Elkövető
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az elkövető egyes személyekre alkalmazott büntetőjogi illetve kriminológiai gyűjtőfogalom. Az elkövetők fogalma alá esnek:
- a tettes és a társtettes (tettesek),
- felbujtó és a bűnsegéd (részesek).[1]
A tettesek fogalmaSzerkesztés
A tettes a büntetőjogban és a kriminológiában az a személy, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.[2] A tettes az elkövetők egyik kategóriája. Amikor a Büntető Törvénykönyv tettesekről rendelkezik, e fogalom alatt a (szűkebb értelemben vett) tettes' mellett a társtettest is érti. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.[3] A részesek viszont a tettesek fogalmán kívül esnek.
Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.[4]
A részesek fogalmaSzerkesztés
A részesek nem valósítanak meg tényállásszerű magatartást, azaz a Btk. Különös Része által büntetni rendelt cselekmény elkövetésében úgy működnek közre, hogy tevékenységük kívül esik a konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának keretein.
- Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.[5]
- Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.[6]
- A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.[7]
A felbujtásSzerkesztés
A felbujtás [8] bűncselekmény szándékos elkövetésére való rábeszélés. Az akarat-elhatározásra tudatosan gyakorolt befolyás. Kelléke a felbujtó és felbujtott között az ugyanazon bűncselekmény elkövetésére irányzott együttes szándék. A felbujtás csupán akkor büntetendő cselekmény, ha a felbujtott a cselekményt, amelyre a felbujtás irányult, elkövette vagy legalább is annak elkövetését megkísérelte. A felbujtót azzal a büntetéssel kell sújtani, ami a felbujtás következtében elkövetett bűncselekmény után jár a tettesnek. [9]
Az elkövető halálaSzerkesztés
Az elkövető halála a büntethetőséget megszüntető okok egyike.[10]
ForrásokSzerkesztés
- 2012. évi C. törvény 12- 14. §§ a Büntető Törvénykönyvről
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Btk. 12. § - 12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek)
- ↑ 2012. évi C. törvény 13. § (1)) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 13. § (3)) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 13. § (2)) bek.
- ↑ Btk. 14. § (1) bek.
- ↑ Btk. 14. § (2) bek.
- ↑ Btk. 14. § (3) bek.
- ↑ Rövid u-val írandó lásd pl. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/suggest#
- ↑ Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938) 2345. old.
- ↑ 2012. évi C. törvény 25. (a) pontja.