Wikipédia

Tiszapüspöki

magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. február 1.

Tiszapüspöki község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.

Tiszapüspöki
Nepomuki Szent János-szobor, háttérben a katolikus templom
Nepomuki Szent János-szobor, háttérben a katolikus templom
Tiszapüspöki címere
Tiszapüspöki címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállásközség
PolgármesterBander József (független)[1]
Irányítószám5211
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség2000 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′, k. h. 20° 19′47.216667°N 20.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 20° 19′47.216667°N 20.316667°E
Tiszapüspöki (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszapüspöki
Tiszapüspöki
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszapüspöki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszapüspöki témájú médiaállományokat.

Fekvése

szerkesztés

Tiszapüspöki a Tisza bal partján, Szajol szomszédságában, Törökszentmiklóstól 8 km-re északnyugatra található.

Megközelítése

szerkesztés

A település az ország távolabbi részei felől is könnyen megközelíthető, mert déli határában található a 4-es főút, az M4-es autóút és a 46-os főút csomópontja. Belterülete vonatkozásában azonban a község zsákfalunak tekinthető, mivel kiépített közúton csak egy irányból érhető el, az előbbi csomópontból kiinduló 32 127-es számú mellékúton.

Története

szerkesztés

Tiszapüspöki és a környező területek már az ősidők óta lakott terület. Az edénytöredékekből arra lehet következtetni, hogy egykor a virágzó Körös-kultúra népe lakta a vidéket. A későbbi korokból egy szarmata-kori hombáredény, egy tál, és további edénydarabok maradtak ránk. A honfoglalás kori temetőkből pedig többek között egy ezüstgyűrű is előkerült.

Első írásos említése 1009-ben született, az egri püspökség létrehozásakor. Később IV. Béla oklevele megerősíti az egri püspökség birtoklevelét, 1261-ben Pispuky írásmóddal.

A 16. században a település virágkorát érte, 1622-től anyakönyvet is vezetnek a településen, 1643-ban pedig felépült az új kápolna.

 
Tiszapüspöki község neve székely-magyar rovással.

Az 1692-1699-es évek közt, mint elnéptelenedett település, puszta volt nyilvántartva. 1718 után, a Jászságból, Egerből, Galíciából érkeztek telepesek. Megjelentek az első „iparosok”, vízimolnárok, téglaégetők, csizmadiák.

1804-ben átkerült, a szatmári káptalan tulajdonába. Tiszapüspökinél 1851 és 1932 között folyt a Tisza szabályozása.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Tótok Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Tótok Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Tótok Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Polgár István (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Polgár István (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Polgár István (független)[8]
  • 2014–2019: Bander József (független)[9]
  • 2019–2024: Bander József (független)[10]
  • 2024– : Bander József (független)[1]

A település képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

Népcsoportok, vallási megoszlás

szerkesztés

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11] Ugyanekkor a lakosság 58,7%-a római katolikus, 5,8%-a református, 0,4%-a evangélikus, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású volt, a lakosság 0,5%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozott, 16,1% pedig nem tartozott egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem. 18,1% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[12]

A 2011-es népszámlálás szerint a települést 2133-an lakták,[13] melynek 85%-a magyar és 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A vallási meggyőződés szerint a település lakóinak 36%-a római-katolikus, 4%-a református, 1%-a más valláshoz vagy felekezethez tartozónak vallotta magát, további 59% pedig nem vallásos vagy nem válaszolt a kérdésre.

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlovénnek, szerbnek és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,6% volt római katolikus, 3,6% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 23,7% felekezeten kívüli (52,9% nem válaszolt).[14]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2098
2080
1998
1974
1952
1981
2000
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

Gazdasága

szerkesztés

Mezőgazdaság

szerkesztés

A község lakóinak boldogulása mindig kapcsolatban állt a mezőgazdasággal. Az egykori Tiszatáj Szövetkezet (aminek a gépműhelyéből egy minimalmot alakítottak ki, de ma már az sem működik) megszűnése után megalakult az Aranykorona Mezőgazdasági Szövetkezet, ami részvénytársaságként működik, és elsősorban gabonafélék termesztésével foglalkozik.

Korábban meghatározó volt az állattenyésztés, de mára a jelentősége lecsökkent, és csak kisebb mennyiségben foglalkoznak a helyiek szarvasmarha, sertés -és baromfitartással.

Ipar

szerkesztés

Az első iparosok a 16. században jelentek meg Tiszapüspökiben. Ők posztót készítettek, nyersbőrt puhítottak, téglát égettek. Rajtuk kívül cipészek (csizmadiák) és más kisiparosok működtek a településen.

Manapság már csak néhányan élnek az iparból vállalkozóként: lakatosok, asztalosok, fuvarozók és fodrászok.

Nevezetességei

szerkesztés
 
Római katolikus templom

Tiszapüspöki üdülőfalu, horgászoknak ideális.

Híres tiszapüspökiek

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés
  •  
    Temploma a levegőből fényképezve
  •  
    A község látképe a magasból
  •  
    A sportpálya légi fotón
  •  
    A temető légi felvételen

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ Tiszapüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=03373[halott link]
  13. ↑ Magyarország helységnévtára – Tiszapüspöki. Központi Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
  14. ↑ Tiszapüspöki Helységnévtár

Források

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszapüspöki&oldid=27861345”