Területi egyenlőtlenségek

A területi egyenlőtlenség határozott társadalmi (erkölcsi, politika, megértésbeli) értéktartalom térben különböző előfordulását jelenti. A differenciáltsággal, területi különbséggel ellentétben, a területi egyenlőtlenség nem a természetföldrajzi eltéréseket, vagy egyes tájak eltérő termékeit, a specializációját jelenti, hanem például jövedelmi, vagy egészségügyi viszonyok térbeli egyenlőtlenségét.

A fogalmat eredetileg az ökológia, környezeti tudomány hozta létre, a diverzitás fogalmán keresztül, a faji sokszínűség veszélyeztetettsége kapcsán. A fogalom később elterjedt a társadalomtudományokban és a közgazdaságtanban, illetve létrejött az ezzel foglalkozó regionális tudomány. A regionális tudomány és társadalomföldrajz egyik legfontosabb kutatási területe, a területi egyenlőtlenségek a vizsgálata: hogyan alakulnak időben, mi ezeknek a folyamatoknak az oka?

Kapcsolódó fogalmak

Különbözőség	Azonosság	Tagoltság	Differenciáltság
Heterogenitás	Homogenitás	Specializáltság	Koncentráltság
Egyenlőtlenség	Egyenlőség
Változatosság	Egyöntetűség	Diverzitás

Vizsgálati szempontok

Segít a különböző megközelítések közötti szót értésben, a fogalom tisztázásában az, ha lehetőleg pontosan meghatározzuk, milyen értelemben, tartalommal beszélünk a területi egyenlőtlenségekről. A területi egyenlőtlenségek meghatározásának szempontjai a következőek lehetnek:

• a vizsgálati tárgy pontos meghatározása – a központi helyek térszerkezeti tagoltságáról, egyensúlytalanságairól éppúgy lehet beszélni például a városi jogállású települések földrajzi eloszlása, mint a tényleges városi funkciókat ellátó települések elemzése alapján, s a két közelítés sokban eltérő eredményeket hoz;
• a vizsgálatban használt mérték, mutatószám – az iskolázottság területi egyenlőtlenségei más-más képet adnak aszerint, hogy az analfabéták vagy a felsőfokú végzettségűek eloszlását vizsgáljuk, netán – valamifajta összevont, komplex mutatóként – az átlagosan elvégzett osztályszám alapján mondunk ítéletet;
• a vizsgálat térségi szintje, aggregáltsága – ugyanazon jelzőszám települési, járási vagy megyei szinten nagyon eltérő egyenlőtlenségi mértéket, tendenciát jelezhet
• különböző egyenlőtlenségi mutatók eltérő eredményre vezethetnek – egy településen vagy térségen belül például a jövedelmi egyenlőtlenségek úgy is csökkenhetnek, hogy a szélső pólusokon lévő csoportok között polarizálódás van: az egyik tendencia a relatív szórás mutatójával, a másik polarizálódó tendencia a range-típusú mutatószámokkal ragadható meg
• dinamikus elemzésekben lényeges a vizsgálat időtávja – rövid illetve hosszabb távon eltérő lehet az egyenlőtlenségek változásának tendenciája, egy nagytávlatú nivellálódási szakaszban például szinte törvényszerűen van több kisebb-nagyobb differenciálódási időszak

Fogalmi sajátosságok

A vizsgálati szempontok mindenoldalú pontosítása sem vezet azonban determinisztikus következtetésekre a területi társadalmi egyenlőtlenségek állapotai vagy alakulása kapcsán. A társadalom, mint összetett rendszer működésében ugyanis együtt, egyidejűleg van jelen a két alapvető tendencia, a kiegyenlítődés és a differenciálódás. Ugyanazon időszakon belül egyes szférákat polarizáció, másokat homogenizálódás jellemezhet, s a különböző térségi szinteken egy időben lehet jelen a kiegyenlítődés és a differenciálódás.

Mindezek alapján, az egyenlőtlenség-vizsgálatok összetett megközelítést igényelnek: többfajta mutató, többfajta egyenlőtlenségi index, többfajta térségi szint tesztelését, illetve ha erre nem kerül sor, akkor a választott közelítés kereteinek egyértelmű meghatározását. E feltételek azonban nem teszik eleve lehetetlenné az ítéletalkotást, hisz a különböző tendenciák együttlétezése nem jelenti egyben azt is, hogy azok súlya, fontossága is azonos lenne. Általában nagy biztonsággal meghatározható például, hogy valamely társadalmi jelenségben egy adott időszakban a területi differenciálódás vagy a közeledés irányzata dominál-e. Az egyenlőtlenségek, különbözőségek vizsgálata természetesen magában foglalja az azonosságok, hasonlóságok feltárását is, s az egyediség, a sajátos karakter is épp az összehasonlítások tükrében mutatkozik meg legélesebben.

Az egyenlőtlenségek mérése

Az egyenlőtlenségek mérésére mutatószámok (területi egyenlőtlenségi mutatók) gazdag csokra ad lehetőséget, a jelenség különböző dimenzióit számszerűsítve.

Egy-egy számítás eredménye önmagában ritkán értelmezhető, a területi egyenlőtlenségek mértékét összehasonlításban érdemes vizsgálni, azonos térségi szintre vonatkozóan:

• Statikus vizsgálatok esetén ugyanarra az időpontra, ugyanarra a térségi szintre, de különböző jelenségekre vonatkozó összehasonlítást végzünk. Például: az egy főre jutó GDP, vagy az egy főre jutó lakossági jövedelem területi egyenlőtlenségei nagyobbak? (Az egy főre jutó GDP egyenlőtlenségei nagyobbak, hiszen a gazdasági értéktermelés térben sokkal koncentráltabb.)
• Dinamikus vizsgálatok esetén ugyanazt a jelenséget ugyanarra a térségi szintre vonatkozóan idősorban vizsgáljuk. Vajon növekednek, vagy csökkennek az egy főre jutó GDP régiók közötti egyenlőtlenségei az Európai Unióban? (Az utóbbi évtizedekben csökkentek a különbségek, köszönhetően az elmaradottabb, kelet-közép-európai országok gyorsabb növekedésének.)
• Ugyanazt a jelenséget vizsgálhatjuk különböző egyenlőtlenségi mutatóval is.

Források

• Nemes Nagy J. (szerk.) (2005): Regionális elemzési módszerek. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest http://geogr.elte.hu/REF/REF_Kiadvanyok/REF_RTT_11/RTT-11-03-teregyenlotlenseg.pdf
• Táblázat forrása: fenti forrás 1. old.