Temes vármegye

magyar vármegye (XI. sz. - 1920)

Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia északkeleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.

Temes vármegye
Temes vármegye címere
Temes vármegye címere

Ország
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek románok, németek, magyarok
Földrajzi adatok
Terület7110 km²
Térkép
Temes vármegye térképe
Temes vármegye térképe
Temes vármegye domborzati térképe
Temes vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Temes vármegye témájú médiaállományokat.

Földrajza szerkesztés

Temes vármegye 1918-as alakjában jelentős észak-déli, és csekély kelet-nyugati kiterjedésű közigazgatási egység volt. Nagyobb részét az Alföld foglalta el, keleten hegységek előnyúlványai voltak megtalálhatóak. Temes vármegye síkságát számos folyóvíz vágta ketté, nagyobbak a Béga, a Karas, a Temes, és mocsarak is találhatók voltak itt.

A vármegyét északról Arad vármegye, keletről Krassó-Szörény vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Torontál vármegye határolta.

Történelem szerkesztés

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Temesvár központtal.[1] Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke volt a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták.

A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság katonai terület része lett. 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegyét visszasorolták a Magyar Királyság vármegye-rendszerébe, későbbi déli része 1873-ig a Határőrvidék része maradt.

18491860 a vármegye közvetlen bécsi irányítás alá került. 1876-ban került hozzá a korábban Krassó-Szörény vármegyei Fehértemplom és környéke, 1884-ben egy-egy falut cserélt Krassó-Szörénnyel: Kusics Temeshez, Daruvár Krassóhoz került, végül 1892-ben hozzácsatolták Székelykeve falut Torontáltól. Területe 1910-ben 7342 km², ebből 1920-ban Románia kapott 5552 km²-t, a többi a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság igazgatásába került.

Demográfia szerkesztés

1910-ben a vármegyének 500 835 lakosa volt, ebből:

 
Temes megye közigazgatási térképe 1910-ből

Közigazgatás szerkesztés

Temes vármegye 1910-ben tizenegy járásra volt felosztva:

  • Buziásfürdői járás, székhelye Buziásfürdő
  • Csáki járás, székhelye Csák
  • Dettai járás, székhelye Detta
  • Fehértemplomi járás, székhelye Fehértemplom (rendezett tanácsú város)
  • Kevevári járás, székhelye Kevevára
  • Központi járás, székhelye Temesvár (törvényhatósági jogú város)
  • Lippai járás, székhelye Lippa
  • Temesrékási járás, székhelye Temesrékás
  • Újaradi járás, székhelye Újarad
  • Verseci járás, székhelye Versec (törvényhatósági jógú város)
  • Vingai járás, székhelye Vinga


Jegyzetek szerkesztés

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

További információk szerkesztés

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye és Temesvár, 1914