Thék Endre

(1842–1919) magyar bútorasztalos, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője

Thék Endre (Orosháza, 1842. november 3.Balatonfüred, 1919. június 8.)[1] asztalosmester, bútor- és zongoragyáros, az első hazai bútorgyár alapítója, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője.

Thék Endre
Thék Endre
Thék Endre
SzületettThék Endre
1842. november 3.
Orosháza magyar
Elhunyt1919. június 8. (76 évesen)
Balatonfüred magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMorbitzer Antónia (1872–1892)
Kleineisel Ilona (1901–1919)
SzüleiThék András
Urszuly Mária
Foglalkozásabútorasztalos, bankár, iparos, kereskedő
SírhelyeÚj köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Thék Endre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az Üllői úti bútorgyár egy számlája
Kapu az orosházi Vörösmarty utcában, állítólag Thék inaskori munkája
Thék Endre sírja Budapesten. Új köztemető: 30-körönd-1. (A bal oldali szobor jelenleg nincs a síron)

Thék Endre nemes Thék András és Urszuly Mária gyermekeként a család negyedik generációs iparos tagja. Első feleségével, Morbitzer Antóniával Pesten kötött házasságot 1872-ben. 20 évi házasságuk alatt gyermekük nem született, s az asszony 1892-ben váratlanul meghalt. Thék 1901-ben nősült újra, ekkor Kleineisel Ilonát vette el, de utód ebből a házasságból sem született.

Thék Endrének a magyarországi Tanácsköztársaság nehéz időket hozott. Munkásai már 1918 decemberében ellenőrzésük alá vették a gyárát, el kellett hagynia a fővárost. Az amúgy is idős, betegeskedő ember Balatonfüreden halt meg 1919. június 8-án. A budapesti Új köztemetőben ma is álló családi sírboltba csak a kommün bukása után temethették el. Második felesége jóval túlélte, 1950-ben hunyt el.

Munkássága

szerkesztés

Thék Endrét 13 évesen (1855) tanoncnak szerződtették Daubner Pál orosházi asztalosmesterhez. 1859-ben szabadult fel, ekkor kezdhette meg a céhlegények kötelező vándorlását az Osztrák Birodalom területén. Később mint asztalosmester hosszabb időt töltött külföldön (Bécs, München, Párizs) a műbútorgyártás tanulmányozásával. 1867 után tért vissza Magyarországra. 1872-ben Pesten a Józsefvárosban megnyitotta asztalosműhelyét, melyet később gőzgéppel is felszerelt. Megvásárolta az Üllői út és a mai Leonardo da Vinci utca sarkán álló Tauszig-bútorgyárat. Gyára 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban gépesített bútorgyára lett. Historizáló-eklektikus munkái a korszak számos reprezentatív új épületében (Operaház, Parlament, Károlyi István palotája, a Wenckheim-palota, a Tőzsde és a Kúria) megjelennek. A múltidéző munkái közül a legjelentősebbnek a Hauszmann Alajos által átépített budavári Palota berendezését tartotta. Ő készítette el a neoromán stílusban megalkotott Szent István-termet gazdag fali dekorációival, román stílusú bútorzatával. Ezeket a bútorokat 1900-ban a párizsi világkiállításon is bemutatták. Ezekben a nagyszabású feladatokban a gyár kivitelező volt, az építészek által elkészített tervek alapján dolgozott.

A magyar iparművészet számon tartja gróf Andrássy Tivadar budai villájának ebédlőberendezését, amelyet a Thék-bútorgyár kivitelezett. Az ebédlő belsőépítész-tervezője a festő Rippl-Rónai József volt, aki nemcsak a bútorokat, a kerámia- és üvegtárgyakat, a kárpitokat és az üvegablakokat is megtervezte. Így lett az Andrássy-palota a magyar szecessziós művészet kiemelkedő alkotása.

Thék Endre az 1890-es években kibővítette gyárát, és zongoragyártásra is berendezkedett. Orosházán tanoncotthont alapított, alelnöke volt az Országos Ipartestületnek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának.

Vagyonából a Hont vármegyei Lontó községben 1896-ban vásárolt palotát magának, majd „művészi ízléssel restaurálta a régi épületet, meghagyván annak eredeti, érdekes jellegét. Thék kastélyában gazdag könyvtár van. A kastély termeit Zsigmond és Mátyás királyok korabeli kőfaragványok és festmények, továbbá régi velencei műtárgyak, Mária Terézia korabeli kőszobrok díszítik. Thék számos történelmi emlékű kő- és bronztárgyat őriz itt a török világból is, valamint régi fegyvereket is, a melyek részben a régi királyi várból kerültek ide” – írja a Borovszky-féle Hont vármegyei monográfia.

Emlékezete

szerkesztés
  • Thék Endréről Orosházán még életében, 1913-ban utcát neveztek el.
  • Budapesten 1928-ban keresztelték át az addigi Óriás utcát (ahol gyára és lakóháza is állt) Thék Endre utcára.
  • 1930-ban az Országos Iparegyesület és a Kereskedelmi Iparkamara Thék-emlékérmet bocsátott ki (Telcs Ede munkája)
  • 1930-ban Budapest székesfőváros emléktáblával jelölte meg lakóházát (Üllői út 66/c). 1952-ben a táblát eltávolították, a Thék Endre utca pedig Leonardo da Vinci nevét kapta.
  • Jelenleg a IX. kerületben, a Művészetek Palotája melletti egyik sétány őrzi Thék nevét.
  • 2009-ben Orosházán létrehozták a Thék Endre-díjat.
  1. Thék Endre. oroshaza.hu. [2019. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  • Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842–1919), Orosháza, 2007
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Hallóssy István: Fejezetek a magyar iparosodás történetéből, Budapest, 1933
  • Bogdán István: Régi magyar mesterségek, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1973
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Magyarország a XX. században I–V. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2000.
  • Verasztó Antal: Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez, Orosháza, 2008