (1996), 57. old.;
  146. Kecskeméti (szerkesztő) – Dávidházi (1996), 75. old.;
  147. Kecskeméti (szerkesztő) – Erdélyi (1996), 81. old.;
  148. Kecskeméti (szerkesztő) – Hargittay (1996), 117. old.;
  149. Kecskeméti (szerkesztő) – Holl (1996), 127. old.;
  150. Kecskeméti (szerkesztő) – Horváth (1996), 133. old.;
  151. Kecskeméti (szerkesztő) – H. Kakucska (1996), 139. old.;
  152. Kecskeméti (szerkesztő) – Kecskeméti (1996), 143. old.;
  153. Kecskeméti (szerkesztő) – Kilián (1996), 159. old.;
  154. Kecskeméti (szerkesztő) – Madas (1996), 173. old.;
  155. Kecskeméti (szerkesztő) – Monok (1996), 181. old.;
  156. Kecskeméti (szerkesztő) – Németh S. (1996), 189. old.;
  157. Kecskeméti (szerkesztő) – Ötvös (1996), 201. old.;
  158. Kecskeméti (szerkesztő) – Pócsi (1996), 217. old.;
  159. Kecskeméti (szerkesztő) – S. Sárdi (1996), 223. old.;
  160. Kecskeméti (szerkesztő) – Szabó (1996), 237. old.;
  161. Kecskeméti (szerkesztő) – Szelestei N. (1996), 249. old.;
  162. Kecskeméti (szerkesztő) – Szentmártoni Szabó (1996), 255. old.;
  163. Kecskeméti (szerkesztő) – Szilágyi (1996), 261. old.;
  164. Kecskeméti (szerkesztő) – Szörényi (1996), 273. old.;
  165. Kecskeméti (szerkesztő) – Thimár (1996), 283. old.;
  166. Kecskeméti (szerkesztő) – R. Várkonyi (1996), 295. old.;
  167. Kecskeméti (szerkesztő) – P. Vásárhelyi (1996), 307. old.;
  168. Kecskeméti (szerkesztő) – Kecskeméti – Németh S. (1996), 317–325. old.;
  169. Kecskeméti (szerkesztő) – Németh G. (1996), 327–328. old.;
  170. a b Kecskeméti (szerkesztő) – Kecskeméti – Bodnár (1996), 328–330. old.
  171. Búcsú Tarnai Andortól. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  172. Tarnai Andor (1925–1994). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  173. Tüskés (szerkesztő) – Bodnár (2014), 26–28. old.;
  174. Kecskeméti (szerkesztő) – Németh G. (1996), 330–332. old.;
  175. Kecskeméti (szerkesztő) – Kecskeméti (1996), 333–334. old.;
  176. Kecskeméti (szerkesztő) (1996), 335–349. old.;
  177. „Jól őrizd helyedet” – Emlékezések Tarnai Andorra. Reciti, 2014. június 11. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  178. A Faludi Ferenc Alkotói Díj átadása és a Tarnai Andor-emlékkötet bemutatója – Díjazott: Kilián István. MTA BTK ITI, 2014. június 10. [2022. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  179. Tüskés (szerkesztő) – Klaniczay – Tolnai (2014), 11–13. old.;
  180. Köszöntő. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  181. Tüskés (szerkesztő) – Bíró (2014), 14–15. old.;
  182. Tarnai Andor hatvanéves. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  183. Tüskés (szerkesztő) – Kovács (2014), 16–19. old.;
  184. „Halotti beszéd”-kutatások. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  185. Tüskés (szerkesztő) – Kovács (2014), 20–22. old.;
  186. Két magyar zászlósúr. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  187. Tüskés (szerkesztő) – Németh G. (2014), 23–25. old.;
  188. Ismét elment egy jó emberünk…. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  189. Tüskés (szerkesztő) – Bodnár (2014), 26–28. old.;
  190. Nehéz megszólalnom…. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  191. Búcsú Tarnai Andortól. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  192. Tarnai Andor (1925–1994). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  193. Tüskés (szerkesztő) – Kovács (2014), 29–32. old.;
  194. Húsz éve lesz…. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  195. Tüskés (szerkesztő) – Taxner-Tóth (2014), 33–35. old.;
  196. Korszakos jelentőségű tudóst veszítettünk el – In memoriam Tarnai Andor. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  197. Tüskés (szerkesztő) – Vizkelety (2014), 36–45. old.;
  198. Tarnai Andor (1925–1994). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  199. Archivált másolat. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  200. Tüskés (szerkesztő) – Korompay H. (2014), 46–48. old.;
  201. Tüskés (szerkesztő) – Hargittay Emil (2014), 49–53. old.;
  202. Tarnai Andor a Tanszéken. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  203. Tüskés (szerkesztő) – Szelestei Nagy (2014), 54–56. old.;
  204. Találkozásaim Tarnai Andorral. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  205. Tüskés (szerkesztő) – R. Várkonyi Ágnes (2014), 57–61. old.;
  206. Az emlékezés regiszterei. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  207. Tüskés (szerkesztő) – Szörényi (2014), 62–66. old.;
  208. Emlékeim Tarnai Andorról. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  209. Tüskés (szerkesztő) – Seidler (2014), 67–70. old.;
  210. Tarnai Andorra emlékezem. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  211. Tüskés (szerkesztő) – Pintér (2014), 71–76. old.;
  212. Tanítványnak lenni. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  213. Tüskés (szerkesztő) – Czibula (2014), 77–80. old.;
  214. Tarnai Andorra emlékezve…. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  215. Tüskés (szerkesztő) – Dávidházi (2014), 83–86. old.;
  216. A tudós fogalma – (Emlékezés Tarnai Andorra). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  217. Tüskés (szerkesztő) – Bartók (2014), 87–89. old.;
  218. Tarnai Andorról és a latin nyelvtanról. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  219. Tüskés (szerkesztő) – Kecskeméti (2014), 90–92. old.;
  220. A Tarnai Andor-díj átvételekor. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  221. Tüskés (szerkesztő) – Korompay H. (2014), 93–95. old.;
  222. Tavaly augusztusban…. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  223. Archivált másolat. [2022. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  224. Tüskés (szerkesztő) – Szabó G. (2014), 96–97. old.;
  225. Tüskés (szerkesztő) – Debreczeni (2014), 98–99. old.;
  226. Szeretnék köszönetet mondani…. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  227. Tüskés (szerkesztő) – Tüskés (2014), 100–101. old.;
  228. Tüskés (szerkesztő) – Imre (2014), 102–105. old.;
  229. Szeretnék köszönetet mondani…. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. [2022. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  230. Tüskés (szerkesztő) – Tüskés (2014), 106–108. old.;
  231. Tüskés (szerkesztő) (2014), 109–124. old.;

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés