Főmenü megnyitása

Tiboldi Mária (Szolnok, 1939. április 20. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a Budapesti Operettszínház örökös tagja

Tiboldi Mária
Tiboldi Mária a szegedi Csárdáskirálynő címszerepében, partnere Mucsi Sándor
Tiboldi Mária a szegedi Csárdáskirálynő címszerepében, partnere Mucsi Sándor
Életrajzi adatok
Született 1939április 20. (80 éves)
Szolnok
Származás magyar magyar
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (1961)
Aktív évek 1961
Híres szerepei Maya Fényes Szabolcs: Maya
Szilvia Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Fedora Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő
Glavári Hanna Lehár Ferenc: A víg özvegy
Rosalinda Johann Strauss: A denevér
Beatrice Franz von Suppé: Boccaccio
Mária Lajtai-Békeffi: A régi nyár
Díjai
Jászai Mari-díj1986
További díjakTv-nívódíj (1984)
A Budapesti Operettszínház örökös tagja (1996)
Velencéért Emlékérem (2012)

Tiboldi Mária az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

ÉletpályaSzerkesztés

Szolnokon született, de 1949-től már Budapesten járt iskolába. "1961-ben kitüntetéssel diplomáztam az első, 1957-ben indított zenés osztályban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán."[1] Először a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol játszott operettet, operát, prózát. 1963-tól a Fővárosi Operettszínház tagja.

1966-ban külföldre szerződött,

...tíz évet német nyelvterületen vendégszerepeltem, sztár lettem, primadonna, az első nő, Berlinben, Münchenben, Salzburgban… Ennek ellenére egy űzött, hajszolt nő – ha az emberi oldalát nézem –, aki konzuli útlevéllel, állandó sorban állással a követségen várja a vízumát, hogy hazajöhessen a kisfiához. Az osztrák és magyar vonatokon a kalauzok és vámosok név szerint ismertek, de az ottani és az itthoni bánásmódban bizony minőségi különbségek voltak. A Kádár-korszak szigora rám is vonatkozott, ahogyan átléptem a határt, minden alkalommal be- és ki kellett jelentkeznem a rendőrségen, ki tudja, hányszor. Arra, hogy itthon is szerepelhessek, nem kaptam lehetőséget. Kint, Nyugaton, sikeres voltam, nemzetközileg elismert, én voltam „a Tiboldi”.”

Előbb a berlini Theater des Westens, 1968-tól a salzburgi Landestheater, 1972-től a bécsi Raimund Theater primadonnája volt. 1976 óta ismét a Fővárosi Operettszínház művésznője volt, 2003-ig.

"Vámos László bízott bennem....Visszakaptam a magyar szó, az anyanyelvi játszás örömét. Ez leírhatatlan boldogság."”

Született primadonna, varázsa, megjelenése, személyisége fejlett ének- és játékkultúrával párosul. Sokat vendégszerepelt külföldi színpadokon, tévéjátékokban, gálaesteken, show-műsorokban, játszott és énekelt németül. Vendégművészként itthon, a Veszprémi Petőfi Színházban eljátszhatta Mária szerepét A régi nyár című zenés játékban, melyet Rátonyi Róbert rendezett, de fellépett a Ruttkai Éva Színházban is, ahol Arankát alakította a Hyppolit, a lakáj című darabban. Abonyi Beáta: Marica címmel könyvet írt róla. Műsorvezetőként többször láthatták a nézők, rendezőként és darabok átírójaként is olvashatjuk nevét stáblistákon. 1986-ban Jászai Mari-díjas lett, és 1996-tól a Budapesti Operettszínház örökös tagjai.

JegyzetekSzerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

Fontosabb színházi szerepeiSzerkesztés

Filmek, tv-játékok, zenés műsorokSzerkesztés

  • Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964)
  • Die ungarische Hochzeit (1969)
  • Zauber der Melodie (1969)
  • Giuditta (Freunde das Leben ist lebenswert) (1970)
  • Der Opernball (1971)
  • Drei mal neun (német sorozat) 3. rész (1972)
  • Maske in Blau
  • Frau Luna
  • Zum blauen Bock (német sorozat) (1972)
  • Schlagerfestival 1929 (1974)
  • "Von der Puszta will ich traumen" tv-műsor Magyarországról
  • Sonntags Konzert: Jaj Kálmán, Bruderherz élő egyenes adás műsorvezetője (magyar-német osztrák koprodukció)
  • Operettkarnevál műsorvezetője (magyar-német osztrák koprodukció)
  • Ungarische Hochzeit (osztrák-német-svájci koprodukció)
  • Auf immer und ewig (osztrák tv-játék sorozat)
  • Zene az életem (önálló tv-show, vendég: Miller Lajos) (1983)
  • Leo Fall: Pompadour (1985)
  • A nemzet csalogánya - Képek Blaha Lujza életéből (1985)
  • Három a kislány (Zenés TV színház) (1986)
  • "Nem történt semmi..." (zenés összeállítás)
  • Hanussen (1988)

ElőadóestSzerkesztés

  • A nemzet csalogánya: címszerep (Blaha Lujza) (Korona Pódium)
  • Francia polonéz (George Sand) (Fővárosi Operettszínház)

Önálló estSzerkesztés

RendezéseiSzerkesztés

  • Mágnás Miska (Sziget Színház)
  • Bob herceg (Velencei nyári zenés esték)

Könyv rólaSzerkesztés

Lemezek, kazettaSzerkesztés

  • Maria Tiboldi – Mein herz schlägt für Dich CBS Records (LP) S 64606 (1971)
  • Maria Tiboldi – Zigeunerparty CBS Germany (LP) S 67297 (1972)
  • Maria Tiboldi - Ich bin Verliebt - (LP) CBS - Germany S 65537 (1973)
  • Maria Tiboldi - Ligeunerparty (Gypsy Party) CBS - Israel (cat no: 65603) (1974)
  • Maria Tiboldi - Von Der Puszta Will Ich Träumen (Volksweisen Und Zigeunerlieder Aus Ungarn) (LP) CBS 80332 (1974)
  • Maria Tiboldi - Heut kann es kosten soviel es will (7", Single) Isarton 1C 006-42 148 (1974)
  • Maria Tiboldi - Maria Tiboldi Germany (LP) 1C 048-42 194 (1976)
  • Tiboldi Mária - Szép álom, szállj a szívemre HCD16854 Hungaroton
  • Örökzöldek (kazetta)

SzármazásaSzerkesztés

Tiboldi Mária családfája
Tiboldi Mária

(Szolnok, 1939. ápr. 20.)

Apja:

Tiboldi Tibor Ernő[1][2]

(Szolnok, 1912. szept. 9.–

1967. szept. 23.)

testnevelő tanár

Apai nagyapja:

Tiboldi Gyula[3]

(Székelykeresztúr, 1886. dec. 22. – ?)

gimnáziumi tanár

Apai nagyapai dédapja:

Telman József[4]

(1841 –

Székelykeresztúr, 1911. szept. 19.)

Apai nagyapai dédanyja:

Erdősz Karolina

Apai nagyanyja:

Kiss Ilona Karolina

(Szolnok, 1890. máj. 21. – ?)

Apai nagyanyai dédapja:

Kiss Sándor[5]

(Igló, 1853 – ?)

Apai nagyanyai dédanyja:

Dózsa Anna Rozália

(Pest, 1856 – ?)

Anyja:

Németh Mária Magdolna

(Mende, 1912. nov. 6. – ?)

Anyai nagyapja:

Németh Gyula[6]

(Mezőtúr, 1885. okt. 8. –

Budapest, 1959. okt. 7.)

Anyai nagyapai dédapja:

Németh Gyula

(Gyerk, 1858. –

(Mezőtúr, 1895. dec. 15.)

Anyai nagyapai dédanyja:

Sepsi Eszter

(Mezőtúr, 1866. okt. 19. – ?)

Anyai nagyanyja:

Csekő Mária

(Békésszentandrás, 1893. szept. 30. – ?)

Anyai nagyanyai dédapja:

Csekő Géza

(Mezőtúr, 1869. dec. 16. –

Mezőtúr, 1902. jan. 1.)

Anyai nagyanyai dédanyja:

Sinka Anna

(Békésszentandrás, 1872. ápr. 8. – ?)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés