Tiszaszentmárton

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Tiszaszentmárton község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.

Tiszaszentmárton
A református templom
A református templom
Tiszaszentmárton címere
Tiszaszentmárton címere
Tiszaszentmárton zászlaja
Tiszaszentmárton zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásZáhonyi
Jogállásközség
PolgármesterSzélné Pap Aranka (független)[1]
Irányítószám4628
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1079 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség76,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′, k. h. 22° 14′Koordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 22° 14′
Tiszaszentmárton (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszaszentmárton
Tiszaszentmárton
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszaszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentmárton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A megye északi szélén helyezkedik el, közvetlenül az ukrán határ mellett, a Tisza bal partján. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Zsurk, dél felől Eperjeske, nyugat felől Tiszabezdéd, északnyugat felől pedig Záhony. A határ túloldalán a legközelebbi települések: északkelet felől Eszeny, kelet felől pedig Szalóka.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton érhető el, Zsurk vagy Eperjeske érintésével, a 4115-ös úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton érhető el a legegyszerűbben, tuzséri vagy záhonyi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a Mátészalka–Záhony-vasútvonal érinti, de a vonalnak nincs megállási pontja a határai között. Áthalad még a területén egy, kizárólag teherforgalmat bonyolító vasútvonal is, mely a falu déli határában állandó híddal szeli át a Tiszát és az ukrajnai Bátyúig (Батьово) vezet.

Története

szerkesztés

Az igen korai, 11. századi település nevét a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnájáról kapta. Nevét az oklevelek 1212-ben említik először, Artolph-földe néven, de Szentmárton néven is nevezték. Első ismert birtokosa az Aba nemzetségből származó Artolph volt. 1322-ben a Tomaj nemzetség tagjainak birtoka volt, 1584-ben a Losonczi családé és Losonczi Annáé. 1588-ban házasság révén került a Forgácz családhoz, Forgácz Zsigmond kapta meg Losonczi Anna kezével. A Losonczy család a 16. században kastélyt emelt itt, ami hol a király, hol az erdélyi fejedelmek birtokában volt. A birtokot a 17. században a Forgách család szerezte meg, s bár a 18. században több más család tulajdonában is volt, 1945-ig az övék maradt. Az épület mára teljesen elpusztult, nagyobb részét elmosta a Tisza; nyomai a Tó soron alig láthatóak. Helyét 1964-ben védetté nyilvánították.

1964-ben épült fel Tiszaszentmárton közigazgatási területén a Tiszaszentmárton–szalókai vasúti Tisza-híd, amely egy második összeköttetést teremtett a Szovjetunióval vasúton Záhony mellett. A mai napig ez a fő iránya a teherforgalomnak.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Szántó Gyula (független)[3]
  • 1994–1998: Szűcs Dezső (független)[4]
  • 1998–2002: Szűcs Dezső (független)[5]
  • 2002–2006: Szűcs Dezső (független)[6]
  • 2006–2010: Szűcs Dezső (független)[7]
  • 2010–2014: Szűcs Dezső (független)[8]
  • 2014–2019: Szücs Dezső (független)[9]
  • 2019–2024: Szélné Pap Aranka (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1151
1128
1130
1056
1095
1079
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94%-a magyarnak, 22,3% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,1%, református 81,5%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 1,3% (12,4% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 18,5% cigánynak, 1,7% ukránnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,9% volt római katolikus, 72,6% református, 2,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 3,5% felekezeten kívüli (16,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Református templom
  1. a b Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Tiszaszentmárton Helységnévtár
  12. Tiszaszentmárton Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés