Tengerisünök

tüskésbőrű osztály
(Tengeri sün szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 19.

A tengerisünök (Echinoidea) a tüskésbőrűek egyik fiatal osztálya.

Tengerisünök
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Tüskésbőrűek (Echinodermata)
Altörzs: Echinozoa
Osztály: Tengerisünök (Echinoidea)
(Leske, 1778)
Alosztályok, öregrendek és rendek:
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tengerisünök témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerisünök témájú médiaállományokat és Tengerisünök témájú kategóriát.

Származásuk, elterjedésük

szerkesztés

Körülbelül 1000 fajukat ismerjük; a világ minden tengerében akad belőlük.

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

Testük gömbölyded. Méretük változatos — legkisebb fajuk, a Clypeasteroida rend Fibulariidae családjába sorolt Echinocyamus scaber mindössze 6 mm hosszú.[1]

A tüskésbőrűekre jellemző meszes, mezodermális eredetű belső vázlemezek ebben az osztályban egységes belső mészvázzá forrtak össze. A mészváz a tengerisünök szimmetrikus váza. Ezen vannak a tüskék és a pedicelláriák, azaz a tüskék között növő fogókarocskák. A mészváz tetején van a végbélnyílás, az alján pedig egy 1–2 cm-es lyuk.

Szájszervük elnevezésére az „Arisztotelész lámpása” nevet használják.

Életmódjuk, élőhelyük

szerkesztés

Egyes fajaik a tenger fenekén mászkálnak, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Szájnyílásuk lefelé, végbélnyílásuk fölfelé áll. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt esznek.

Felhasználásuk

szerkesztés

A nemi mirigyeikben található eikozapentaénsav szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas.

Rendszertani felosztásuk

szerkesztés

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés