Timár György (író)

(1929–2003) író, újságíró

Timár György (Budapest, 1929. június 23. – Budapest, 2003. szeptember 24.) magyar író, költő, kritikus, műfordító, újságíró, humorista.

Timár György
Timár György.jpg
Született 1929. június 23.
Budapest
Elhunyt 2003. szeptember 24. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

Timár László és Horváth Edit Lilla (1907–2005) fiaként született. Szülei 1933-ban elváltak. 1947–1948 között a Kossuth Népe munkatársa volt. 1948–1949 között a Magyar Napnál dolgozott. 1950–1951 között munkaszolgálatos volt. 1952–1953, 1954–1959 között, majd 1981 után szabadfoglalkozású újságíróként működött. 1954-ben dramaturgként dolgozott. 1958-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. 1960–1981 között a PEN Club titkára, 1994-től pedig alelnöke volt. 1981-től a Ludas Matyinál dolgozott. 1995-től a Magyar Hírlap és a Népszava volt a munkahelye.

MunkásságaSzerkesztés

Gondolati-filozofikus verseket írt, melyekben keveredik a hagyományos és a modern, kötöttség és a formabontás. Francia, belga, spanyol, dél-amerikai, török, német költők, írók műveit fordította. Népszerűek irodalmi paródiái és szellemes Asterix képregényfordításai is.

MűveiSzerkesztés

MűfordításaiSzerkesztés

  • J. R. Jiménez: Sárga tavasz (válogatott versek, András Lászlóval, 1958)
  • Erich Arendt válogatott versei (versek, 1959)
  • René Barjavel: Az óvatlan utazó (regény, 1971)
  • R. Goffin: A költészet Ariadné-fonala (esszék, 1972)
  • Jules Verne: Az örök Ádám (elbeszélés, 1973)
  • Yves Bonnefoy: Még egyre az a hang (versek, 1973)
  • Százhúsz költő. Válogatott versfordítások; Európa, Budapest, 1977
  • D. Scheinert: Pierre Bajut színeváltozása (regény, 1979)
  • Bernard Vargaftig versei (versek, 1984)
  • Szajna-parti Erosz. Hat évszázad pajzán francia versei; vál., ford., bev., jegyz. Timár György; Európa, Budapest, 1984
  • Szajna-parti Erosz. Hat évszázad pajzán francia versei; vál., ford., bev., jegyz. Timár György; 2. javított, bővített kiadás; Európa, Budapest, 1985
  • Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő (Gera Györggyel, 1986)
  • Elképesztő novellák; vál., ford. Timár György; Európa, Budapest, 1988 (Maeva Park, James A. Noble, Dorothy Sayers, Hillary Waugh, John Dickson Carr, Ernst W. Heine (4), Edward Wellen, Mary Roberts Rinehart, Jehanne Jean-Charles (2), Cornell Woolrich, Alec Ross, Joyce Porter, Anna Clarke, Cyrill Hare (4) és William Irish műveivel) [1] (ISBN 9630746158)
  • Erich Kästner: Az állatok konferenciája (regény, 1990)
  • H. Sobota: A kurvapecér (Révai Gáborral, 1990)
  • A. Allais: Horgász a pácban, avagy a Blaireau-ügy (1994)
  • Gérard Bayo: Válogatott versek (1997)
  • Attila József: Complainte tardive (1998)
  • Les platanes de la piscine Saint-Luc. Cahiers Bleus/Librairie Bleue : Poèmes de Hongrie (1998)
  • Namur: A hét kapu könyve (1998)
  • Gouttes de pluie : poésie de Hongrie au XXème siècle (2001). Timár e kötetben a századelő Adyjától a legfiatalabb, ismert költőnőig, Karafiáth Orsolyáig fordította franciára kiemelkedő lírikusaink műveit. (ISBN 9639352071)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Timár György családfája
Timár György
(Budapest, 1929. jún. 23.–
Budapest, 2003. szept. 24.)
Apja:
Timár László[2]
(1916-ig Neumann)[3]
(Budapest, 1899. dec. 17.–?)
részvénytársasági igazgató
Apai nagyapja:
Timár Zsigmond[4]
(1917-ig Neumann)
(Muraszombat, 1874. jún. 13.–
1944. júl. 15.)
bankigazgató
Apai nagyapai dédapja:
Neumann Adolf
Apai nagyapai dédanyja:
Schönheit Anna
Apai nagyanyja:
Weisz Malvin
(Bécs, 1878. aug. 8.–
1944. júl. 15.)
Apai nagyanyai dédapja:
Weisz Gusztáv
(Miava, 1850 –
Szombathely, 1902. nov. 22.)[5]
fakereskedő
Apai nagyanyai dédanyja:
Wachtel Jeanette
Anyja:
Horváth Edit Lilla
(Budapest, 1907. nov. 25.–
Szentendre, 2005. jan. 27.)
Anyai nagyapja:
Horvát Jenő[6]
(1892-ig Herschler)
(Budapest, 1878. jan. 27.–
Budapest, 1956. dec. 6.)
nagykereskedő
Anyai nagyapai dédapja:
Horvát Sándor
(1892-ig Herschler)
(Nyitra, 1848–
Budapest, 1915. szept. 17.)
kereskedő
Anyai nagyapai dédanyja:
Schőnfeld Zsófia
(1850–
Budapest. 1919. nov. 17.)
Anyai nagyanyja:
Mangold Róza
(Budapest, 1886. jan. 10.–
Budapest, 1983. márc. 11.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Mangold Manó
Anyai nagyanyai dédanyja:
Wurmfeld Zsófia

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés