Thalmayer-mauzóleum

(Thalmayer mauzóleum szócikkből átirányítva)

A Thalmayer mauzóleum a budapesti Fiumei Úti Sírkert egyik nagy méretű síremléke.

Thalmayer-mauzóleum
A Thalmayer-mauzóleum 2022 februárjában
A Thalmayer-mauzóleum 2022 februárjában
TelepülésBudapest VIII. kerülete
Cím1086 Budapest, Fiumei út 16-18.
Építési adatok
Építés éve19. század vége, közelebbről nem ismert (1893 előtt)
Rekonstrukciók évei19251926 (csontházzá átalakítva)
Építési stíluseklektikus építészet
TervezőKallina Mór
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Thalmayer-mauzóleum (Budapest)
Thalmayer-mauzóleum
Thalmayer-mauzóleum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 05′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 05′ 49″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Thalmayer-mauzóleum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A Fiumei Úti Sírkert 1849-ben nyílt meg. A temetkezési kultúra alakulásával fokozatosan elterjedt a díszes síremlékek állításának szokása. A temető négy sarkában pedig négy nagy mauzóleum épült fel: a Sebastiani-, a Saxlehner-, a Ganz-, és a Thalmayer-családok mauzóleuma. (A Saxlehetner-mauzóleumot az 1950-es években, a temető falának módosításakor az Új köztemetőbe telepítették át.)[1]

A Thalmayer család mauzóleuma a temető főbejáratától legtávolabbi, délkeleti sarkában épült fel, közvetlenül a Salgótarjáni utcai zsidó temető fala és bejárata mellé. (Később itt épült fel a Lajta Béla által tervezett bejárati épület is.) Építési ideje nem ismert, valamikor a 19. század végén lehetett. 1893-ban már bizonyosan állt.[2] Tervezője Kallina Mór (1844–1913) volt,[3] aki több neves budapesti épületet (pl. Budai Vigadó, Budavári evangélikus templom) tervezett.

Archív felvételek szerint az épületen nagy méretű szobor (kerub?) állt, ez ma már nem található meg.[4]

A mauzóleumot az 1920-as években csontfülkévé (ossariummá) alakították át. A Fővárosi Hírlap 1925-ös 45. száma röviden említést tesz ennek költségeiről:[5]

„A Kerepesi temetőben levő Thalmayer-féle birtokbavett mauzóleum tatarozásánál a kőművesmunkát Bédi Aurél kapta 9 millió 820.000 K[oroná]-ért, az ácsmunkát Ranyák József kapta 20 millió 952.000 K-ért, a bádogosmunkát Ruffián István kapta 25 millió 855.000 K-ért.”

Az átalakítás során, 1926-ban 700 csontfülkét készítettek el benne.[6][7]

A feliratokból megállapítható, hogy az 1950-es években kolumbáriumként (urnatemető) is használták egy ideig, de több urnahely máig üres.

A 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről műemléki védelem alá helyezte (több más sírral együtt) a mauzóleumot is (J.449/454).[8]

Az épület évtizedek óta használaton kívül áll, a növényzet részben benőtte. Jelenleg (2022) életveszélyes állapota miatt a látogatóktól el van zárva.

Az épület szerkesztés

Az eklektikus stílusban épült mauzóleum egy középső, kupolás részből, és két oldalán egy-egy kisebb szárnyból áll. A középső rész felső négy sarkán pálmamintás díszítés látható (akrotéria), elől kovácsoltvas-díszes rács zárja le. A két oldalsó szárnynak nincs díszrácsa. Az épület előtt modern elválasztó rácsot helyeztek el.

Képtár szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Fiumei úti sírkert története dióhéjban 1.. elismondom.wordpress.com. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  2. Halottak országa In: Pesti Napló, 1893. november 1. (44. évfolyam, 307. szám)
  3. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 447. o.  Online elérés
  4. https://lajta.bparchiv.hu/hu/kapuepulet
  5. Fővárosi Hírlap, 1925-11-11 / 45. szám. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  6. A Kerepesi úti temető 1999-ben, 208. o.. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  7. Klauzál Gábor és kortársai I. Adalékok egy temetői séta stációihoz…. klauzal.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  8. 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről. net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)

Egyéb hivatkozások szerkesztés