Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat a 19. század második felének és a 20. század első felének egyik jelentős magyar tudományos könyvsorozata.
Természettudományi Könyvkiadó Vállalat | |
(könyvsorozat) | |
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat egy kötetének borítódísze (a képen: Heller Ágost: A physika története a XIX. században I–II., 1891–1902) | |
Szerző | több szerző |
Első kiadásának időpontja | 1872–1946 |
Nyelv | magyar |
Témakör | természettudományok |
Műfaj | monográfiák, tanulmányok sorozata |
Részei | 130 kötet |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest |
Külső hivatkozás | REAL-EOD – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma |
A Wikimédia Commons tartalmaz Természettudományi Könyvkiadó Vállalat témájú médiaállományokat. |
Története, jellemzői
szerkesztésA Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1841-ben jött létre, és az általa indított Természettudományi Közlöny nagy sikere hívta életre a Természettudományi Könyvkiadó Vállalatot Dapsy László indítványára 1870-ben. Új közönségét — hiszen a Kiadóvállalat könyvei rendes könyvkereskedői forgalomba nem kerültek — a Közlönyhöz hasonlóan ugyancsak azzal hódította meg, hogy kiadványai tartalom, alak és nyelvezet dolgában az ismeretterjesztő munkálkodás példaképei tudtak lenni. Itt jelentek meg a „természettudományok századának" úttörő nagy munkái magyar fordításban. Darwin, Helmholtz, Reclus, Brehm, Stein, Poincaré világképet formáló műveit a Könyvkiadó Vállalat ismertette meg a művelt magyar közönséggel. 1872-től 1928-ig 50 fordított és 35 eredeti, összesen 85 művel 95 kötetben gazdagította a magyar természettudományi irodalmat. Itt jelentek meg a magyar tudósok műveinek válogatott sorozatai is. Hermann Ottó legjelesebb műveit a Könyvkiadó Vállalat adta át a nyilvánosságnak. Lóczy Lajos világirodalmi jelentőségű Kínai birodalmát, Almásy György ázsiai vándorútját és Stein Aurél egyik legérdekesebb felfedezését, a Belsőázsiai romvárosokat innen ismerte meg a magyar közönség. Felbecsülhetetlen azoknak a tudományos monográfiáknak az értéke, amelyek jórészt országos támogatással, mint külön kiadványok jelentek meg. Bartsch, Dada, Entz, Francé, Herman, Horváth, Kohaut, Pungur, Zimmermann zoológiai; Filarszky, Hazslinszky, Hollós, Simonkai botanikai; Hidegh, Inkey, Kerpely, Krenner, László, Maderspach, Pethő, Primics, Szádeczky, Toborffy ásványtani és geológiai; Hegyfoky, Héjjas, Róna, Schenzl meteorológiai és geofizikai munkái Magyarország természeti viszonyainak megismerése céljából nélkülözhetetlen forrásmunkák.[1]
A sorozat az 1940-es évekig jelent meg, és nagy számú geológiai, mineralógia, csillagászati, meteorológiai, biológiai, fizikai, technikai; sőt néprajzi és tudománytörténeti műveket foglalt magában. A nemritkán 6–700 oldalas kötetek sokszor fényezett papíron, számos képmelléklettel, sorozatdíszítéssel, illetve az 1900-as évek elejétől kötetenként különböző díszítéssel kerültek forgalomba.
A korabeli társadalomtudományi témakörű művek a A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalatnál jelentek meg.
Fakszimile és elektronikus kiadások
szerkesztésA teljes sorozatnak csak csekély része, néhány kötet jelent meg új, fakszimile kiadásban – különböző kiadóknál – az 1980-as évektől:
- Rapaics Raymund: A magyarság virágai, Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1986
- Wagner János: Magyarország virágos növényei, Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1988
- Herman Ottó: A magyar halászat könyve, Aréna Kiadó, Budapest, 1991
- Schmidt Sándor: A drágakövek, Novorg Kft., Budapest, 1991
- Abafi-Aigner Lajos: Magyarország lepkéi, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990-es évek
- Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Szekszárd, 1998
- Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse, Históriaantik Könyvesház, Budapest, 2011
- Dr. Alfred Lehmann: Babona és varázslat, Hermit Könyvkiadó Bt., 2015
A sorozat kötetei
szerkesztésA sorozat a jelenleg fellehető források alapján a következő köteteket tartalmazta kiadási sorrendben:
|
|
Képtár
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.), Budapest, 1939–1942 [2]
- Komjáthy Miklósné (szerk.) – Kertész Gyula (szerk.): Magyar könyvészet 1921–1944. I–XII., Országos Széchényi Könyvtár kiadása, Budapest, 1980–1992, IV. kötet, 18. o.
- Magyar könyvészet, 1945–1960: a Magyarországon nyomtatott könyvek szakosított jegyzéke I–V., Országos Széchényi Könyvtár kiadása, Budapest, 1965–1968, II. kötet, 14. o.
- Borítóképek az Antikvarium.hu oldalán
- Nektár OSZK adatbázis
- http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkat.html Archiválva 2019. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://leporollak.hu/tudomany/TTKVCIKL.HTM