Telkes Mária
Telkes Mária (Budapest, 1900. december 12. – Budapest, 1995. december 2.) magyar származású amerikai tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője. Unokahúga Telkes Margit gyermekorvos, író.[4]
Telkes Mária | |
![]() | |
Született | Telkes Mária Terézia Zsófia[1] 1900. december 12. Budapest |
Elhunyt | 1995. december 2. (94 évesen) Budapest |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1920) |
Kitüntetései | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Telkes Mária témájú médiaállományokat. | |
Családja
szerkesztésApja Telkes Aladár (1875–1943)[5] a Fővárosi Takarékpénztár aligazgatója volt, anyja Lábán Mária (1879–1963).[6] A nyolc gyerek közül ő volt a legidősebb.[7] Nagyapja Telkes (Rubin) Simon (1845–1932) miniszteri főszámtanácsos, a Központi Névmagyarosító Társaság elnöke volt.
Tudományos pályája
szerkesztés1920-ban a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon, majd Rybár István tanszékén lett asszisztens. 1924-ben szerezte meg a fizikai kémia területén a doktori fokozatot.[7] Nagybátyja, Ludvig Ernő segítségével, aki a clevelandi magyar konzul volt, 1924-ben az USA-ba költözött, és elhelyezkedett a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában, ahol George W. Crile mellett dolgozott. Másfél év múlva már az intézet biofizikai osztályának vezetője lett.[8]
Itt folytatott kutatásai közben alkotta meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet.[9] „Crile professzor vezetésével mutatták be a clevelandi klinika laboratóriumaiban az országos tudományos akadémia tagjainak azt a kísérletsorozatukat, mely Crile ama tételének bizonyítására hivatott, hogy az állati sejtek protoplazmája kisugározza magából a Nap fényét. E kisugárzás megfigyelésére és mérésére szerkesztett Telkes Mária egy rendkívül érzékeny fényelektromos műszert, amellyel a látható és infravörös láthatatlan hősugarakat lehet mérni.”[10] „Rowland és Crile, valamint Telkes Mária kimutatták, hogy a sejt élete bizonyos potenciálminimumhoz van kötve s a potenciálnak e minimum alá süllyedése, illetve teljes kiegyenlítődése a sejt halálát vonja maga után.”[11]
Amerika 11 legsikeresebb asszonyának egyike
szerkesztés1934-ben a New York Times, a Cleveland Press s a Detroit Press összeállította Amerika legsikeresebb és legérdekesebb asszonyainak tizenegy nevet tartalmazó listáját, amelyen ott szerepelt Telkes Mária is,[9] sportolók, filmcsillagok és közéleti szereplők sorában, egyetlen tudósként.[12][13]
1937-ben az Az Est című napilap szerint „Dr. Telkes Mária Nap-gép találmánya olyan forradalmi jelentőségű a technikában, mint annak idején az autó feltalálása volt.”[14]
Találmányai, szabadalmai
szerkesztés1939-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. Szabadalmai közé tartozik egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, amelyet először az amerikai katonaság használt a második világháborúban. Az amerikai légierő megbízásából tervezett eszköz a háború utolsó éveiben az amerikai katonák alapfelszerelésévé vált. A műanyag labdára emlékeztető hordozható lepárlót két, egymástól vastag fekete textillel elválasztott rekesz alkotta. A felső rekeszből elpárolgó tengervíz sótartalma a textilen maradt, miközben a labda belső falán lecsapódó, a labda alsó rekeszébe csordogáló lecsapódó vízgőz ihatóvá vált.[13]
Már egyetemista korában is volt egy elektromos biztosíték és egy elektromos úton való dohány nemesítési találmánya.[14] Húsz szabadalmát tartják nyilván, amelyek többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik, de az ő tudományos felfedezése, amelyre a szabadalmi kérelmet 90 éves korában nyújtotta be,[7] a hideg tárolása is, amely új fejezetet nyitott az épületek klimatizálásában és a légkondicionáló-iparban.[9] 1946-ban nyújtotta be a sugárzó energia hőátadó készülékre, 1951-ben a hőtároló egységre, és 1952-ben a hő tárolására és felszabadítására szolgáló berendezésre vonatkozó szabadalmát.[7] 1954-ben alkotta meg az első fotovillamos (FV) eszközt, nátrium-szulfát oldatot használva.[15]
A „Napkirálynő”
szerkesztésNevéhez fűződik egy 1948-ban Boston közelében, Doverben épült, kizárólag napenergiával fűtött ház, amellyel korának nagy problémáját, a hőtárolás kérdését segített megoldani Glauber-só felhasználásával.[13] A napenergiával működő, hordozható sütőlap alternatív elnevezése Amerikában ma is az, hogy „Telkes-sütő”,[16] és a passzív házakat is szokás „Telkes-házként” emlegetni.[17]
Az 1950-es évektől a New York Egyetem, élete alkonyán – a vállalati szférába tett 1960-as évekbeli kitérője után – az 1970-es évektől a Delaware-i Egyetem kutatója lett.[7] 1977-ben innen vonult nyugalomba, de még halála előtt három évig szakértőként vették igénybe tudását.[18]
Díjai, elismerései
szerkesztés1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját,[7] 1977-ben az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját kapta meg. 2012-ben örök helyet biztosítottak neki a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében (National Inventors Hall of Fame).[13]
Nevét őrzi a 390743 Telkesmária kisbolygó.[19][20]
Halála
szerkesztésÉlete utolsó éveiben a floridai Miamiben élt. 1995-ben, 70 év után először és utoljára tért vissza Magyarországra, ahol nem sokkal 95. születésnapja előtt elhunyt.[18] Élete során nem ment férjhez, és gyereke sem született.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ https://swe.org/awards/individual-awards/, 2023. április 13.
- ↑ https://www.invent.org/inductees/maria-telkes, 2023. április 13.
- ↑ Kései kezdő 168ora.hu, 2009. július 26.
- ↑ Telkes (Rubin) Aladár születési bejegyzése a budai izraelita hitközség születési akv. 1/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
- ↑ Buza Péter (2009. december). „(Jórészt igaz) mese, mózeskosárral”. Budapest (12), 12–15. o.
- ↑ a b c d e f g Shoshi Parks: This woman realized the sun’s potential long before the rest of the country (angol nyelven). timeline.com, 2018. június 14. (Hozzáférés: 2018. július 2.)[halott link]
- ↑ (1928. október 27.) „Fiatal magyar vegyésznő amerikai karrierje”. Budapesti Hírlap 48 (245), 9. o.
- ↑ a b c Palasik Mária (2003). „A magyar nők a műszaki felsőoktatásban, a mérnöki pályán és a műszaki tudományokban a XX. században”. Múltunk – politikatörténeti folyóirat (3), 132–158. o.
- ↑ (1934. december 18.) „Állati sejtek protoplazmája a nap fényét sugározza ki magából”. Az Ujság 10 (285), 12. o.
- ↑ Tolnai Új Világlexikona 1. pótkötet A–H
- ↑ (1935. január 27.) „Dr. Telkes Mária Amerika legsikeresebb női között”. Az Est 26 (23), 9. o.
- ↑ a b c d Balázs Zsuzsanna: Amerikában Napkirálynőként tisztelik a magyar fizikust, akinek itthon a nevét se ismerik. Qubit.hu, 2018. június 28.
- ↑ a b (1937. október 2.) „Forradalmi jelentőségű NAP-GÉPET talált fel egy amerikai magyar mérnöknő”. Az Est 28 (224), 4. o.
- ↑ (2012. január 7.) „Telkes Mária eredménye”. Népszabadság 70 (6), Hétvége melléklet 7. o.
- ↑ Telkes Solar Cooker (angol nyelven). Solar Cookers International, 2017. február 7. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
- ↑ Telkes's House (angol nyelven). umbriaecoresort.com, 2017. november 5. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
- ↑ a b Wolfgang Saxon: Maria Telkes, 95, an Innovator Of Varied Uses for Solar Power (angol nyelven). New York Times, 1996. augusztus 13. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
- ↑ (2021. május 14.) WGSBN Bulletin 1, #1 (angol nyelven) (PDF) 1 (1), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
- ↑ Három Béla és Ady is az égre került
Források
szerkesztés- Magyar kutató előtt tiszteleg a Google
- Pap János: Telkes Mária. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 801-802. o. ISBN 963-85433-5-3
- Dr. Simkó Gabriella: Napozó erőművek, Világjáró magazin, 2011. június, 66–68. oldal, www.vilagjaromagazin.hu
- Palasik Mária (2003). „A magyar nők a műszaki felsőoktatásban, a mérnöki pályán és a műszaki tudományokban a XX. században”. Múltunk – politikatörténeti folyóirat (3), 132–158. o.
- Wolfgang Saxon: Maria Telkes, 95, an Innovator Of Varied Uses for Solar Power (angol nyelven). New York Times, 1996. augusztus 13. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
- This woman realized the sun’s potential long before the rest of the country (angol nyelven). timeline.com, 1996. június 14. (Hozzáférés: 2018. július 2.)[halott link]
- Balázs Zsuzsanna: Amerikában Napkirálynőként tisztelik a magyar fizikust, akinek itthon a nevét se ismerik. Qubit.hu, 2018. június 28.
- Máthé Zsuzsa: Egy ragyogó nő: Telkes Mária, az elfeledett „Napkirálynő”. kepmas.hu, 2019. július 6. (Hozzáférés: 2020. november 22.)