Terpény
Terpény (szlovákul: Trpín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
| Terpény (Trpín) | |
 | |
| A faluközpont a római katolikus templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1135 |
| Polgármester | Miroslav Melaga |
| Irányítószám | 962 44 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | KA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 107 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 390 m |
| Terület | 6,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Terpény
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 08′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 08′ 20″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terpény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Korponától 10 km-re délkeletre található.
TörténeteSzerkesztés
1262-ben "Terpen" néven említik először. Hont várának uradalmához tartozott, de IV. Béla király a bozóki apátságnak adta. 1342-ben "Terpen et alia Terpen", 1370-ben "Kisterpen" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1715-ben 19, 1720-ban 13 háztartása adózott. 1828-ban 32 házában 196 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "TERPIN. Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Litavához nem meszsze, mellynek filiája; a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik."[2]
Fényes Elek szerint "Trpin, tót falu, Honth vmegyében, a bozóki uradalomban: 205 kath. lakossal."[3]
Hont vármegye monográfiája szerint "Terpény, azelőtt Trpin, tót kisközség 14 házzal és 149 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Korpona, postája Litva. A falu nevével Terpen alakban, már 1262-ben találkozunk az oklevelekben, melyek a Hunt vár tartozékának mondják; de nem sokáig maradt e vár hatalma alatt, mert IV. Béla király Terjén földjét a hunti vártól elvette és a bozóki prépostságnak adományozta, mely mindvégig megmaradt birtokában. Alighanem innen vette nevét a Terjéni család, melynek három tagjáról – Jacobus, Martinus et Gregorius de Terjen – 1312-ben emlékezik meg egy följegyzés. A falu róm. kath. temploma újabb keletű. Terpény határában fekszik Nándorhalma puszta."[4]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 137, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 134 szlovák lakosa volt.
2011-ben 110 szlovák lakta.
NevezetességeiSzerkesztés
Külső hivatkozásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
