Természettudományi Könyvkiadó Vállalat

A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat a 19. század második felének és a 20. század első felének egyik jelentős magyar tudományos könyvsorozata.

Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
(könyvsorozat)
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat egy kötetének borítódísze (a képen: Heller Ágost: A physika története a XIX. században I–II., 1891–1902)
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat egy kötetének borítódísze
(a képen: Heller Ágost: A physika története a XIX. században I–II., 1891–1902)

Szerző több szerző
Első kiadásának időpontja 18721946
Nyelv magyar
Témakör természettudományok
Műfaj monográfiák, tanulmányok sorozata
Részei 130 kötet
Kiadás
Magyar kiadás Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest
Külső hivatkozás REAL-EOD – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma
A Wikimédia Commons tartalmaz Természettudományi Könyvkiadó Vállalat témájú médiaállományokat.

Története, jellemzőiSzerkesztés

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1841-ben jött létre, és az általa indított Természettudományi Közlöny nagy sikere hívta életre a Természettudományi Könyvkiadó Vállalatot Dapsy László indítványára 1870-ben. Új közönségét — hiszen a Kiadóvállalat könyvei rendes könyvkereskedői forgalomba nem kerültek — a Közlönyhöz hasonlóan ugyancsak azzal hódította meg, hogy kiadványai tartalom, alak és nyelvezet dolgában az ismeretterjesztő munkálkodás példaképei tudtak lenni. Itt jelentek meg a „természettudományok századának" úttörő nagy munkái magyar fordításban. Darwin, Helmholtz, Reclus, Brehm, Stein, Poincaré világképet formáló műveit a Könyvkiadó Vállalat ismertette meg a művelt magyar közönséggel. 1872-től 1928-ig 50 fordított és 35 eredeti, összesen 85 művel 95 kötetben gazdagította a magyar természettudományi irodalmat. Itt jelentek meg a magyar tudósok műveinek válogatott sorozatai is. Hermann Ottó legjelesebb műveit a Könyvkiadó Vállalat adta át a nyilvánosságnak. Lóczy Lajos világirodalmi jelentőségű Kínai birodalmát, Almásy György ázsiai vándorútját és Stein Aurél egyik legérdekesebb felfedezését, a Belsőázsiai romvárosokat innen ismerte meg a magyar közönség. Felbecsülhetetlen azoknak a tudományos monográfiáknak az értéke, amelyek jórészt országos támogatással, mint külön kiadványok jelentek meg. Bartsch, Dada, Entz, Francé, Herman, Horváth, Kohaut, Pungur, Zimmermann zoológiai; Filarszky, Hazslinszky, Hollós, Simonkai botanikai; Hidegh, Inkey, Kerpely, Krenner, László, Maderspach, Pethő, Primics, Szádeczky, Toborffy ásványtani és geológiai; Hegyfoky, Héjjas, Róna, Schenzl meteorológiai és geofizikai munkái Magyarország természeti viszonyainak megismerése céljából nélkülözhetetlen forrásmunkák.[1]

A sorozat az 1940-es évekig jelent meg, és nagy számú geológiai, mineralógia, csillagászati, meteorológiai, biológiai, fizikai, technikai; sőt néprajzi és tudománytörténeti műveket foglalt magában. A nemritkán 6–700 oldalas kötetek sokszor fényezett papíron, számos képmelléklettel, sorozatdíszítéssel, illetve az 1900-as évek elejétől kötetenként különböző díszítéssel kerültek forgalomba.

A korabeli társadalomtudományi témakörű művek a A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalatnál jelentek meg.

Fakszimile és elektronikus kiadásokSzerkesztés

A teljes sorozatnak csak csekély része, néhány kötet jelent meg új, fakszimile kiadásban – különböző kiadóknál – az 1980-as évektől:

  • Rapaics Raymund: A magyarság virágai, Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1986
  • Wagner János: Magyarország virágos növényei, Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1988
  • Herman Ottó: A magyar halászat könyve, Aréna Kiadó, Budapest, 1991
  • Schmidt Sándor: A drágakövek, Novorg Kft., Budapest, 1991
  • Abafi-Aigner Lajos: Magyarország lepkéi, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990-es évek
  • Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Szekszárd, 1998
  • Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse, Históriaantik Könyvesház, Budapest, 2011
  • Dr. Alfred Lehmann: Babona és varázslat, Hermit Könyvkiadó Bt., 2015

A sorozat köteteiSzerkesztés

A sorozat a jelenleg fellehető források alapján a következő köteteket tartalmazta kiadási sorrendben:

  • 1. Bernhard von Cotta: A jelen geológiája, 1872
  • 2–3. Charles Darwin: A fajok eredete, 1873–1874
  • 4. Th. H. Huxley: Előadások az elemi élettan köréből, 1873
  • 5. John Tyndall: A hő mint a mozgás egyik neme, 1874
  • 6. H. Helmholtz: Népszerű tudományos előadások I–II., 1874
  • 7. Természettudományi értekezések Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból, 1875
  • 8. Proctor Richard: Más világok mint a mienk, 1875
  • 9–10. John Lubbock: A történelem előtti idők I–II., 1876
  • 11. Greguss Gyula összegyűjtött értekezései: emlékbeszéddel Greguss Ágosttól, 1876
  • 12. Johnson W. Sámuel: Hogy nő a vetés: kézi könyv a növény chemiai alkatáról, szerkezetéről és életéről, mezőgazdasággal foglalkozók számára, 1876
  • 13. Smith Edward: A tápszerek, 1877
  • 14. Népszerű természettudományi előadások Faraday, Helmholtz és Pettenkofer munkáiból, 1878
  • 15. Johnson W. Sámuel: Miből lesz a termés: kézi könyv a légkörről és a talajról gazdasági növények táplálása szempontjából, 1878
  • 16–17. Elisée Reclus: A föld és életjelenségei I–II., 1879–1880
  • 18. Erismann Frigyes: Népszerü egészségtan, 1880
  • 19. Topinard Pál: Az anthropológia kézi könyve, 1881
  • 20–21. Czógler Alajos: A fizika története életrajzokban I–II., 1882
  • 22. Emery Henry: A növények élete: a növényvilág leírása a nagyközönség használatára, 1883
  • 23–24. Charles Darwin: Az ember származása és az ivari kiválás I–II., 1884
  • 25. Guillemin Amédée: A mágnesség és elektromosság, 1885
  • 26. Lóczy Lajos: A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása, 1886
  • 27–28. Herman Ottó: A magyar halászat könyve I–II., 1887
  • 29. Krümmel Otto: Az óczeán, 1888
  • 30. Ilosvay Lajos: A chemia alapelvei, 1888
  • 31. Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja, 1888
  • 32 Kirándulók zsebkönyve: utmutatás ásvány- és földtani gyüjtésekre, magasságmérésekre, állat- és növénytani megfigyelésekre és gyüjtésekre, 1888
  • 33. Heller Ágost: Az időjárás, 1888
  • 34. Hartmann Róbert: Az emberszabásu majmok és szervezetök, 1888
  • 35. Darvai Móric: Üstökösök és meteorok, 1888
  • 36. Csopey LászlóKuppis József: A világforgalom, 1889
  • 37. Lubbock John: A virág, a termés és a levél, 1889
  • 38. Houzeau J. C.: A csillagászat történelmi jellemvonásai, 1889
  • 39. Simonyi Jenő: A sarkvidéki felfedezések története, 1890
  • 40. Rudolf trónörökös: Tizenöt nap a Dunán, 1890
  • 41–42. Schmidt Sándor: A drágakövek I–II., 1890
  • 43. Gothard Jenő: A fotográfia: gyakorlata és alkalmazása tudományos célokra, 1890
  • 44. Reclus Elisée: A hegyek története, 1891
  • 45–46. Heller Ágost: A physika története a XIX. században I–II., 1891–1902
  • 47. Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félévszázados jubileumára, 1892
  • 48. Brehm Alfred E.: Az Északi-sarktól az Egyenlítőig: népszerű előadások, 1892
  • 49. Wartha Vincze: Az agyagipar technológiája, 1892
  • 50. Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról, 1893
  • 51. Szabó József: Előadások a geológia köréből, 1893
  • 52. Candolle Alphonse de: Termesztett növényeink eredete, 1894
  • 53. Reclus Elisée: A patak élete, 1894
  • 54. Graber Vitus: Az állatok mechanikai műszerei, 1895
  • 55–56. Antonio Róiti: A fizika elemei I–II., 1895
  • 57. Klug Nándor: Az érzékszervek élettana, 1896
  • 58. Thanhoffer Lajos: Előadások az anatómia köréből, 1896
  • 59. Schmidt F.: A gyakorlati fotográfozás kézikönyve, 1897
  • 60. Keller Konrád: A tenger élete: botanikai toldalékkal Cramer Károlytól és Schinz Hanstól, 1897
  • 61. Freycinet C. de: A természettudományi megismerés alapjai: analizis, mechanika, 1898
  • 62. Tissié Ph.: Az elfáradás és a testgyakorlás, 1898
  • 63. Laufenauer Károly: Előadások az idegélet világából, 1899
  • 64. Alföldy Dénes: A meteorológiai műszerek és elemek, 1899
  • 65–66. Lehmann Alfréd: Babona és varázslat I–II., 1900
  • 67. Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, 1901

KéptárSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Királyi Magyar Természettudományi Társulat – tegnap és ma. Emlékfüzet, Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadása, Budapest, 1937, 25–28. o. [1]

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés