Tasner Antal

Tasner Antal (Öskü, 1808. május 5. – Pest, 1861. augusztus 25.) ügyvéd, gróf Széchenyi István titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Tasner Antal
Barabás Mikllós litográfiája
Született	1808. május 5. Öskü
Elhunyt	1861. augusztus 25. (53 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Tenczer Emília
Foglalkozása	ügyvéd, titkár
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Tasner Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Római katolikus nemesi család sarja; Öskün született, hol atyja nemes Tasner Antal (1780-1854), gazdasági számadó tisztként dolgozott, majd később postamester lett; anyja Németh Julianna volt. Középiskoláit Veszprémben, Kőszegen és Pesten végezte, hol a bölcseletet az egyetemen hallgatta; egyszersmind a német, francia, olasz és angol nyelveket is elsajátította. A jogtudományokat Pozsonyban tanulta és ezen idő alatt 1826-ban nevelőséget vállalt gróf Széchenyi Pál házánál, később Sopronban Zichy Ferraris Lajos gróf mellett. Ez időtájba esik megismerkedése gróf Széchenyi Istvánnal, a kinek jövőjére nagy befolyása volt. 1829-ben Pestre ment, hol ügyvédi pályára készült, még ugyanazon évben Andrássy György titkára lett, s e helyzetben maradt 1832 őszéig, miután 1831. június 22-én az ügyvédi vizsgálatot letette. 1832-ben gróf Andrássy György és Széchenyi István kisérője volt azon útban, melyet Londonba tettek a Buda és Pest között építendő Lánchíd iránti adatok szerzése végett. 1833. november 1-jétől fogva Széchenyi István gróf vette maga mellé titkári minőségben s ez maradt 1848. szeptember 5-éig, a grófnak a közügyektől való visszavonulása napjáig. Miután a nagy hazafi gróf a lánchíd eszméjét megpendítette s az óriási vállalatot életbe léptette: 1840-től Tasner a lánchídtársaság titkára lett, már 1832-ben az eszme első megpendítésétől fogva, a nagy mű előkészületeiben munkás részt vett. E közben ismerkedett meg Sina Simon báróval, kinek később titkára lett. Az 1827-29-iki országgyűlésen mint jogtanuló, az 1830 és 1832-36-ikinak egy részén mint Andrássy gróf titkára, az 1839-40-ikin mint Széchenyi gróf titkára és a távollevő Zichy László gróf követe vett részt. Titkári állásában több alkalma volt utazásokat tenni külföldön. Első utazása közben 1832-ben Angliából Párizson át tért vissza; azután 1834-ben Széchenyi István gróffal, mint az Alduna szabályozására kinevezett királyi biztossal járta be Oláhországot Bukarestig, Bolgárország és Szerbia partmelléki vidékeit, hol Hindoglu zimonyi császári-királyi tolmács, s ennek német-török nyelvtana segélyével s a Belgrádban, Viddinben stb. talált törökök segélyével sajátjává tette a török nyelvet is. A Széchenyi által alkotott többféle egyletek és vállalatoknál, azok szervezési és első fejlődési korszakában rendszerint ő volt a tollvivő és előadó; így pl. a pesti nemzeti kaszinónál, lóversenyeknél, állattenyésztő társaságnál (1830-tól 1835-ig jegyzője), melyből a gazdasági egyesület származott (ennek is választmányi tagja volt), a Duna- és Tiszaszabályozásnál, stb. A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 15-én választotta levelező tagjává, hol a zsebszótári munkálatoknál vett részt. Széchenyi István gróf e kedvelt megbizottjának hagyta az összes naplóit, jegyzeteit és ezt bízta meg azok átnézésével és kiadásával. Tasner örököseitől e kincset a Magyar Tudományos Akadémia vette meg és dolgozta fel Zichy Antal és Majláth Béla által.

A Magyar Tudományos Akadémia Zsebszótáránál dolgozott 1831-től 1835-ig; cikkei a Társalkodóban (1833. Az újítók és javítók sorsa); a Tudománytárban (1834. I. Lander fölfedezései Afrikában a Nigeren, az Edinburg Review után, 1835. V. Napoleon kora, Lamarque Nestor után, 1837. I. Angol literatura 1835. ugyanaz után, 1842-43. Magyarország leírása a XVI. század végén, angolból); az Athenaeumban (1837. Facino Cane, Balsac után); a Hazánkban (I. 1858. A budapesti lánczhíd talpkövében foglaltató oklevél eredeti szövege 1842. aug. 24.). Levelezése gróf Széchenyi Istvánnal (Pesti Hirlap 1880. 150., 167. sz.).

Munkái

• 1831. és 1832. Jelentés a magyarországi állattenyésztő társaság munkálkodásairól. A választottság nevében kiadta. Pest. (Andrássy György gróffal.) Két füzet.
• Ugyanaz: 1833., 1834. és 1835. Uo. (Egyedül). Folytatás: 1836-1839. Jelentés a magyar gazdasági egyesület munkálkodásairól. Uo. Négy füzet.
• Folytatása: 1840. és 1841. Jelentés a magyar gazdasági egyesület állattenyésztési osztályának munkálódásairól. Uo. Két füzet.
• Angol versenyszabályok. Ford. Pest, 1836.
• Szerkesztette a Gyepkönyvet 1831-1832. Andrássy György gróffal, 1833-37-ben egyedül és a Casinokönyvet 1834-38. Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
  • A Nemzeti Casino részeseinek névsora betűrenddel; annak szabályai s egyéb tudnivalói 1834
• Kéziratban: Moore Edvard «Játékos» cz. szomorújátéka, fordítás
• Levelezése az idézett munkákban.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.