Tiszapüspöki
Tiszapüspöki község Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.
| Tiszapüspöki | |||
 | |||
| A Tisza Tiszapüspökinél | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Törökszentmiklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bander József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5211 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1998 fő (2017. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 54,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszapüspöki
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 13′, k. h. 20° 19′Koordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 20° 19′ | |||
Tiszapüspöki
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszapüspöki témájú médiaállományokat. | |||
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Tiszapüspöki a Tisza bal partján, Szajol szomszédságában, Törökszentmiklóstól 8 km-re északnyugatra található.
MegközelítéseSzerkesztés
Megközelíthető a 4-es számú főúton.
ÖnkormányzatSzerkesztés
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.
TörténeteSzerkesztés
Tiszapüspöki és a környező területek már az ősidők óta lakott terület. Az edénytöredékekből arra lehet következtetni, hogy egykor a virágzó Körös-kultúra népe lakta a vidéket. A későbbi korokból egy szarmata-kori hombáredény, egy tál, és további edénydarabok maradtak ránk. A honfoglalás kori temetőkből pedig többek között egy ezüstgyűrű is előkerült.
Első írásos említése 1009-ben született, az egri püspökség létrehozásakor. Később IV. Béla oklevele megerősíti az egri püspökség birtoklevelét, 1261-ben Pispuky írásmóddal.
A 16. században a település virágkorát érte, 1622-től anyakönyvet is vezetnek a településen, 1643-ban pedig felépült az új kápolna.
Az 1692-1699-es évek közt, mint elnéptelenedett település, puszta volt nyilvántartva. 1718 után, a Jászságból, Egerből, Galíciából érkeztek telepesek. Megjelentek az első „iparosok”, vízimolnárok, téglaégetők, csizmadiák.
1804-ben átkerült, a szatmári káptalan tulajdonába. Tiszapüspökinél 1851 és 1932 között folyt a Tisza szabályozása.
Népcsoportok, vallásSzerkesztés
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Ugyanekkor a lakosság 58,7%-a római katolikus, 5,8%-a református, 0,4%-a evangélikus, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású volt, a lakosság 0,5%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozott, 16,1% pedig nem tartozott egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem. 18,1% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[4]
A 2011-es népszámlálás szerint a települést 2230-an lakták, melynek 85%-a magyar és 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A vallási meggyőződés szerint a település lakóinak 36%-a római-katolikus, 4%-a református, 1%-a más valláshoz vagy felekezethez tartozónak vallotta magát, további 59% pedig nem vallásos vagy nem válaszolt a kérdésre.
GazdaságaSzerkesztés
MezőgazdaságSzerkesztés
A község lakóinak boldogulása mindig kapcsolatban állt a mezőgazdasággal. Az egykori Tiszatáj Szövetkezet (aminek a gépműhelyéből egy minimalmot alakítottak ki, de ma már az sem működik) megszűnése után megalakult az Aranykorona Mezőgazdasági Szövetkezet, ami részvénytársaságként működik, és elsősorban gabonafélék termesztésével foglalkozik.
Korábban meghatározó volt az állattenyésztés, de mára a jelentősége lecsökkent, és csak kisebb mennyiségben foglalkoznak a helyiek szarvasmarha, sertés -és baromfitartással.
IparSzerkesztés
Az első iparosok a 16. században jelentek meg Tiszapüspökiben. Ők posztót készítettek, nyersbőrt puhítottak, téglát égettek. Rajtuk kívül cipészek (csizmadiák) és más kisiparosok működtek a településen.
Manapság már csak néhányan élnek az iparból vállalkozóként: lakatosok, asztalosok, fuvarozók és fodrászok.
NevezetességeiSzerkesztés
- 1765-1769. között épült barokk stílusú katolikus templom. A templomban lévő padok a 19. században készültek, klasszicista stílusban.
- Plébániaház, Eszterházy Károly egri püspök építtette. (műemlék jellegű)
- A templom előtti téren az I. és II. világháborús emlékművek.
- Évente megrendezik júliusban a Falunapot.
- November 11-én jelentős esemény a Márton napi búcsú.
Tiszapüspöki üdülőfalu, horgászoknak ideális.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 10.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=03373
ForrásSzerkesztés
- http://www.tiszapuspoki.hu/
- Tiszapüspöki település rövid története. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)
