Teokalli
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A teokalli vagy spanyolul teocalli („Isten háza” navatl nyelven)[1] az őslakos közép-amerikai népek, így az aztékok jellegzetes, négyoldalú, lépcsős, csonka gúla piramisnak épített istentiszteleti helye volt. Tetejükön, a teraszon egy kicsiny épületben állt az isten szobra, az előtte levő kis térségen pedig az áldozati oltár. Itt zajlottak a vallás rituáéi. Egyes teocallikat síremléknek emeltek – ez utóbbiakon nem volt templomépület.
A Tenocstitlan főterén pompázó, 30 m-es teocalli különlegessége az volt, hogy a tetején két templom állt: az egyik Vitzilopocstli napistené, az aztékok főistenéé, a másik pedig Tlalok esőistené. Ma a mexikóvárosi nagy katedrális (Catedral Metropolitana) a Cortés által 1521-ben lerombolt azték teocalli helyén vagy annak közelében áll.[2]
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Pastrana Flores, Miguel (2009). Historias de la conquista. Aspectos de la historiografía de tradición náhuatl. Serie Teoría e Historia de la Historiografía, 2. México: Universidad Nacional Autónoma de México, Instituto de Investigaciones Históricas. p. 73. ISBN 978-970-32-1449-5. Consultado el 17 de abril de 2020. «De esta forma tendríamos los siguientes sentidos del término teotl. En principio el concepto de dios, después el sentido de divino o sagrado, luego el de la entidad anímica de un ser humano que se transforma después de la muerte; además tendríamos el sentido de un ser con características notables e inusuales, finalmente, por extensión, se encuentran los sentidos de grande y de verdadero o auténtico».
- ↑ „Mexico City”. 1911 Encyclopædia Britannica Volume 18.