Thury Zsuzsa
Thury Zsuzsa, születési és 1909-ig használt nevén Köpe Zsuzsanna[6] (Budapest, 1901. április 22.[7] – Budapest, 1989. október 14.) magyar író, Thury Zoltán lánya, Thury Lajos húga, 1932–1936 között Traub Vilmos szívsebész, majd Sándor Kálmán író felesége, Horváth Zoltán újságíró unokatestvére. Nővérének, Thury Erzsébetnek az unokája Bächer Iván, író, újságíró, publicista.
| Thury Zsuzsa | |
 | |
| Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Született | 1901. április 22.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1989. október 14. (88 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar[3] |
| Házastársa | Sándor Kálmán |
| Szülei | Thury Zoltán |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (608-259. templomi fülke)[4][5] |
| Írói pályafutása | |
Életútja
szerkesztésDebrecenben érettségizett 1918-ban. 1921-től a Pesti Naplóban jelentek meg novellái. Első önálló elbeszéléskötete Debrecenben jelent meg 1927-ben. 1927–1929 között Párizsban élt, a Pesti Napló párizsi tudósítója volt, rövid ideig a Sorbonne-on folytatott tanulmányokat. Hazatérése után, 1930–1936 között a kolozsvári Ellenzék című lap belső munkatársa volt, szerepelt az Új arcvonal című antológiában. Ezeknek az éveknek irodalmi és társadalmi életét dolgozta föl a Barátok és ellenségek című visszaemlékezésében.
1936-tól Budapesten folytatta írói tevékenységét. 1945-ig legtöbb regénye irodalmi sorozatokban jelent meg. Rigó utca 20–22 című, a Révai Kiadónál megjelent regényében a kritika figyelemre méltónak találta elbeszélő modorát, az elmélyült lélektani ábrázolást. 1945 után megjelent regényeit, ifjúsági regényeit önéletrajzi motívumok szövik át. Ördögtánc című regényében apjának alakját elevenítette föl, A fivér című regény hősét Thury Lajosról mintázta. Októbertől februárig című regényében családja ostrom alatti hónapjait elevenítette fel. Válogatásában és előszavával jelent meg Thury Zoltán elbeszélésgyűjteménye.
Művei
szerkesztés- A Szentpétery gyerekek (1931)
- Schmitt Terka (1937)
- Rigó utca 20–22 (1941)
- Két asszony (1942)
- Botrány Körösváron (1942)
- Furcsa tolvaj (1942)
- János doktor két menyasszonya (1942)
- A könnyelmű Balogh-lány (1942)
- A világ legjobb embere (1942)
- Az ügyetlen asszony (1943)
- A titokzatos ismeretlen (1943)
- A professzor lánya (1943)
- Második házasság (1943)
- Magda titka (1943)
- Anya nem megy férjhez (1943)
- Katit visszalopják (1944)
- A nagy riport (1944)
- Rejtelmes mosoly (1944)
- Az áruló (1946)
- Szerelmes idegenek (1947)
- Válás után (1947)
- Bányai Júlia (1951)
- Egy fedél alatt (1952)
- A francia kislány (1953)
- Virradat előtt (1955)
- Zalai nyár (1955)
- Mostohatestvérek (1956)
- Ördögtánc (1958)
- A jó fiú (1959)
- Angéla (1961)
- A tűzpiros üveggömb (1962)
- Bűvös kör (1965)
- Körülményes ifjúság (1967)
- Apollónia kisasszony vendégei (1968)
- Tű a lemezen (1969)
- A bécsi országút (1973)
- Az amerikai nagynéni (1973)
- Buksi a repülőgépen (1975)
- Játék (1976)
- Októbertől februárig (1977)
- Szökés karácsonykor (1977)
- Barátok és ellenfelek (1979)
- Júlia vándorévei (1981)
- Családi dolgok (1982)
- Amerikából jöttem (1983)
- A fivér (1988)
- Az öreg hölgy történetei (1990)
Műfordításai
szerkesztés- Jo van Ammers-Küller: Coornvelt Erzsébet házassága (1943)
- Anna Seghers: A hetedik kereszt (1949)
- Anna Seghers: Gyerekek (1955)
Díjai, elismerései
szerkesztés- József Attila-díj (1953, 1954, 1957)
- Munka Érdemrend (1956, 1961)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1971)[8]
- Április Negyedike érdemrend (1986)[9]
Származása
szerkesztés| Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. ápr. 22. – Budapest, 1989. okt. 14.) író, újságíró |
Apja: Thury Zoltán[12][13] (Kolozsvár, 1870. márc. 7. – Budapest, 1906. aug. 27.) író, újságíró |
Apai nagyapja: újfalussi Köpe Lajos[14] (1831 körül – Kolozsvár, 1880. febr. 23.) százados |
Apai nagyapai dédapja: n.a. |
| Apai nagyapai dédanyja: n.a. | |||
| Apai nagyanyja: lozsádi Zudor Klára |
Apai nagyanyai dédapja: lozsádi Zudor Sámuel[15][16] | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: n.a. | |||
| Anyja: Marton Gizella[17] (Budapest, 1875. febr. 12. – Budapest, 1958. dec. 5.) |
Anyai nagyapja: Marton Imre[18][19] (Sátoraljaújhely, 1841 – Budapest, 1914. jan. 19.) szatócs, kereskedő |
Anyai nagyapai dédapja: Moskowitz N. | |
| Anyai nagyapai dédanyja: n.a. | |||
| Anyai nagyanyja: Manheit Regina (Pest, 1847–?) |
Anyai nagyanyai dédapja: Manheit Adolf | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: n.a. |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 86599/1909. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 955. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 21. oldal 39. sor
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 449/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1971. április 20. (27. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1986. május 16. (19. szám)
- ↑ Bächer Iván: Kutyamandovszky. Göncöl Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 963-918-322-9
- ↑ OSZK gyászjelentések
- ↑ Thury Zoltán gyászjelentése. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
- ↑ Köpe Zoltán és Marton Gizella házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 44/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ Köpe Lajos gyászjelentése
- ↑ Nagy Iván: Magyarországi családai, XI, kötet. 448-449. o.
- ↑ Zudor Károly gyászjelentése. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
- ↑ Marton Gizella születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 236/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ Marton Imre és Manheit Regina házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 121/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ Marton Imre halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 25/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
- A magyar irodalom története 1945–1975 – Thury Zsuzsa
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Balázs Imre József: Thury Zsuzsa és az erdélyi magyar irodalom. Erdélyi Múzeum, 2021/3, 1–12.
