Tengerszem
A tengerszem a hegységekben előforduló, általában kis kiterjedésű édesvizű tavat jelent, semmi köze sincs a tengerhez. Mivel ez a víz a gleccserek elolvadásából származik, ezért a tó vize nagyon tiszta.
Tartalomjegyzék
KialakulásaSzerkesztés
Ezek a tavak kivétel nélkül a jégkorszak utáni időkben alakultak ki, amikor a felmelegedés hatására, a gleccserek megindultak a hegységek oldalain. A hatalmas tömegű és mennyiségű jég akkor fejti ki a legdrasztikusabb hatását, amikor a hegységen belül lankásabb területekre érve lelassul. Ilyenkor a jégtömeg nyomása alatt a kőzetbe vájt mélyedés jön létre. Ezeket kárfülkéknek nevezzük. A kárfülke mélysége függ a jég össztömegétől, és a kőzet puhaságától. Minél puhább az alapkőzet, és minél nagyobb a felette elhelyezkedő tömeg, annál mélyebb lesz. Ezek lesznek a későbbiekben a tengerszemek medrei. A kárfülke addig mélyül, amíg a jég tömege növekszik fölötte. A jég olvadása közben már nem mélyül tovább. Amikor a jég már teljesen elolvad, gyönyörű kristálytiszta vizű tó marad a helyén.
HasznosításaSzerkesztés
Ezek a tavak nagyon fontos turisztikai célpontok, mivel mind a vízpartot kedvelők, mind a hegységeket kedvelő kirándulók idelátogatva élményekkel gazdagodhatnak.
A hegyi falvak fontos ivóvíz ellátói a tengerszemek.
ElőfordulásaSzerkesztés
Európában az Alpok és a Pireneusok mellett a Kárpátok több részén, főleg a Magas-Tátrában és a Déli-Kárpátokban töltik ki tengerszemek az egykori gleccserek kárfülkéit. A Balkán-félszigeten a hóhatár közeléig emelkedő Rilában és Pirinben is gyakoriak az ilyen fajta kártavak.
A lengyel Magas-Tátrában található nevezetes tengerszem a Morskie Oko (magyarul egyszerűen Tengerszem néven emlegetjük.)
ForrásokSzerkesztés
- Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007)
- Jónás Ilona – Kovács Lászlóné Dr. – Vízvári Albertné: Földrajz 9. Természetföldrajzi környezetünk (Mozaik, Szeged, 2010)
