Wikipédia

Telkes Mária

(1900–1995) magyar-amerikai fizikus, feltaláló

Telkes Mária (Budapest, 1900. december 12. – Budapest, 1995. december 2.) magyar származású amerikai tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője. Unokahúga Telkes Margit gyermekorvos, író.[5]

Telkes Mária
SzületettTelkes Mária Terézia Zsófia[1]
1900. december 12.
Budapest
Elhunyt1995. december 2. (94 évesen)
Grenada[2]
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1920)
Kitüntetései
  • Society of Women Engineers Achievement Award (1952)[3]
  • National Inventors Hall of Fame (2012)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Telkes Mária témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja szerkesztés

Apja Telkes Aladár (1875–1943)[6] a Fővárosi Takarékpénztár aligazgatója volt, anyja Lábán Mária (1879–1963).[7] A nyolc gyerek közül ő volt a legidősebb.[8] Nagyapja Telkes (Rubin) Simon (1845–1932) miniszteri főszámtanácsos, a Központi Névmagyarosító Társaság elnöke volt.

Tudományos pályája szerkesztés

1920-ban a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon, majd Rybár István tanszékén lett asszisztens. 1924-ben szerezte meg a fizikai kémia területén a doktori fokozatot.[8] Nagybátyja, Ludvig Ernő segítségével, aki a clevelandi magyar konzul volt 1924-ben az USA-ba került, és elhelyezkedett a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában, ahol George W. Crile mellett dolgozott. Másfél év múlva már az intézet biofizikai osztályának vezetője lett.[9]

Itt folytatott kutatásai közben alkotta meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet.[10] „Crile professzor vezetésével mutatták be a clevelandi klinika laboratóriumaiban az országos tudományos akadémia tagjainak azt a kísérletsorozatukat, mely Crile ama tételének bizonyítására hivatott, hogy az állati sejtek protoplazmája kisugározza magából a nap fényét. E kisugárzás megfigyelésére és mérésére szerkesztett Telkes Mária egy rendkívül érzékeny fényelektromos műszert, amellyel a látható és infravörös láthatatlan hősugarakat lehet mérni.”[11] „Rowland és Crile, valamint Telkes Mária kimutatták, hogy a sejt élete bizonyos potenciálminimumhoz van kötve s a potenciálnak e minimum alá süllyedése, illetve teljes kiegyenlítődése a sejt halálát vonja maga után.”[12]

Amerika 11 legsikeresebb asszonyának egyike szerkesztés

1934-ben a New York Times, a Cleveland Press s a Detroit Press összeállította Amerika legsikeresebb és legérdekesebb asszonyainak tizenegy nevet tartalmazó listáját, amelyen ott szerepelt Telkes Mária is,[10] sportolók, filmcsillagok és közéleti szereplők sorában, egyetlen tudósként.[13][14]

1937-ben az Az Est című napilap szerint „Dr. Telkes Mária Nap-gép találmánya olyan forradalmi jelentőségű a technikában, mint annak idején az autó feltalálása volt.”[15]

Találmányai, szabadalmai szerkesztés

1939-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. Szabadalmai közé tartozik egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, melyet először az amerikai katonaság használt a második világháborúban. Az amerikai légierő megbízásából tervezett eszköz a háború utolsó éveiben az amerikai katonák alapfelszerelésévé vált. A műanyag labdára emlékeztető hordozható lepárlót két, egymástól vastag fekete textillel elválasztott rekesz alkotta. A felső rekeszből elpárolgó tengervíz sótartalma a textilen maradt, miközben a labda belső falán lecsapódó, a labda alsó rekeszébe csordogáló vízgőz ihatóvá vált.[14]

Már egyetemista korában is volt egy elektromos biztosíték és egy elektromos úton való dohány nemesítési találmánya.[15] Húsz szabadalmát tartják nyilván, amelyek többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik, de az ő tudományos felfedezése, amelyre a szabadalmi kérelmet 90 éves korában nyújtotta be,[8] a hideg tárolása is, amely új fejezetet nyitott az épületek klimatizálásában és a légkondicionáló-iparban.[10] 1946-ban nyújtotta be a sugárzó energia hőátadó készülékre, 1951-ben a hőtároló egységre, és 1952-ben a hő tárolására és felszabadítására szolgáló berendezésre vonatkozó szabadalmát.[8] 1954-ben alkotta meg az első fotovillamos (FV) eszközt, nátrium-szulfát oldatot használva.[16]

A „Napkirálynő” szerkesztés

Nevét dicséri egy 1948-ban Boston közelében, Doverben épült, kizárólag napenergiával fűtött ház, amivel korának nagy problémáját, a hőtárolás kérdését segített megoldani Glauber-só felhasználásával.[14] A napenergiával működő, hordozható sütőlap alternatív elnevezése Amerikában ma is az, hogy „Telkes-sütő”,[17] és a passzív házakat is szokás „Telkes-házként” emlegetni.[18]

Az 1950-es évektől a University of New York, élete alkonyán – a vállalati szférába tett 1960-as évekbeli kitérője után – az 1970-es évektől a University of Delaware kutatója lett.[8] 1977-ben innen vonult nyugalomba, de még halála előtt három évig szakértőként vették igénybe tudását.[19]

Díjai, elismerései szerkesztés

1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját,[8] 1977-ben az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját kapta meg. 2012-ben örök helyet biztosítottak neki a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében (National Inventors Hall of Fame).[14]

Halála szerkesztés

Élete utolsó éveiben a floridai Miamiben élt. 1995-ben, 70 év után először és utoljára tért vissza Magyarországra, ahol nem sokkal 95. születésnapja előtt elhunyt.[19] Élete során nem ment férjhez, és gyereke sem született.[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. ↑ https://swe.org/awards/individual-awards/, 2023. április 13.
  4. ↑ https://www.invent.org/inductees/maria-telkes, 2023. április 13.
  5. ↑ Kései kezdő 168ora.hu, 2009. július 26.
  6. ↑ Telkes (Rubin) Aladár születési bejegyzése a budai izraelita hitközség születési akv. 1/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  7. ↑ Buza Péter (2009. december). „(Jórészt igaz) mese, mózeskosárral”. Budapest (12), 12–15. o.  
  8. ↑ a b c d e f g Shoshi Parks: This woman realized the sun’s potential long before the rest of the country (angol nyelven). timeline.com, 2018. június 14. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
  9. ↑ (1928. október 27.) „Fiatal magyar vegyésznő amerikai karrierje”. Budapesti Hírlap 48 (245), 9. o.  
  10. ↑ a b c Palasik Mária (2003). „A magyar nők a műszaki felsőoktatásban, a mérnöki pályán és a műszaki tudományokban a XX. században”. Múltunk – politikatörténeti folyóirat (3), 132–158. o.  
  11. ↑ (1934. december 18.) „Állati sejtek protoplazmája a nap fényét sugározza ki magából”. Az Ujság 10 (285), 12. o.  
  12. ↑ Tolnai Új Világlexikona 1. pótkötet A–H 
  13. ↑ (1935. január 27.) „Dr. Telkes Mária Amerika legsikeresebb női között”. Az Est 26 (23), 9. o.  
  14. ↑ a b c d Balázs Zsuzsanna: Amerikában Napkirálynőként tisztelik a magyar fizikust, akinek itthon a nevét se ismerik. Qubit.hu, 2018. június 28.
  15. ↑ a b (1937. október 2.) „Forradalmi jelentőségű NAP-GÉPET talált fel egy amerikai magyar mérnöknő”. Az Est 28 (224), 4. o.  
  16. ↑ (2012. január 7.) „Telkes Mária eredménye”. Népszabadság 70 (6), Hétvége melléklet 7. o.  
  17. ↑ Telkes Solar Cooker (angol nyelven). Solar Cookers International, 2017. február 7. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
  18. ↑ Telkes's House (angol nyelven). umbriaecoresort.com, 2017. november 5. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
  19. ↑ a b Wolfgang Saxon: Maria Telkes, 95, an Innovator Of Varied Uses for Solar Power (angol nyelven). New York Times, 1996. augusztus 13. (Hozzáférés: 2018. július 2.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Telkes_Mária&oldid=26636846”