Wikipédia

Techert Margit

(1900–1945) filozófus, filozófiatörténész, egyetemi tanár

Techert Margit, Magyary Zoltánné (Budapest, Erzsébetváros, 1900. október 17.[3] – Héreg, 1945. március 24.) filozófus, filozófiatörténész, egyetemi tanár.

Techert Margit
Született1900. október 17.[1]
Budapest
Elhunyt1945. március 24. (44 évesen)[1]
Héreg
Állampolgárságamagyar
HázastársaMagyary Zoltán (1932–1945)[2]
Foglalkozása
  • filozófus
  • filozófiatörténész
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1918–1923)
Filozófusi pályafutása

XX. század
Iskola/Irányzatújplatonizmus
Érdeklődésfilozófiatörténet
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Techert Gyula Ignác államvasúti hivatalnok és Dvoracsek Anna Borbála (1875–1930) gyermekeként született jómódú középosztálybeli családban.[4][5] Középiskolai tanulmányait a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Leányiskola és Leánygimnáziumban végezte,[6] majd 1918 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója volt. 1925-ben egy fél évig a Louveni Egyetemen, 1926–1927-ben pedig a párizsi Sorbonne-on tanult,[7] később doktori fokozatot is szerzett.[4]

Egyetemi tanulmányait követően könyvtárosként, majd minisztériumi tisztviselőként helyezkedett el.[4]

1924 és 1927 között a budapesti Erzsébet Nőiskola tanárképzőjének franciatanára volt. 1925. január 30-án férjhez ment Fekete Béla járásbíróhoz, akitől öt évvel később elvált.[8] 1932-től Szegeden tanított,[7] ahol 1933–1940 között a Bartók György által vezetett filozófia tanszéken az Arisztotelesz utáni görög filozófia története című tárgy magántanára.[9]

1941-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán A platonizmus története című tárgykörből magántanári képesítést szerzett.[4][7] A budapesti egyetemen zeneesztétikai előadást tartott, szemináriumokat vezetett.

Férjével, Magyary Zoltánnal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választották.

A bevonuló szovjet katonák elhurcoltak néhány asszonyt, majd megígérték, hogy a filozófus asszony Techert Margitért még visszajönnek. Magyary Zoltán ezt nem várta meg: előbb feleségével, majd magával is végzett.

Héregen, az erdészház előtti tisztáson kopjafa őrzi emléküket. A tatai Környei út köztemetőben, közös sírban nyugszanak. Sírhelyüket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[10]

Munkássága szerkesztés

Tudományos munkásságában a késői antik filozófiatörténettel, főként a hellén újplatonizmussal foglalkozott,[7] ennek eredményeként jelent meg 1934-ben A hellén újplatonizmus története című műve a Tudományos Akadémia Filozófiai Könyvtárának sorozatában.[11]

Lefordította Plótinosz A szépről és jóról (Budapest, 1925), Istenről és a hozzá vezető utakról (Budapest, 1944) című munkáit.[7] – Jelentős tanulmánya: Plotinos és a campaniani "pedagógiai provincia" (Platonopolis) – Magyar Paedagogia XLI. évfolyam, 1932. 5–6. szám, 75–83. o.

Magyarországon harmadik nőként lett egyetemi magántanár. Élénk tudományos közéleti tevékenységet is kifejtett: szervezeteket szervezett, folyóiratokat szerkesztett, sokat publikált.[4] A diplomás nők helyzete Magyarországon című cikke például a Magyar Szemle 1938-as májusi számában jelent meg és az egyetemet végzett nők helyzetét és a nők továbbtanulásának társadalmi hatását vizsgálta.[12]

Számos külföldi tudományos ösztöndíjat is elnyert.[4]

Művei szerkesztés

  • Iráni vallásos emlékek a plotinosi psyche fogalmában; Egyetemi Ny., Budapest, 1929
  • A hellén újplatonizmus története; MTA, Budapest, 1934 (Az Akadémia filozófiai könyvtára)
  • Így láttuk mi Németországot. Tíz beszámoló kiváló magyar diplomásnők tollából a német nők munkájáról; szerk. Magyary Zoltánné Techert Margit; s.n., Budapest, 1940 (Magyar Női Szemle könyvtára)
  • Magyaryné Techert Margit: Plotinos esztétikája; Minerva Ny., Kolozsvár, 1943 (Esztétikai füzetek)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Techert Margit, Magyary Zoltánné, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15541.htm
  2. ↑ Marriage record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 14.)
  3. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3526/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 14.)
  4. ↑ a b c d e f Gyáni Gábor: Társadalmi nemek a munkaerőpiacon a polgári Magyarországon, in. RUBICONline. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1464/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 14.)
  6. ↑ Iskolai értesítők, Budapest – Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, 1910–1917
  7. ↑ a b c d e Magyar életrajzi lexikon : 1000-1990. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
  8. ↑ Házasságkötési bejegyzése Fekete Bélával a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 115/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 14.)
  9. ↑ Kissné Novák Éva: Nők a magyar tudományban, in. Magyar Tudomány, 2002/3 sz.. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
  10. ↑ Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
  11. ↑ Joó Tibor: A hellén újplatonizmus Magyaryné Techert Margit könyve, in. Nyugat, 1936/1 sz.. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
  12. ↑ Király Sándor: Az egyetemi hallgatóság társadalmi arculata Magyarországon a két világháború között. (Hozzáférés: 2009. október 23.)[halott link]

Ajánlott irodalom szerkesztés

  • Papp Barbara: A „modern értelmiségi nő”-szerep megjelenési formái dr. Magyary Zoltánné, dr. Techert Margit életében, emlékirat-töredékeiben. In: Láczay Magdolna, szerk.: Nők és férfiak…, avagy a nemek története, (Nyíregyháza, 2003)
  Ez a filozófusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Techert_Margit&oldid=26581340”