Thúry József

Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Thury József
Született	1861. december 25. Makád
Elhunyt	1906. május 22. (44 évesen) Szabadka
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	nyelvész, turkológus
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és munkássága

Egyszerű, református, gazdálkodó családból származott. Gimnáziumait Kunszentmiklóson és Budapesten végezte. Leginkább a magyar őstörténet és a török nyelv érdekelte, ezért jelentkezett 1880-ban és végül került a pesti egyetemre. Vámbéry Ármin tanítványa volt a budapesti egyetemen. Hozzá hasonlóan a közeli türk-magyar népi és nyelvi kapcsolat elméletének szószólója volt. 1884-ben törökországi tanulmányúton járt. 1884-ben a budapesti Kereskedelmi Akadémián török nyelvet tanított. 1887-ben a nagykőrösi, 1888-tól a kiskunhalasi református gimnázium tanára. Magyar nyelvet és latint tanított. 1899-1905 között az iskolai könyvtár könyvtárosa lett. 1903-tól az MTA levelező tagja volt. A magyar-török nyelvrokonság, a magyar őstörténet, az oszmán-török történetírás, az irodalomtörténet és a török nyelvtörténet területén kutatott. 1906-ban kinevezték a budapesti egyetem tanárává. Sírja a kiskunhalasi régi református temetőben található meg.

Főbb művei, fordításai

• THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 1. rész. 1884.
• THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 2. rész. 1884.
• THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 3. rész. 1884.
• A kasztamuni-i török nyelvjárás. (1884)
• Az 1663-64-ik évi hadjárat - Rasid efendi, török histórikus művéből. Hadtörténelmi Közlemények 1890, 361-382.
• Török történetírók. Török-magyar kori történelmi emlékek. (1893-96) (fordítás) I. II.
• THÚRY József: A Zrínyiász. I. közlemény. 1894.
• THÚRY József: A Zrínyiász. II. közlemény. 1894.
• THÚRY József: A Zrínyiász. III. közlemény. 1894.
• Thúry József (1898a): A székelyek eredete. Erdélyi Múzeum 26 (2): 65–87.
• Thúry József (1898b): A székelyek eredete. (II. közelmény.) Erdélyi Múzeum 26 (3): 138–163.
• Thúry József (1898c): A székelyek eredete. (III. közelmény.) Erdélyi Múzeum 26 (4): 195–216.
• Thúry József (1898d): A székelyek eredete. (Befejező. közelmény.) Erdélyi Múzeum 26 (5): 241–247.
• Török nyelvemlékek a XIV. század végéig (1903)
• A "Behdset-ül-Lugat" czímű csagatáj szótár (1903)
• A közép-ázsiai török irodalom. (1904)
• A közép-ázsiai török nyelv ismertetései, (1906]
• Szelaniki Musztafa leírása Szigetvár ostromáról (reprint: 1979) (fordítás)
• Török hadak Magyarországon, 1526-1566 : Kortárs török történetírók naplórészletei (reprint: 1985) (fordítás)
• Thúry József (1886): A magyarok eredete, őshazája és vándorlásai. Első közlemény. Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye 30: 677–692.
• Thúry József (1886): A magyarok eredete, őshazája és vándorlása. Második közlemény. Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye 30: 778–803.
• Thúry József (1886): A magyarok eredete, őshazája és vándorlása. Harmadik és befejező közlemény. Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye 30: 880–917.

Emléke

Nevét Kiskunhalason alapítvány, utcanév, gimnáziumi könyvtár, kopjafa is őrzi. Makádon iskolát és utcát is elneveztek róla.

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 445. o. ISBN 963-9257-17-6