Te rongyos élet

Bacsó Péter 1983-as filmje

A Te rongyos élet... egy 1983-ban készült színes, magyar filmszatíra, amelyet Bacsó Péter rendezett. A film vidéki jeleneteinek nagy részét a Pest megyei Nagybörzsönyben forgatták, a vasútállomáson játszódó jelenetek a Fejér megyei Pátka állomásán vették fel. 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.

Te rongyos élet
1984-es magyar film

Udvaros Dorottya
Udvaros Dorottya
RendezőBacsó Péter
Műfajfilmszatíra
ForgatókönyvíróBacsó Péter
Főszerepben
ZeneVukán György
OperatőrAndor Tamás
VágóMorell Mihály
JelmeztervezőMialkovszky Erzsébet
Gyártás
GyártóMafilm Dialóg Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Forgatási helyszín
Játékidő108 perc
Forgalmazás
ForgalmazóMOKÉP
BemutatóMagyarország 1984. február 16.
KorhatárTizenhat éven aluliak számára nem ajánlott Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott
Kronológia
Kapcsolódó film
További információk
SablonWikidataSegítség

A film címe eredetileg egy dal Kálmán Imre: Csárdáskirálynőjéből.

Történet

szerkesztés

1951-et írunk. Sziráky Lucyt, az ünnepelt primadonnát, mint osztályidegent kitelepítik, mivel egykori férje arisztokrata származású volt. Lucy vidéken megtapasztalja a paraszti életet, és ő ugyan próbálja magát megszerettetni a kitelepített arisztokratákkal, ők mégis betolakodónak tekintik őt. De Lucy vérbeli színésznő és igazi nő. Hamarosan megtalálja a megfelelő hangot a kitelepítettekhez, az őt csodáló férfiakhoz: a falusi párttitkárhoz, a járási rendőrkapitányhoz.

Szereplők

szerkesztés

További szereplők: Pálfi Zoltán, Csere Ágnes, Horváth Katalin, Márton Kálmán, a Nagybörzsönyi Általános Iskola tanulói

Érdekességek

szerkesztés
  • Bacsó Péter a filmötletet gróf Almásy Miklósné Déry Sári színésznő kitelepítése kapcsán írta,[1] bár nem az életét dolgozta fel teljes mértékben. „A főszereplőnek volt egyébként valóságos modellje. Déry Sárira gondolok, az akkori idők legszexisebb énekes színésznőjére, aki két évig vetkőzött óriási sikerrel az Új Isten Thébában című darabban. A férje gróf volt, őt kitelepítették. [...] A Te rongyos élet nem akart modellem története lenni. A valóságos mag az ötletet adta, hogy ezzel az ellentmondásos világgal foglalkozzam.”[2]
  • Kiptár József tanító alakjában Bacsó lényegében fiatalkori önmagát formálta meg. „Említhetem például a tanító figuráját, akit Szacsvay László játszik. Flaubert-rel elmondhatom, hogy Bovaryné én vagyok. Ebben a figurában kicsit magamat akartam elmondani. A tiszta, naiv, odaadó hitnek a tragikusig feszített komikumát. [...] Ez az alak az én legszemélyesebb önábrázolásom, önkritikám.”[2]
  • Az összeaszott narancs Bacsó személyes életéhez kötődik. „A filmbeli tanító őriz egy narancsot. A valóságban az eset velem történt meg. Mint ifjú filmes, megbíztak az Ifjú szívvel forgatókönyvének megírásával. A filmet egyébként Keleti Márton rendezte. Aztán meghívtak egy titokzatos vetítésre. A bőrkabátos alakok között ott ült Rákosi, Révai és Farkas Mihály. Egyszercsak behoztak egy minden képzeletet felülmúló gyümölcskosarat, amilyet életemben nem láttam. Roskadásig meg volt rakva hatalmas szemű szőlővel, naranccsal, banánnal. Reszketve ültem, amikor egyszercsak Rákosi odaszólt: „Bacsó elvtárs, vegyen egy narancsot, fogyasszon!” Reszkettem, de vettem egy narancsot és zsebrevágtam. Odaadtam az akkori nagy szerelmemnek, de ő sem ette meg. Mint valami csodálatos emlékét a Rákosival való találkozásnak, úgy őriztük. A filmbeli tanító azt a Rákositól kapott narancsot úgy ajándékozza szerelme tárgyának, a színésznőnek, mint hitének szimbólumát. Szerettem volna ezzel érzékeltetni, hogy a lányt megérinti a tanítónak a hite. Az, hogy ez a fiú akar valamit csinálni. És ez a kis nőcske megérzi ennek az embernek a becsapottságát, de ráébred arra is, hogy éppen ez az ember nyitott előtte ablakot a többi kiszolgáltatottra.”[2]
  • Udvaros Dorottya számára ez a főszerep adott lehetőséget arra, hogy édesanyja, Dévay Camilla színésznő hasonló tragikus sorsát eljátszhassa.
  • A filmben feltűnik A tanú című filmből Bástya elvtárs, akit itt is Both Béla alakít. A tanúban ugyancsak volt olyan jelenet, amikor megtekintette a Csárdáskirálynőt.
  • 1984: Magyar Játékfilmszemle: Legjobb női alakításért járó díj
  • 1984: Montréal: A legjobb női alakítás díja
  • 1985: Strasbourg: nagydíj
  • 1985: Vevey: A legjobb női alakítás díja
  • 1985: Magyar Filmkritikusok díja – A legjobb női alakításért.
  1. Déry Sári (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2019. április 30.)
  2. a b c Bársony Éva (1983). „„Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel” (magyar nyelven). Filmvilág 5 (12), 9–12. o. (Hozzáférés: 2019. április 30.)  

További információk

szerkesztés