Temes vármegye

	Temes vármegye
	; Temes vármegye címere
	; Temes vármegye címere
Ország	Osztrák Császárság; Osztrák–Magyar Monarchia;
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	románok, németek, magyarok
	Földrajzi adatok
Terület	7110 km²
	Térkép
	Temes vármegye térképe
	Temes vármegye domborzati térképe
	A Wikimédia Commons tartalmaz Temes vármegye témájú médiaállományokat.

Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia északkeleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.

Földrajza

Temes vármegye 1918-as alakjában jelentős észak–déli, és csekély kelet–nyugati kiterjedésű közigazgatási egység volt. Nagyobb részét az Alföld foglalta el, keleten hegységek előnyúlványai voltak megtalálhatóak. Temes vármegye síkságát számos folyóvíz vágta ketté, nagyobbak a Béga, a Karas, a Temes, és mocsarak is találhatók voltak itt.

A vármegyét északról Arad vármegye, keletről Krassó-Szörény vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Torontál vármegye határolta.

Története

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Temesvár központtal.^[1] Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke volt a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták.

A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság katonai terület része lett. 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegyét visszasorolták a Magyar Királyság vármegye-rendszerébe, későbbi déli része 1873-ig a katonai határőrvidék része maradt.

1849–1860 a vármegye közvetlen bécsi irányítás alá került. 1876-ban került hozzá a korábban Krassó-Szörény vármegyei Fehértemplom és környéke, 1884-ben egy-egy falut cserélt Krassó-Szörénnyel: Kusics Temeshez, Daruvár Krassóhoz került, végül 1892-ben hozzácsatolták Székelykeve falut Torontáltól. Területe 1910-ben 7342 km², ebből 1920-ban Románia kapott 5552 km²-t, a többi a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság igazgatásába került.

Demográfia

1910-ben a vármegyének 500 835 lakosa volt, ebből:

169 030 (33%) román
165 883 (33%) német
79 960 (15%) magyar
69 905 (13%) szerb
3 080 (0,61%) szlovák

Temes megye közigazgatási térképe 1910-ből

Közigazgatás

Temes vármegye 1910-ben tizenegy járásra volt felosztva:

Buziásfürdői járás, székhelye Buziásfürdő
Csáki járás, székhelye Csák
Dettai járás, székhelye Detta
Fehértemplomi járás, székhelye Fehértemplom (rendezett tanácsú város)
Kevevári járás, székhelye Kevevára
Központi járás, székhelye Temesvár (törvényhatósági jogú város)
Lippai járás, székhelye Lippa
Temesrékási járás, székhelye Temesrékás
Újaradi járás, székhelye Újarad
Verseci járás, székhelye Versec (törvényhatósági jógú város)
Vingai járás, székhelye Vinga

Jegyzetek

↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2

További információk

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye és Temesvár, 1914

[Györffy:István:15.fejezet-1] Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2

[1]