Tengelyferdeség

Égitest forgástengelyének dőlésszőge

A tengelyferdeség az adott égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge.

1623-ban már tudtak a föld tengelyferdeségéről
bolygó keringés animáció, forgástengely jelölésével
A Föld és bolygók forgástengelye a teljes pálya során ugyanabba az irányba mutat.

A Föld tengelyferdesége szerkesztés

A Föld tengelyferdesége: 23,5°.[1]

A tengelyferdeség az alapvető oka annak, hogy a Földön egy adott pontban változnak az évszakok.[2] Ha a Föld forgástengelye merőleges lenne a keringési síkjára (az Ekliptikára), akkor egy adott földrajzi hely egész évben ugyanannyi napsugárzást kapna.

A tengelyferdeség látványos következménye, hogy a sarkvidékeken (Arktisz, Antarktisz) hat hónapig tart a nappal (fehér éjszaka), illetve hat hónapon át a folyamatos éjszaka.

Bolygónk tengelyferdesége 22,1° és 24,5° között ingadozik körülbelül 41 000 évenként, jelenleg csökken. Ennek következménye hogy minél nagyobb a hajlásszög, annál szélsőségesebbek az évszakok mindkét félgömbön: a nyarak melegebbek, a telek pedig hidegebbek. Ez a Milanković-elmélet szerint döntő hatással van az éghajlatváltozásra, amit Bacsák György cáfolt, majd kiegészítéseket tett.

Tengelyferdeség értelmezése a Naprendszerben szerkesztés

 
Naprendszerünkben a bolygóknak egyedi a tengelyferdesége, ám keringési síkjuk nagyon hasonló.

Naprendszerünkben bolygónak egyedi a tengelyferdesége, ám keringési síkjuk nagyon hasonló, melyet az óriásbolygók pályája határoz meg, ez a Laplace-féle invariábilis sík. Az égitestek által lefutott keringési pályasíkok ettől többé-kevésbé eltérnek. A bolygók forgástengelyének ferdeségét a saját keringés pályasíkjukhoz viszonyítjuk. Érdekesség, hogy a Naprendszer keringési síkjához képest a Nap forgástengelyének is van egy ferdesége.

A Nap körül az összes bolygó, és a bolygók körül a legtöbb hold azonos irányban kering, és a forgásirányokra is döntően ez az irány jellemző: ez az ekliptika északi pólusa felől nézve pozitív irány (az óramutató járásával ellentétes). Vannak persze olyanok is, amelyek kivételt képeznek, és ellentétes, ún. retrográd irányban keringenek vagy forognak.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Glóbusz iskolai bemutató eszköz
  2. Klímaváltozás és a föld tengelyferdesége
  3. Például az Uránusz és a Vénusz tengely körüli forgása, illetve a Neptunusz Triton nevű holdjának keringése retrográd, negatív irányú.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Földgömb