Wikipédia

Tarnai Andor

magyar irodalomtörténész, tanár, az MTA főosztályvezetője, az Irodalomtörténeti Tanszék vezetője

Tarnai Andor (Gyula, 1925. augusztus 23. – Budapest, 1994. augusztus 25.) irodalomtörténész, tanár, az MTA főosztályvezetője, az Irodalomtörténeti Tanszék vezetője.

Tarnai Andor
Született 1925. augusztus 23.
Gyula
Elhunyt 1994. augusztus 25. (69 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Gyermekei Kondorosi Éva
Foglalkozása irodalomtörténész,
tanár
Iskolái Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium

ÉleteSzerkesztés

1925. augusztus 23-án Gyulán született. Gimnáziumi éveit az egri ciszterci iskolában töltötte, majd itt is érettségizett 1943-ban. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin szakán folytatta, továbbá tagja volt az Eötvös Kollégiumnak és 1948-ban ebben az intézményben diplomázott is le. Többek között Alszeghy Zsolt, Domanovszky Sándor, Huszti József, Kornis Gyula, Laziczius Gyula, Lukács György, Moravcsik Gyula, Pais Dezső, Zsirai Miklós voltak a tanárai. Horváth János előadásait a legrégibb verses emlékeinkről, a Mohács utáni irodalomról, a magyar romantikus drámáról és a nemzeti klasszicizmusról szóló témakörben hallgatta. 1957-ig az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában dolgozott. Mindemellett a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a későbbiekben pedig osztályvezetője volt. 1980 és 1994 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem régi magyar irodalom tanszékvezető professzoraként dolgozott, illetve az 1990-es évektől a Magyar Tudományos Akadémia állandó tagja volt.

MunkásságaSzerkesztés

Munkássága megkerülhetetlen a régi magyar irodalommal és művelődéstörténettel foglalkozó kutatók, tanárok, egyetemisták számára. Eredményes munkája érdekében rengeteg nyomtatott és kéziratos forrást olvasott el latinul, magyarul és németül. Előszeretettel foglalkozott az újkori Magyarország értelmiségével, a 18. századi irodalmi és tudományos élet kérdéseivel, műfajaival. A Művelődéstörténeti Bizottság tagja, az Irodalomtudományi Bizottság és a Textológiai Munkabizottság elnöke és az Osztrák–Magyar Vegyes bizottság társelnöke volt. Szerkesztőbizottság tagjaként dolgozott továbbá a Magyar Könyvszemle[1] folyóiratnál, 1968 és 1990 között. Az Irodalomtudomány és Kritika és a Magyarországi Tudósok Levelezése című kötetsorozatok alapító főszerkesztője és a Régi Magyar Prózai Emlékek szerkesztője volt. 1975 és 1976 között Bécsben, míg 1991 és 1993 között a berlini egyetemen volt vendégtanár.[2] Tekintélyét és tudományos hitelét tényeken alapuló munkáival érte el. Határtalan munkássága és buzgósága következtében 1988-ban Akadémiai díjban részesítették.

Tarnai Andor-díjSzerkesztés

Az ő tiszteletére jött létre a későbbiekben a díj, melyet minden évben kiosztanak a magyar irodalmat kutatók körében.

Kiadott könyvei, szövegeiSzerkesztés

SzövegkiadásokSzerkesztés

  • „Tépjétek le a sötétség bilincseit”: XVIII. századi magyar röpiratok a feudális egyházról, Hungária, 1950
  • BATSÁNYI János Összes művei, I–III, Akadémiai, 1953–1961
  • BATSÁNYI János Válogatott művei, Szépirodalmi, 1956
  • Wolfhart SPANGENBERG, Sämtliche Werke, 1971-1981
  • Rendszerek a kezdetektől a romantikái, Szépirodalmi, 1981
  • BÉL Mátyás, Hungariából Magyarország felé, Szépirodalmi, 1984
  • BENKŐ József levelezése, A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, 1988 (Szabó Györggyel közösen)
  • LIPTHAY András, Életemnek emlékezete, Zrínyi, 1988

MonográfiákSzerkesztés

  • Extra Hungariam non est vita… (Egy szállóige történetéhez), Akadémiai, 1969
  • „A magyar nyelvet írni kezdik”: Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Akadémiai, 1984

TanulmányokSzerkesztés

  • Batsányi és Baróti Szabó, It, 1952
  • Batsányi széljegyzetei a Magyar Museum köteteiben, ItK, 1953
  • Bél Mátyás ismeretlen művei, MKsz, 1955
  • Fischer Dániel és az első hazai folyóirat terve, MKsz, 1956
  • Egy tibetinek álcázott laikus erkölcstan a XVIII. századi magyar irodalomban, ItK, 1958
  • A deákos klasszicizmus és a Milton-vita, ItK, 1959
  • Szekfű és a „nemzetietlen kor” irodalomtörténete, ItK, 1960
  • A magyar irodalomtörténeti hagyomány kialakulása, ItK, 1983
  • Die vergleichende Literaturgeschichte und Wissenschaftsgeschichte in Mitteleuropa im 16–18. Jahrhundert, ALitt, 1962
  • Az első francia nyelvű magyar irodalomtörténet szerzőjének kérdéséhez, ItK, 1964
  • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, Akadémiai, 1964
  • The Hungarian Milton-Debate in the 18th Century, NHQu, 1965
  • A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig, Akadémiai, 1965
  • Das Stammbuch von Michael Rotarides, Akad, 1965
  • Landelinus ifjú, ItK, 1966
  • Verseghy Marseillaise-fordítása, ItK, 1966
  • Batsányi János Der Kampf-ja, ItK, 1967
  • Faludi Constantinus-drámájának programja, ItK, 1968
  • Pax aulae, ItK, 1968
  • A magyarországi irodalomtörténet-írás megindulása, ItK, 1971
  • Tudomány- és kritikatörténeti kutatások az Irodalomtörténeti Intézetben, MTud, 1971
  • Magyar jakobinusok, bonapartisták és nyelvújítók, It, 1972
  • Horváth János Amade-jegyzetének közlése elé, It, 1973
  • A magyarországi obszervánsok rendi krónikájának szerzői és forrásai, ItK, 1973
  • A Képes Krónika forrásaihoz, Akadémiai, 1974
  • Michael de Hungaria, ItK, 1974
  • A bibliográfia mint új kutatások ösztönzője, NPI, 1975
  • Lehrreiche Gedanken – Jeles gondolatok – Pensées instructives, Akadémiai, 1975
  • A toposz-kutatás kérdéseihez, Lit, 1975
  • Bemerkungen zur Geschichte der österreichisch-ungarischen literarischen Beziehungen im 18. Jahrhundert, Jahrbuch für österreichische Kulturgeschichte, 1977- 1979
  • Lateinische Übersetzungen französischen Schrifttums in Ungarn des 18. Jahrhunderts, Fink, 1979
  • A Budapest–Németújvári Sermones Dominicales, ItK, 1983
  • Die Universitätsdruckerei von Buda um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert, Verlag für Geschichte und Politik, 1983
  • Bél Mátyás és a magyar nyelv- és irodalomtudomány, ALitt, 1984
  • Lateinische Lyrik in Ungarn im 16–17. Jahrhunderten, ALitt, 1984
  • Tudóslevelezések a XVII–XVIII. Században, MM, 1984
  • G. J. Vossius retorikájának kolozsvári kiadásai, KLTE, 1985
  • A consultatio Magyarországon: A politikai nevelés irodalmi formáinak és stílusának történetéhez, ItK, 1986
  • Deutschland als Zentrum der internationalen lateinischen Dichtung im Späthumanismus, Harrassowitz, 1987
  • Le Baroque en tant que période, Neohelicon, 1988
  • Überlegungen zur Erkundung und Erschliessung von Hungarica in Bibliotheken der DDR, Berliner Beiträge zur Hungarologie, 1988
  • A Halotti Beszéd retorikája, Új Sorozat, 1989
  • Az irodalmi gondolkodás kezdeteinek megközelítése, Akadémiai, 1989
  • Latinság és magyarnyelvűség a régi magyar irodalomban, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1989
  • A parodia a XVI–XVIII. századi Magyarországon, ItK, 1990
  • Szóbeliség és írásbeliség a középkori Magyarországon, Kor, 1990
  • Soziale Existenz und Gelegenheitsdichtung im Späthumanismus, Harrassowitz, 1992
  • Egy magyarországi tudós külföldön, ItK, 1993
  • Három magyar költő Kufsteinban, MTA Történettudományi Intézet, 1993
  • Handschriftliche Quellen zu österreichisch-ungarischen Beziehungen seit dem Mittelalter in Budapester Bibliotheken, Akadémiai, 1994
  • A váradi Orator extemporaneus, Balassi, 1994

LexikoncikkekSzerkesztés

  • Világirodalmi lexikon, Akadémiai, 1972

Alkalmi írásokSzerkesztés

  • Két újítás az Országos Széchényi Könyvtárban: 1, A könyvtárlátogatók foglalkozás szerinti statisztikázása; 2, Használt művek statisztikázása szak és nyelv szerint, Könyvtárügyi Szemle, 1951
  • Hozzászólás KLANICZAY Tibor A nacionalizmus előzményei a magyar irodalomban c. előadásához, MTA, 1960
  • T. A. tanulmányútja Csehszlovákiában, ItK, 1960
  • Vita a magyar barokk irodalom kialakulásáról, ItK 1960
  • Történészek vitaülései az irodalomtörténeti kézikönyv hat kötetéről, ItK, 1967
  • ALSZEGHY Zsolt, It, 1970
  • TRENCSÉNYI-WALDAPFEL Imre, ItK, 1970
  • Verseghy-ülésszak Szolnokon, It, 1973
  • SZAUDER József, MTud, 1976
  • GYENIS Vilmos, It, 1980
  • TOLNAI Gábor hetvenéves, ItK, 1980
  • Egy tudós szerkesztő portréjához, Kr, 1982
  • JULOW Viktor, It, 1982
  • MÁTRAI László, ItK, 1984
  • BÁN Imre köszöntése, StudLitt, 1985
  • VARJAS Béla, It, 1985
  • [Hozzászólások a Zrínyi-kutatók 1984. február 1-i tanácskozásán] = Zrínyi-dolgozatok, It, 1986
  • V. KOVÁCS Sándor, ItK, 1987- 1988
  • TURÓCZI-TROSTLER József emlékezete, It, 1989
  • BÁN Imre, ItK, 1990
  • KÉPES Géza, It, 1991
  • TOLNAI Gábor, It, 1991
  • BENDA Kálmán, ItK, 1994

Tanulmánykötetek szerkesztéseSzerkesztés

  • Irodalom és felvilágosodás: Tanulmányok, T. A, 1974
  • Thuribulum aureum: Arany temjénező, az az A híres neves Tolnai Gábornak jeles írásairól való tizenkét idvességes elmélkedések, T. A, 1980
  • Laurus Austriaco-Hungarica: Literarische Gattungen und Politik in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts, Akadémiai, 1988

ForrásokSzerkesztés

  1. ↑ http://epa.oszk.hu/html/vgi/boritolapuj.phtml?id=21
  2. ↑ Magyar nagylexikon, tizenhetedik kötet, fővédnök Göncz Árpád, szerk. elnöke VIZI E. Szilveszter, Magyar Nagylexikon kiadó, Bp, 2003.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  1. Elektronikus Periodaika Archivum
  2. Akadémiai Díj
  3. Eötvös József Collegium
  4. Prof. Dr. Kecskeméti Gábor publikaciója
  5. Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Eger
  6. Magyar Tudományos Akadémia létrehozott díjai
  7. Tarnai Andor munkássága

Felhasznált irodalomSzerkesztés

  • BODNÁR György: Tarnai Andor. /1925-1994/ = Irodalomtörténeti közlemények. 98. 1994. 5-6.
  • KECSKEMÉTI Gábor: Tarnai Andor tudományos életrajza és műveinek válogatott bibliográfiája
  • Magyar nagylexikon, tizenhetedik kötet, fővédnök GÖNCZ Árpád, szerk. elnöke VIZI E. Szilveszter, Magyar Nagylexikon kiadó, Bp, 2003.
  • SZELESTEI N. László: Tarnai Andor. /1925-1994./ = Magyar könyvszemle. 111. 1995. 1. 101-102.
  • Új Magyar Lexikon, harmadik kötet, főszerk. PÉTER László, Akadémiai, Bp, 1994.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarnai_Andor&oldid=22205822”