Főmenü megnyitása

Tary Gizella

színésznő, tőrvívó, olimpikon, írónő, az első magyar vívómester

Tary Gizella (Szolnok, 1884. november 19. - Budapest, 1960. február 8.) színésznő, tőrvívó, olimpikon, a női vívás hazai úttörője és népszerűsítője, írónő. Az első magyar tőrbajnoknő, az első magyar vívómesternő.[1][2]

Tary Gizella
Tary Gizella.jpg
Született 1884. november 19.
Szolnok
Elhunyt 1960. február 8. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Új köztemető, Budapest
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tary Gizella témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Szolnokon született egy tízgyermekes kisiparos-asztalos családban, tizenegy éves korában már apja műhelyében dolgozott.[2] Húszévesen beiratkozott Rákosi Szidi magán színésképző iskolájába, amit három év múlva el is végez, jeles eredménnyel.[2] A színiiskolában Lovass Gyula vívómestertől sajátította el a vívás alapjait, a „kottázott” fegyverforgatás elemeit. Később beiratkozott Fodor Károly híres vívóintézetébe (Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben). Annak ellenére, hogy akkor már több kiváló, magyar vívómester oktatott hazánkban, a többség nem szívesen foglalkozott nőtanítványokkal, sőt olyan is akadt, aki egyáltalán nem vállalta nők oktatását. Csak Italo Santelli, Gerentsér László és Fodor István, a Fodor Károly-féle sportiskola fiatal vezetője, foglalkoztak női vívókkal.[3]

A Rákoskeresztúri köztemetőben (Budapest) van eltemetve.[4]

SportpályafutásaSzerkesztés

1909-ben megnyerte a Pozsonyban megrendezett első magyar női tőrvívóbajnokságot. A pozsonyi siker után másfél évtizedig nem versenyzett. Néhány hónappal a párizsi olimpia előtt elkezdi a felkészülést Italo Santelli segítségével.[3][5] Mivel nem talál megfelelő női ellenfeleket, többnyire férfiakkal edz. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok tőrvívás egyéni számában 6. helyezést ért el. Ezzel Tary Gizella lett az első magyar női pontszerző olimpikon. Női tőrvívásban 9 nemzet 25 sportolója indult: 4 dán, 4 francia, 4 brit, 3 holland, 3 svéd, 3 svájci, 2 amerikai, 1 magyar és 1 lengyel. Azon az olimpián tíz – kilenc férfi és egy nő – vívó képviselte Magyarországot. A magyar vívók összesen egy első, egy második, két harmadik, egy negyedik és egy hatodik helyezést értek el, és ezzel huszonnégy olimpiai pontot szereztek.

Alig ismertem, pár szónál többet soha nem beszéltünk egymással. Valaha a Santelli-teremben láthattam gyakorta, vívás közben, a tehetség, a rutin és ötletesség játékos tobzódásával, pusztán a vívás élvezetéből, a sport művészetéért forgatva fegyverét, vagy amikor groteszk-tréfásan vívóink ismert mozdulatait parodizálta.
– Syposs Zoltán (1907-1989) sporttörténész[2]
Tary Gizella talán nem kapta meg életében azt a megbecsülést, amelyet megérdemelt volna. Nem voltak többé kimagasló eredményei, sikerei, de az ő pályafutását nem az eredmények szemszögéből kell értékelni, hanem abból kiindulva, hogy elindított valamit és átadta a stafétabotot azoknak, akik a győzelmi dobogó legmagasabb fokára jutottak.
– Elek Ilona, Elek Margit[3]

Színpadi szerepeSzerkesztés

  • Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér A táncokat betanította: Rott Ferenc Karmester: Ábrahám Pál

„Tary Gizella, aki a tőrvívásban európai hírnevet szerzett magának, szombaton este nem tőrrel a kezében, hanem a színjátszás finom fegyverével áll ki a planchera. A küzdelem színhelye: a Kikelet-utca 3., a zsűri: a közönség.

Beszéljen Tary Gizella, az olimpiai bajnoknő Tary Gizelláról, a színésznőről.
- Én elsősorban színésznő vagyok, és csak aztán vívó.
A Rákosi Színiiskolába jártam és ott tanultam először vívni. Igy fedezték fel bennem a Színiiskolában a víváshoz való tehetséget. Később pedig a tőrömmel akartam megszerezni a művészi pályán való érvényesülés lehetőséget.
….Mostani szerepem egyelőre kicsi – folytatja – kis karakterszerep, de – ha rövid a kardod toldd meg egy lépéssel. Ha rövid a szereped...
- Akkor?
- Akkor szívvel, tehetséggel kell eljátszani, hogy jelentőséget kapjon.
Az a fontos, hogy végre szóhoz jutottam, hiszen idáig még ennyit sem tudtam elérni.
A görl- és boy-áradat behömpölyög a kapun és kezdődik a próba.

Tary Gizella is indul. Esti Kurir Színház péntek,1929.április 26.”

JegyzetekSzerkesztés

  1. Horváth Géza: Ide veled régi kardunk. 2014, 50. old.
  2. a b c d Syposs Zoltán: Villanó pengék. Bp., 1975, 16-26. o.
  3. a b c Elek Ilona, Elek Margit: Így vívtunk mi. Bp., 1968.
  4. Parcella, szakasz, sor, sír: 70, N/A, 22, 11; Védett: MK 2005/163. Nemzeti sírkert Archiválva 2015. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Elek Ilona és Margit szerint Gerentsér László volt az edzője.

ForrásokSzerkesztés

  • Elek Ilona - Elek Margit: Így vívtunk mi. Budapest, 1968
  • Syposs Zoltán: Három rozoga tőrrel - Párizsban (Villanó pengék. Budapest, Sport, 1975)
  • Kemény Egon wikipedia

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés