Tiszasásvár
Tiszasásvár település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Tiszasásvár (Тросник) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Nagyszőlős község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1376 |
Irányítószám | 90352 |
Körzethívószám | +380 03143 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2222 fő (2001) |
Népsűrűség | 0,6 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 126 m |
Terület | 3679 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 22° 57′ 01″48.100000°N 22.950278°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 22° 57′ 01″48.100000°N 22.950278°E | |
Fekvése
szerkesztésNagyszőlőstől délnyugatra, a Tisza jobb partja mentén Tiszaszirma és Fancsika közt fekvő település.
Története
szerkesztésNevét 1220-ban a Váradi regestrum említette először: Sa/uar [Sa(s)uar], majd 1375-ben Sasuar néven említették az oklevelekben.
A falu mellett folyó Tisza itteni szigetén egykor vár állt.
Tiszasásvár egykori birtokosai a Megyery, Komjáthy, Bornemisza, Bodó, báró Berényi, Hagara, Butykay, Bessenyei, Bónis családok és ezek örökösei voltak. A 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszánnineni járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 947 lakosa volt, ebből 514 magyar, 37 német, 396 rutén, melyből 773 görögkatolikus, 42 református, 106 izraelita volt.
Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában így ír a településről: „Sásvár, orosz falu, Bereg-Ugocsa vgyében [vármegyében], a Tisza partján, 536 g. kath. lak. [görögkatolikus lakossal], s anyatemplommal. Róna határa szép buzát, s Tisza szigetje sok tengerit terem, rétje kevés. Hajdan ezen szigetben vár volt, melly sásas posványoktól vétetvén körül, Sásvárnak neveztetett.”
A trianoni béke értelmében 1920. június 4-én Csehszlovákiához került az első bécsi döntésig, 1938. november 2-áig, majd a második világháború után a Szovjetunió része lett, annak felbomlásáig.
Neves tiszasásváriak
szerkesztés- Itt született Lator László (1927–2023) költő, műfordító, irodalomtörténész
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Sásvár), Pest, 1851
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914, ISBN 963 85683 3 X