Thury Zoltán (író)

Thury Zoltán (Kolozsvár, 1870. március 7. – Budapest, 1906. augusztus 27.) író, újságíró. Eredeti családneve Köpe volt. Thury Lajos, Thury Erzsébet, Thury Zsuzsa apja. Bächer Iván dédapja.

Thury Zoltán
Élete
Született	1870. március 7. Kolozsvár
Elhunyt	1906. augusztus 27. (36 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Szülei	Köpe Lajos, Zudor Mária
Házastársa	Marton Gizella
Gyermekei	Thury Lajos (1896-1989) Thury Erzsébet (1899-1971) Thury Zsuzsa (1901–1989)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella, színmű
Irodalmi irányzat	kritikai realizmus
Első műve	Regénymesék (1894)
Fontosabb művei	Katonák
A Wikimédia Commons tartalmaz Thury Zoltán témájú médiaállományokat.
Eredeti családneve Köpe volt.

Élete

Elszegényedett erdélyi család gyermeke. Ujfalussi Köpe Lajos honvédszázados fia volt, akit tízéves korában veszített el, anyja Zudor Klára. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után vándorszínészként járta az országot, de ezen a pályán nem boldogult. Egyidejűleg újságíróskodott előbb Petelei István Kolozsvár című lapjánál, majd 1891 nyarán Budapesten, őszén Szegeden, s 1892 végén Pécsen. Pécsről Budapestre költözött. Laptudósítóként 2 évet töltött Németországban, főleg Münchenben (1893-1895). Ezalatt orosz és lengyel emigránsokkal került kapcsolatba és tagja lett az ottani magyar festők Hollósy Simon köré tömörült csoportjának. Budapestre visszatérve élete végéig újságíró; előbb a Pesti Napló, majd a Budapesti Napló, végül a Nap szerkesztőségében dolgozott. A magyar kritikai realizmus egyik jelentős képviselője; írásaiban az elnyomott néposztályok keserű hangja szólal meg. Mint színműíró feltűnést keltett a tisztikar valóságos életét bemutató Katonák című darabjával, melynek bemutatása ellen a hadsereg vezetősége minden erővel tiltakozott.

Látása régóta romlott, szemidegsorvadása volt. Köhögéséből pedig az orvosok arra következtettek: tüdővészes. Nem érte meg a teljes megvakulást. Harminchat éves korában megölte a tüdővész. A Nyugat csak két évvel később indult el, de a Nyugat prózaírói az egyik legfőbb előharcosukat tisztelték benne.

Felesége Marton Gizella volt, lánya Thury Erzsébet Regina Klára volt, aki 1918. december 8-án házasságot kötött Bächer Károly magánhivatalnokkal, Bächer Móric és Jonas Szidónia fiával.

Művei

• Regénymesék (1894)
• Tárcanovellák (1894)
• Bolondok (1897)
• Ulrich főhadnagy és egyéb történetek (1898)
• Katonák (1898)
• Urak és parasztok (1899) Online
• Asszonyok (1900)
• Egyszerű történetek (1901)
• Útravaló (1901)
• Kende Miklós végrendelete és egyéb történetek (1903)
• Elbeszélések (1906)
• Az ember, aki haza ballagott (1907)
• Thury Zoltán összes művei (1908) (Online változat)
  • I. kötet. Ketty és egyéb elbeszélések. (317 l.)
  • II. kötet. Emberhalál és egyéb elbeszélések. (308 l.)
  • III. kötet. A kapitány és egyéb elbeszélések. (317 l.)
  • IV. kötet. A sorompó és egyéb elbeszélések. (350 l.)
  • V. kötet. Színművek. (338 l.)
  • VI. kötet. Színművek, apróságok. (348 l.)
• Előbb meg kell halni (1959)
• Thury Zoltán: Útravaló – Benedek Elek: Testamentum (2004) ISBN 9638090553

Források

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Thury Zoltán (író) témában.

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Tárogató Könyvek) ISBN 9638607106
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

• Thury Zsuzsa: Kortársak nagy íróktól (Budapest, 1956)
• Rejtő István: A modern magyar novella úttörője (Irodalmi Újság, 1956. 35. sz.)
• Juhász Antal: Thury Zoltán a Szegedi Naplónál (Szeged, 1962)
• Rejtő István: Thury Zoltán (tanulmány, Budapest, 1963)
• Magyar életrajzi lexikon
• A magyar irodalom arcképcsarnoka
• Szerzői adatlapja a Molyon