Thörl osztrák mezőváros Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 2311 lakosa volt.

Thörl
A thörli kastély
A thörli kastély
Thörl címere
Thörl címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Bruck-mürzzuschlagi járás
Irányítószám 8621, 8622, 8623, 8624
Körzethívószám 03864
Forgalmi rendszám BM
Népesség
Teljes népesség2295 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság638 m
Terület166,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thörl (Ausztria)
Thörl
Thörl
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 31′ 01″, k. h. 15° 13′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 01″, k. h. 15° 13′ 09″
Thörl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Thörl témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Thörl a Bruck-mürzzuschlagi járásban
 
Schachenstein várának romjai
 
A Szt. Egyed-templom

Thörl Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Hochschwab-hegység délkeleti lábainál, a Thörlbach folyó mentén. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Etmißl (413 lakos), Fölz (666), Hinterberg (44), Lonschitz (61), Oisching (4), Palbersdorf (633), Sankt Ilgen (269), Thörl (252). A polgármesteri hivatal Palbersdorfban található.

A környező önkormányzatok: északkeletre Mariazell, keletre Turnau és Aflenz, délre Kapfenberg, délnyugatra Tragöß-Sankt Katharein, északnyugatra Wildalpen.

TörténeteSzerkesztés

Thörl területe már a neolitikus időkben is lakott volt. A (később romanizált) kelta lakosságot 600 körül szlávok váltották fel, emléküket több helynév őrzi. A 8. században kezdődött a bajorok betelepülése.

1103-ban III. Henrik karintiai herceg a Skt. Lambrecht-i apátságnak adományozta a régióbeli földbirtokait. Palbersdorf 1342-ben jelenik meg először az írott forrásokban, Thörl három évvel később. Utóbbi térségében a völgy túl szűknek bizonyult, így a palbersdorfi lakosság nagyobb ütemben gyarapodott. A 14. századtól megkezdődött a thörli vasércbányák kiaknázása.

1849-ben a községi önkormányzatok megalakulásával Thörl Aflenzhez került. 1915-ben elvált tőle, de az első világháború miatt ténylegesen csak 1919-ben került sor az új község megalakítására. 1893-ban megnyílt a Thörlerbahn vasútvonal Kapfenberg és Turnau között. A thörli vasipar sokat profitált az új gazdasági lehetőségekből.

A második világháború után szovjet csapatok szállták meg a települést, majd 1945 nyarán britek váltották fel őket. 1955-ben a szomszédos Fölz községet Thörlhöz kapcsolták; utóbbi ekkor kapta a címerét. A vasútvonalon 1959-ben megszűnt az utasszállítás; az 1990-es években a vasipar becsődülése után minden vasúti forgalmat leállították, a síneket 2003-2004-ben felszedték.

Thörl 1994-ben mezővárosi státuszt kapott. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Etmißl és St. Ilgen községeket csatolták a mezővároshoz.

LakosságSzerkesztés

A thörli önkormányzat területén 2017 januárjában 2311 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el csúcspontját 3467 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 79,3%-a római katolikusnak, 2,8% evangélikusnak, 2,5 ortodoxnak, 14,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban.

LátnivalókSzerkesztés

  • Sachenstein várát 1464-ben építtette János skt. lambrechti apát nyári rezidenciának. 1630-ban és 1740-ben kibővítették. A 18. század végén lakatlanná vált és romba dőlt.
  • a thörli kastély egy magánalapítvány tulajdona
  • St. Ilgen Szt Egyed-temploma
  • Etmißl Szt. Anna-temploma

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Thörl című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.