Temesmurány

falu Romániában, Temes megyében

Temesmurány (Murani), település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Temesmurány (Murani)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségHidasliget
Rangfalu
KözségközpontHidasliget
Irányítószám307328
SIRUTA-kód158225
Népesség
Népesség624 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 23″, k. h. 21° 18′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 23″, k. h. 21° 18′ 15″
SablonWikidataSegítség
Temesmurány és környéke egy régi térképen

Fekvése szerkesztés

Temesvártól északra, a Mátka vize mellett, Vinga, Hidasliget és Csernegyház közt fekvő település.

Története szerkesztés

Temesmurány nevét 1328-ban említette először oklevél Murun néven. 1333-ban Moran, 1492-ben Murony néven írták. 1472-ben a falu a Kenézi Muroni családé, mely még 1520-ban is birtokos volt itt, két másik Muroni előnevű családdal: a Muroni Veres és a Muroni Weér családokkal együtt.

A török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Ekkor románok lakta faluként, 20 házzal említették, 1723-ban gróf Mercy térképén azonban már lakatlan pusztaként volt jelölve. 1780-ig kincstári hivatalnokok és románok haszonbérelték, akik többnyire a temesvári igazgatóság tisztviselői voltak. 1781-ben Kulterer József a kincstártól megvásárolta, majd 1799-ben nemességet szerzett, és felvette a Murányi nevet.

A 19. század elején két részre oszlott a birtok, melyből az egyik rész Murányi Murányi Ignáczé, a másik Alsó-Nemeslaki Radványi (Winkler) Miklósné, szül. Murányi Teréz birtoka lett. 1848-ban Murányi Teréz részét gróf Gyulai Sámuel vette meg, 1892-től pedig gróf Gyulai István birtoka lett. Murányi Ignácz 1867-ben Temes vármegye első alkotmányos főispánja volt, 1869-ben birtokrészét Hodonyi Manaszy Gyuláné, szül. Murányi Erzsébetre hagyta.

1910-ben 1626 lakosából 1375 román, 149 magyar, 97 német volt. Ebből 1379 görögkeleti ortodox, 228 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Vingádi járásához tartozott.

Bartók Béla népdalgyűjtő útjai során Temesmurányt is felkereste.

Acsád szerkesztés

Acsád falu is itt állt egykor. Nevét 1318-ban említették először Acsádi Dedal fia Pál birtokaként. Később Vojteki Tivadaré lett, kinek fiai Miklós és János 1329-ben, a többi öröklött birtokaikkal együtt, eladták Gál mester királyi jegyzőnek, és övé volt még 1341-ben is. Később azonban Vojteki Miklós és János visszaszerezték. Acsád Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kőtemploma és plebániája is említve volt. Később a község a csanádi püspöké lett; kit Zsigmond király 1421-ben meg is erősíti birtokában.

A 15. század második felében már két Acsád nevű település volt egymás mellett: Nagyacsád és Kisacsád is említve volt az oklevelekben. Nagyacsád 1454-1498 között a Csákiak birtoka, Kisacsád pedig a csanádi püspökségé volt. A 17. század végének hadjáratai alatt elpusztult és az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen már az elpusztult helységek közt van feltüntetve.

Derzse szerkesztés

A környéken feküdt Derzse helység is, melynek emlékét a mai Temesmurány melletti Derzsely nevű völgy őrzi. 1421-ben Derzse szintén a csanádi püspök birtoka volt.

Hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.