Tirts Tamás
Tirts Tamás Attila (Budapest, 1961. január 2. –) magyar középiskolai tanár, politikus, 1990 és 2006 között országgyűlési képviselő (Fidesz), 2008-tól 2010-ig az Országos Rádió és Televízió Testület tagja, 2021 óta a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja.
| Tirts Tamás | |
| Született | 1961. január 2. (63 éves)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Tirts Tamás. Székely Hírmondó, 2004-03-12. 10. szám. |
Élete szerkesztés
Tirts Tamás 1961-ben született Budapesten nagymúltú szepességi szász család leszármazottjaként, édesapja Tirts Tibor, édesanyja Kovács Gabriella. Szülei válása után nevelőapja Farkas Vilmos volt.[2] Általános iskolai tanulmányait a budapesti Lónyay utcai Általános Iskolában végezte, majd 1979-ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban.[3] Érettségi után könyvtári segédmunkásként kezdett dolgozni az Országos Széchényi Könyvtárban, majd dolgozott a Tömegkommunikációs Intézetben és az Országos Műszaki Könyvtárban. 1982-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója lett, ahol 1987-ben szerzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát.[2] 1988-ban az Óbudai Árpád Gimnáziumban tanított.
Katolikus bázisközösségek tagja volt, 1983-ban pedig bekapcsolódott a Dialógus Független Békemozgalom munkájába. 1986-ban saját neve alatt Pofon címmel szamizdat újságot szerkesztett. 1986-tól 1988-ig a Dunamenti Mgtsz kazánszerelőjeként dolgozott, majd egy évig az Árpád Gimnázium tanára volt. 1987-ben a Kis Áron Játéktársaság, 1989-ben a Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság tagja lett. 1989-től a Gorkij Könyvtár Nemzetiségi Kutatócsoportjának tagjaként dolgozott, emellett 1989 és 1990 között a Somogyország című független megyei hetilap tudósítója volt.[2]
1988 áprilisában lett tagja a Fiatal Demokraták Szövetségének, 1988-ban az országos választmány tagjává választották. 1989 nyarán a Fidesz képviselőjeként a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az I/3. számú, a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvényekkel foglalkozó politikai albizottság tagjaként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Az 1989-es népszavazási kampányban a párt kampányfőnöke volt, az ő ötlete volt a Fidesz narancssárga színe. Főszervezője volt az 1989. november 15-én tartott, a brassói munkásfelkelés emlékére rendezett szolidaritási akciónak. 1989 novemberétől 1990 márciusáig sorkatonai szolgálatot teljesített, így az országgyűlési választási kampányfőnöki feladatokat Áder Jánosnak adta át.[4] 1990-től 1993-ig a Fidesz Press című pártújság főszerkesztője volt.[2]
Az 1990-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájának 13. helyéről szerzett mandátumot, az Országgyűlésben az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottság, valamint az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja lett. 1993 és 1994 között a Fidesz alelnöke volt.
Az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájának 16. helyéről jutott a parlamentbe, az Országgyűlésben az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság és a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő bizottság tagja volt. 1994 júliusában a Fidesz budapesti alelnökévé választották, majd az 1994-es önkormányzati választáson az MDF, a KDNP és a Fidesz közös listájáról a Fővárosi Közgyűlés tagja lett, itt a turisztikai albizottság elnöke volt. 1996-ban a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője lett.[2]
Az 1998-as országgyűlési választáson Budapest 12. számú választókerületében szerzett mandátumot, az Országgyűlésben az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja lett.[5] 1998-tól a Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz-MDF-MKDSZ-frakciót vezette. 1999-től 2004-ig a ferencvárosi Fidesz-szervezet elnöke volt.[6] A 2002-es országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról jutott a parlamentbe, az Országgyűlésben a társadalmi szervezetek bizottságának alelnöke, majd tagja volt.[5]
2006-ban visszavonult az aktív politizálástól, és a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi tagja lett. 2008-tól 2010-ig az Országos Rádió és Televízió Testület KDNP-s delegáltja volt, majd az EMMI Támogatáskezelő főigazgató-helyetteseként dolgozott.[5][4] 2021-ben az Országgyűlés a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagjává választotta.[7]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
- ↑ a b c d e f Tirts Tamás. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
- ↑ Tirts Tamás. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
- ↑ a b Tamás, Maráczi: „Az egész a szabadságról szólt” – Tirts Tamás a rendszerváltó Fideszről a Mandinernek | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
- ↑ a b c Tirts Tamás (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
- ↑ a b Tirts Tamás. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
- ↑ Admin: Tirts Tamás (hu-HU nyelven). Közszolgálati Közalapítvány. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
