Főmenü megnyitása

A Ticino Köztársaság és Kanton, németül Tessin, Svájc legdélibb kantonja. Ticino határos Uri, Wallis, Graubünden kantonokkal, illetve Piemont és Lombardia olaszországi régiókkal. Ticino teljesen körülveszi Campione D'Italia olasz exklávét.

Ticino Kanton és Köztársaság
Repubblica e Cantone del Ticino
Ticino kanton zászlaja
Ticino kanton zászlaja
Ticino kanton címere
Ticino kanton címere
Kanton Tessin in Switzerland.svg

Fővárosa Bellinzona
é. sz. 46° 19′, k. h. 8° 49′
Legnagyobb város Lugano
Államforma köztársaság
Vezetők
A Végrehajtó Tanács (Államtanács) elnöke Claudio Zali
Hivatalos nyelv olasz
Beszélt nyelvek olasz, német,
Autonómia a Svájci Államszövetség kantonja
Csatlakozás a Svájci Államszövetséghez 1803
A legutóbbi alkotmány megírása 1997

Tagság
Lista
(Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint353 343 fő (2018. dec. 31.)[1] +/-
RangsorbanSvájcban 8.
Becsült341 652 fő
RangsorbanSvájcban 8.
Népsűrűség121 fő/km²
Főbb etnikumok olasz
Vallások római katolikus, protestáns
Földrajzi adatok
Terület2812,2 km²
Rangsorban Svájcban 5.
IdőzónaKözép-európai idő (UTC+1)
Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem svájci frank (CHF)
Nemzetközi gépkocsijel TI
Internet TLD..ch
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Ticino Kanton és Köztársaság témájú médiaállományokat.

Nevét a Ticino folyóról kapta. Ez az egyetlen kanton, ahol az olasz az egyetlen hivatalos nyelv.

TörténeteSzerkesztés

Az ókorban a mai Ticino területét egy kelta törzs lakta. Később a Római Birodalom részévé vált. Bukása után Ticinot a nyugatrómai birodalom uralta és a keleti gótok, a lombardok és a frankok lakták.

1403 és 1422 között ezeket a földeket bekebelezte Uri kanton, de később elvesztette. A második ticinoi hódítás során Uri, Schwyz és Nidwalden szerzett városokat a mai kanton területéről és megszerezték a teljes Ticino feletti gyakorlati irányítást.

Egészen 1850-ig a Ticinese franco (Ticinói frank) volt Ticino fizetőeszköze, majd ekkor bevezették a svájci frankot

A 19. század elején Ticino volt a legszegényebb kanton Svájcban. Ticino volt az egyetlen része Svájcnak, ahol tombolt szegénység, a nyomorúság és alig volt kiépítve az ipar. 1878-ig a három legnagyobb városban: Bellinzonában, Luganóban és Locarnóban váltakozott a kormányzati székhely. 1878-ban azonban Bellinzona lett az egyetlen főváros.

A jelenlegi kantoni alkotmányt 1997-ben fogadták el.

FöldrajzSzerkesztés

Lásd még: Ticino hegységeinek listája

Ticino területe 2812 négyzetkilométer. Ticinoban területéhez képest sok erdő és tó található, továbbá több hegy.

A kanton földrajzilag két részre oszlik. Az északi rész hegyvidéki. A hegyvidék völgyei: Ticino-völgy és Maggia völgy . A déli rész a Sottoceneri tavakkal övezett régió. Itt található például a Luganói-tó.

A Ticino folyó a legnagyobb folyó kantonban. Fő mellékfolyói a Brenno a Blenio völgyben és a Moesa a Mesolcina völgyben Graubünden közelében .

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

A jelenlegi Köztársasági Alkotmányt 1997. augusztus 18-án hagyták jóvá. Az alkotmány annak érdekében íródott, hogy garantálja a békés életet, az emberi méltóságot, az alapvető szabadságjogokat és a társadalmi igazságosságot állampolgárai számára, valamint fenntartsa a svájci olasz kultúrát és ápolja a kapcsolatot a többi olasz nyelvű kantonnal és a többi olasz nyelvű állammal, elsősorban Olaszországgal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

A Nagytanács (olaszul Gran Consiglio) a kanton törvényhozó testülete, melynek 90 tagját, a képviselőket (Deputati) arányos képviseleti rendszerben választják meg.

A képviselők megbízatása négy évre szól. Évente jelölik ki a Nagytanács elnökét és két alelnökét. A Gran Consiglio Bellinzonában, a tartományi fővárosban ülésezik.

Az öt tagú Államtanács (olasz : Consiglio di Stato) - nem tévesztendő össze a Szövetségi Tanáccsal - a kanton végrehajtó hatalmát gyakorolja. Az Államtanács másik neve Végrehajtó Tanács, tagjait a Nagytanács jelöli ki.

KözigazgatásSzerkesztés

A kantonban jelenleg 157 település van, ezek 38 circoli-ba azaz al-körzetbe vannak csoportosítva.

DemográfiaSzerkesztés

Az összlakosság 2012-ben 341 652 fő. A lakosság 25,2%-a azaz 82 794 fő külföldi, a népsűrűség több mint 120 fő négyzetkilométerenként. A lakosság 83,1%-a olasz, 8,3%-a német. A legtöbb bevándorló az egykori Jugoszláviából érkezett.

A lakosság (2011-ben) többnyire római katolikus (69%) és a protestáns (5%).

A hivatalos nyelv az olasz. Ticino lakosságának többsége a svájci olaszt beszéli, ami nagyon hasonlít az olaszra. Ticinoban néhányan még mindig beszélik a lombard nyelvet, illetve annak Ticinese (ticinói) dialektusát és az eredeti Ticinese (ticinói) nyelvet. Ticinoban az olasz nyelv a domináns, de rengeteg turistának az anyanyelve a német, többségük Svájcból érkezik.

GazdaságSzerkesztés

OktatásSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Federal Statistical Office, 2019. augusztus 28., Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018, https://www.bfs.admin.ch/bfs/de/home/statistiken/bevoelkerung/stand-entwicklung.assetdetail.9486060.html