Wikipédia

Tatay Sándor (író)

magyar író
Disambig.svgEz a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Tatay Sándor (egyértelműsítő lap).

Tatay Sándor (Bakonytamási, 1910. május 6. – Budapest, 1991. december 2.) magyar író.

Tatay Sándor
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1910. május 6.
Bakonytamási
Elhunyt 1991. december 2. (81 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Tatay Lajos
Varga Teréz
Házastársa Takács Mária
Gyermekei Tatay Ágota
Pályafutása
Írói álneve Bakonyi Tamás[1]
Jellemző műfaj(ok) elbeszélés, regény
Első műve Az eke (1931)
Fontosabb művei A Simeon-ház (1955)
Kinizsi Pál (1955)
Puskák és galambok (1960)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1957, 1961, 1979)
Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970)
A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981)
Az Év Könyve Jutalom (1986)
SZOT-díj (1987)
Kortárs-díj (1990)
Kossuth-díj (1991)
Tatay Sándor aláírása
Tatay Sándor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatay Sándor témájú médiaállományokat.

ÉletútSzerkesztés

Tatay Sándor 1910-ben született egy kis dunántúli faluban, Bakonytamásiban Tatay Lajos és Varga Teréz gyermekeként.[2]

Apja evangélikus lelkész volt. Gyermekéveit hat testvérével (Róza, Vilma, Gizella, Etelka, Lajos és Tibor[3]) együtt szülőfalujában töltötte el. Gimnáziumi éveit már Tatán, Pápán és Szarvason töltötte el. Ezután a soproni evangélikus hittudományi karra iratkozott be, de pár év után tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának magyar–német szakán folytatta. Ifjúkorában bejárta Európa híres városait. Csavargásaiból hazatérve többféle munkát is vállalt.

Az 1930-as évektől jelentek meg írásai például a pécsi Sorsunkban, 1944-től Badacsonyban élt. Az írást 1954-től tekintette fő hivatásának. Az egyik legismertebb könyve a Kinizsi Pál című regény volt, amellyel már elismert író lett.

Művei Badacsonyban születtek, de minden télen a fővárosba költözött vissza. Kilenc nyelvre fordították műveit: németre, oroszra, csehre, eszperantóra, lengyelre, litvánra, grúzra, kirgizre és ukránra.

1991-ben halt meg Budapesten.

Felesége Takács Mária – a badacsonytördemici Rodostó turistaház gondnoka[4] – volt, egy lányuk született, Ágota (1947),[5] aki keramikus lett.

MűveiSzerkesztés

 
Emléktáblája Budapest XIII. kerületében
  • Az eke (regény, 1931)
  • Jelek a porban (elbeszélés, 1939)
  • Zápor (regény, 1941)
  • Csipke (elbeszélés, 1942)
  • Húshagyókedd (regény, 1943)
  • Ludas Kata (kisregény, 1943)
  • Ludas Kata és más elbeszélések (1944)
  • Ének a szőlőhegyről (válogatott elbeszélések, 1955)
  • Kinizsi Pál (ifjúsági regény, 1955) (1960)[6]
  • A második leány (regény, 1956)
  • Vulkán (kisregény, 1958)
  • Üvegcsengő (mese, 1960)
  • Puskák és galambok (ifjúsági regény, 1960)
  • Fehér hintó (regény, 1960)
  • Kelj fel és járj! (elbeszélés, 1961)
  • Szülőföldem, a Bakony (útirajzok, emlékezések, 1967)
  • Bujdosásunk története (ifjúsági regény, 1967)
  • Diszharmónia (regény, 1968)
  • A táltos autó (mesék, 1968)
  • A szerelem szőnyege (regény, 1970)
  • Eszter és a fajdkakas (regény, 1971)
  • Hej, asszonyok, asszonyok (elbeszélések, 1972)
  • Meglepetéseim könyve (önéletrajzi regény, 1974)
  • Lődörgések kora (önéletrajzi regény, 1977)
  • Lyuk a tetőn (önéletrajzi regény, 1977)
  • Hét szűk évtized (1983)
  • Bakonyi krónika (elbeszélés, 1985)
  • Palacsinta apróban (elbeszélés, 1986)
  • A szezon vége (elbeszélések, posztumusz, 1992)
  • Ház a sziklák alatt; Nap, Bp., 2010 (Különleges könyvek)
  • Bonifác; Koczor Hubáné, Balatonkenese, 2012
  • A Kék Hegedű árnyékában. Tatay Sándor írásai szülőfalujáról; vál., szerk. Németh Tibor; Önkormányzat, Bakonytamási, 2011

Simeon-család sorozatSzerkesztés

  • A Simeon-ház (regény, 1955)
  • A második leány (regény, 1956)
  • Kenyér és virág (regény, 1959)
  • A nyugati Kapu (regény, 1962)
  • Az ítélet napja (regény, 1964)

FilmSzerkesztés

A Ház a sziklák alatt című 1958-as nagysikerű alkotás az ő novellája és forgatókönyve alapján készült, Makk Károly rendezésében.[7] A Puskák és galambok című regényéből 1961-ben Keleti Márton rendezésében fekete-fehér, magyar ifjúsági film készült.[8]

EmlékezeteSzerkesztés

  • Székesfehérváron róla neveztek el egy alapítványi gimnáziumot, melynek tanulói büszkén tekintenek híres mondására, amit az iskola udvarán található szobor felirata őrzi: „Mestert szerettem volna, akiért érdemes jó tanítványnak lenni!”
  • Badacsonylábdihegyen a településközpont egyik közterülete, a Római útból kiágazó Tatay Sándor utca őrzi az emlékét.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Takáts Gyula: Emlékek életrajza (Tatay Sándorra emlékezve, 112. oldal) - 2002.
  2. ↑ Születési anyakönyvi kivonata
  3. ↑ Harangszó 1928. szeptember 9., 37. szám, 286. oldal
  4. ↑ Ludwig Emil: Badacsony: a bujdosók menedékháza + Képriport Archiválva 2016. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nagyar Nemzet online - 2011. július 12.
  5. ↑ Takáts Gyula: Tükrök szava – Betűk arca Jegyzetek – Válaszok Vallomások (Tatay Sándor leveleiből, 309. oldal), Digitális Irodalmi Akadémia Petőfi Irodalmi Múzeum - 2011.
  6. ↑ MEK (1955) Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1   (1960)
  7. ↑ Részletek a PORT.hu oldalán
  8. ↑ A Puskák és galambok című film adatlapja a PORT.hu oldalán

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Merklin Tímea Kislány a paradicsomban - Tatay Sándor író lánya, Ágota emlékezik, Vas Népe - 2010. december 15. (online: a Vas Népe online-on)
  • Tatay Sándor emléknapok, Badacsonytördemic – Badacsonylábdihegyi hírmondó XI. évfolyam 4. szám - 2010. április
  • Ludwig Emil: Ház a sziklák alatt Emlékkiállítás nyílt Tördemicen Tatay Sándorról, Nagyar Nemzet online - 2010. május 25.
  • Tempevölgy folyóirat 2010. szeptember (Tatay Sándor 100 éves, 21-41. oldal) HU ISSN 1789-9265
  • Koszorú Tatay Sándornak; szerk. Szántainé Ruzsa Mariann, Tamás István; Általános Művelődési Központ Körzeti Könyvtára, Veszprém [!Badacsonytomaj]; 1992
  • Sziklák alatt. Tatay Sándor emlékezete; vál., szerk., összeáll. Tüskés Tibor; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)
  • Tatai Sándor és a bazalt színe - Bertha Bulcsu kortárs írása Tatai Sándorról. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 167. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tatay_Sándor_(író)&oldid=22639287”