Főmenü megnyitása

Filanderkenguruk

emlősnem
(Thylogale szócikkből átirányítva)

A filanderkenguruk (Thylogale) az emlősök (Mammalia) osztályának erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a kengurufélék (Macropodidae) családjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Filanderkenguruk
Vörösnyakú filanderkenguru (Thylogale thetis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kengurualkatúak (Macropodiformes)
Család: Kengurufélék (Macropodidae)
Alcsalád: Valódi kenguruformák (Macropodinae)
Nem: Thylogale
J. E. Gray, 1837
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Filanderkenguruk témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Filanderkenguruk témájú médiaállományokat és Filanderkenguruk témájú kategóriát.

ElőfordulásukSzerkesztés

A filanderkenguruk megtalálhatók Ausztrália keleti partjainál, Új-Dél-Walesben, Tasmániában, Új-Guineában és a környező szigetcsoportokon. A vöröslábú filanderkengurun (Thylogale stigmatica) kívül a nem többi faja elég gyakori.

MegjelenésükSzerkesztés

Az állatok törzshossza 30-63 centiméter, farokhossza 27-51 centiméter; a hím farka általában hosszabb, mint a nőstényé, magassága 40-50 centiméter és testtömege 1,8-12 kilogramm. Színezetre nagyon hasonlítanak egymásra e nem fajai; az uralkodó szín a vörös. Fülük viszonylag nagy. A filanderkenguruknak jól fejlett hallásuk van. Az állatok mellső lába rövid, de erős. Erdei élőhelyeiken utat törnek vele, hegyvidéken pedig a hóban kaparnak vele. A hímek közötti harc során a mellső láb ereje döntő szerepet játszik. A filanderkenguruknak nagy hátsó lábuk van, mégsem olyan jó ugrók, mint a legtöbb kenguru. Farkukat ugráskor kinyújtják.

ÉletmódjukSzerkesztés

A filanderkenguruk magányosak, és többnyire éjjel aktívak. Táplálékuk levelek, fűfélék és bogyók. Ezek az állatok 4-5 évig élnek.

SzaporodásukSzerkesztés

Az ivarérettséget 14-16 hónapos korban érik el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 30-31 napig tart, ennek végén 1, ritkán 2 fejletlen utód születik. Az utódok 180-200 napig ülnek az erszényben. Erszényelhagyás után még 6 hónapig anyjukkal maradnak a kölykök.

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 7 faj tartozik:

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés