Terpény
Terpény (szlovákul: Trpín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
| Terpény (Trpín) | |||
 | |||
| A faluközpont a római katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Korponai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1135 | ||
| Polgármester | Miroslav Melaga | ||
| Irányítószám | 962 44 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | KA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 106 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 390 m | ||
| Terület | 6,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 08′ 21″48.295833°N 19.139167°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 08′ 21″48.295833°N 19.139167°E | |||
| Terpény weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terpény témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésKorponától 10 km-re délkeletre található.
Története
szerkesztés1262-ben "Terpen" néven említik először. Hont várának uradalmához tartozott, de IV. Béla király a bozóki apátságnak adta. 1342-ben "Terpen et alia Terpen", 1370-ben "Kisterpen" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1715-ben 19, 1720-ban 13 háztartása adózott. 1828-ban 32 házában 196 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "TERPIN. Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Litavához nem meszsze, mellynek filiája; a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik."[2]
Fényes Elek szerint "Trpin, tót falu, Honth vmegyében, a bozóki uradalomban: 205 kath. lakossal."[3]
Hont vármegye monográfiája szerint "Terpény, azelőtt Trpin, tót kisközség 14 házzal és 149 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Korpona, postája Litva. A falu nevével Terpen alakban, már 1262-ben találkozunk az oklevelekben, melyek a Hunt vár tartozékának mondják; de nem sokáig maradt e vár hatalma alatt, mert IV. Béla király Terjén földjét a hunti vártól elvette és a bozóki prépostságnak adományozta, mely mindvégig megmaradt birtokában. Alighanem innen vette nevét a Terjéni család, melynek három tagjáról – Jacobus, Martinus et Gregorius de Terjen – 1312-ben emlékezik meg egy följegyzés. A falu róm. kath. temploma újabb keletű. Terpény határában fekszik Nándorhalma puszta."[4]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 137 | 118 | 118 | 106 |
| Eltérés: | -13,86 % | +0 % | -10,16 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 113 | 106 |
| Eltérés: | -6,19 % |
1910-ben 137, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 134 szlovák lakosa volt.
2011-ben 110 szlovák lakta.
Nevezetességei
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
